Szijjártó Péter élesen bírálta a nyugati politikát, különösen az ukrán konfliktus eszkalációjához vezető döntéseket, miközben hangsúlyozta Donald Trump újraválasztásának béketeremtő lehetőségeit. A magyar külügyminiszter szerint az Egyesült Államok szankciói politikai bosszúként gyengítik Magyarország energiabiztonságát és szuverén külpolitikáját.
Szijjártó Péter az orosz RIA Novosztyinak adott interjújában élesen bírálta a nyugati politikát, miközben újabb tényeket tárt fel Magyarország geopolitikai stratégiájáról. Az interjú középpontjában az ukrajnai háború, az amerikai szankciós politika és az energiabiztonság kérdései álltak.
A magyar külügyminiszter egyrészt elmondta, hogy Donald Trump újraválasztása esetén jelentősen nőne a békekötés esélye Ukrajna és Oroszország között.
Trump hivatalba lépésétől kezdve a béke lehetősége nagyobb lesz, mint valaha. Azonban aggodalomra ad okot, hogy a demokrata adminisztráció és a háborúpárti nyugati politikusok vajon nem hoznak-e olyan döntéseket január 20-a előtt, amelyek megnehezítik vagy ellehetetlenítik a gyors békefolyamatot
– fogalmazott. Szijjártó Péter szerint a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi bevetésére vonatkozó engedélyek és az ukrán sorkatonaság alsó korhatárának csökkentése olyan lépések, amelyek felesleges eszkalációhoz vezethetnek.
A magyar kormány korábban is felajánlotta, hogy szívesen házigazdája lenne az orosz−ukrán béketárgyalásoknak, ám eddig nem érkezett pozitív visszajelzés – tette hozzá a külügyminiszter.
Ez az ajánlat máig érvényben van, ha valaki élni szeretne vele, bármikor megteheti
– hangsúlyozta Szijjártó Péter. Kiemelte, hogy az európai békefenntartók ukrajnai bevetésének kérdése csak a tűzszünet megkötése után válhat relevánssá. „Az első lépés a tűzszünet, majd a béketárgyalások, és csak ezek után lehet komoly véleményt alkotni a békefenntartó missziókról” – mondta.
Az interjú másik sarkalatos pontja az amerikai szankciók hatása volt. Az Egyesült Államok nemrég megvonta Magyarországtól a Gazprombankkal folytatott tranzakciókra vonatkozó mentességet, amely korábban lehetővé tette a paksi atomerőmű bővítésének finanszírozását.
Ez egy politikai bosszú
– fogalmazott Szijjártó. Szerinte a döntés szándékosan veszélyezteti Közép- és Délkelet-Európa energiabiztonságát, és célja, hogy gyengítse Magyarország Oroszországgal folytatott energetikai kapcsolatait. „Nem tudják elfogadni, hogy Magyarország szuverén, patrióta politikát folytat, amely szembemegy a liberális fősodorral” – hangsúlyozta a miniszter.
Végül Szijjártó Péter azt is leszögezte, hogy Magyarország a nemzeti érdekeit helyezi előtérbe, és a konfliktusok további elmélyítése helyett a békére és stabilitásra törekszik. Mindeközben a kormány kiemelt célja, hogy biztosítsa az energiabiztonságot, és fenntartsa a gazdasági stabilitást a rendkívül kedvezőtlen geopolitikai helyzetben is – tette hozzá.
Az ukrajnai háború fejleményeit szombaton is percről percre követjük ebben a cikkünkben.