Ausztria a Szíriából érkezett menekültek kitoloncolására készül. Belgiumban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban leállították a szíriai menedékkérelmek befogadását, már egy nappal azután, hogy a felkelők elűzték a diktátort. A legtöbb szíriai menekültet, hárommilliót a szomszédos Törökország fogadta be. Egyesek közülük már a hazatérésére készülnek.
„Utasítottam a minisztériumot, hogy készítsen rendezett kitoloncolási programot Szíriába” – idézte a Politico az osztrák belügyminisztert. Gerhard Karner nem részletezte, hogy mely migrációs státuszokra terjed ki a szándék. Az ország statisztikai hivatala szerint csaknem százezer szíriai él Ausztriában.
Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által terrorista szervezetnek minősített Hajat Tahrir al-Sam, a HTS vezette szíriai lázadók bevették Damaszkuszt, Ausztria, Belgium, Olaszország, Németország, Görögország és Hollandia felülvizsgálta migrációs politikáját, így már nem fogad be újabb menedékkérőket. Az Egyesült Királyság ráadásul leállította a szíriaiak beadott menedékkérelmének feldolgozását is.
A menekültjogi és segélyszervezetek szerint a döntés túl korai.
Arra emlékeztetnek, hogy Szíria egyes térségeiben még folytatódnak a harcok, és a politikai stabilitás sem sziklaszilárd.
Az 1970-ben puccsal hatalomra került Aszad-dinasztia – az apa úgy jelölte ki trónörökösét, mint egy monarchiában – napok alatt megbukott. Az arab tavasz 2011-ben Szíriát is meglegyintette, az ellenzéki hangokat azonban Bassár el-Aszad könyörtelenül elfojtotta. Az akkor kezdődött polgárháborúnak napjainkig több mint hatszázezer áldozata volt, a 23 milliós ország lakosságának több mint a fele pedig földönfutóvá vált, és menekülésre kényszerült.
Sokan közülük külföldön keresték a túlélés és a boldogulás lehetőségét.
Németországban Aszad bukása után 47 ezer szíriai még feldolgozatlan kérelmének elbírálását állították le. Az idén ide érkezett a legtöbb menedékkérő.
Görögország első lépésként csak felfüggesztette a menedékkérelmek feldolgozását. A kormány rövidesen dönt arról, hogy végleg leállítják-e a Szíriából érkezők befogadását.
Belgiumban több mint háromezer szíriai menedékkérelem feldolgozását a fiók mélyére süllyesztették. „Egyelőre leállítjuk” – jelentette ki a migrációs hivatal szóvivője.
Megpróbáljuk „megállítani a szíriai menedékkérelmekkel kapcsolatos fellebbezések lavináját” – ezt mondta a francia belügyminisztérium egyik tisztviselője, aki hozzátette: a menedékkérelmek elbírálásának felfüggesztésén dolgoznak.
Csupán egyetlen évben, 2015-ben, amikor Oroszország Aszad védelmében belépett a szíriai háborúba, több mint egymillió szíriai érkezett vízen és földön Európába.
Azóta újabb milliók telepedtek le elsősorban az uniós tagországokban.
Ciprus már augusztusban felfüggesztette a menedékkérelmek elbírálását, arra hivatkozva, hogy képtelen megbirkózni az érkezők tömegével.
Októberben néhány uniós ország – az élén Olaszországgal – a Damaszkusszal fenntartott kapcsolatok normalizálására törekedett, hogy megkönnyítse a migránsok hazatérését.
Az Európai Bizottság egyelőre nem tervez kapcsolatba lépni a Szíriát átmenetileg irányító HTS-sel.
Felelősségvállalásának növekedésével nemcsak a szavaikat, hanem a tetteiket is értékelnünk kell
– jelentette ki a testület szóvivője.
A német jobbközép CDU több politikusa a nyolcszázezer letelepedett szír többségének hazaküldését szorgalmazta, Athén pedig reményét fejezte ki, hogy a szíriai menekültek zökkenőmentesen térnek vissza otthonaikba.
A szíriai menekültek – más európai országokhoz hasonlóan – Törökországban is az utcákon ünnepelték Aszad bukását.
Itt vannak a legtöbben, ami érthető, hisz hazájukkal szomszédos ország.
Csaknem hárommillió szíriai keresett megnyugvást Törökországban. Most nehéz döntés előtt állnak jövőjüket illetően, hisz hazájuk sok térségében még mindig nincs víz, és villanyáram is csak a nap bizonyos szakában.
„Még az sem világos, ki és hogyan kormányozza majd az országot, de haza kell térnünk, hogy Szíria talpra álljon” – nyilatkozta a BBC-nek egy vegyészmérnök, aki a polgárháború első napjaiban volt kénytelen elmenekülni otthonról, és egy, a határral szomszédos török tartományban telepedett le.
Bárki jön, jobb lesz Aszadnál
– érvel Ibrahim, aki szerint „ha nem térünk vissza, ki megy el a választásokra, és ki dönti el, hogyan kormányozzák az országot?”
A törökök zöme is hazakívánja a szíreket, akiknek az életét – a helyieknél is jobban – a gazdasági válság és az inflációs spirál keseríti meg.
„Lesz némi mozgás, de nem számítok arra, hogy emberek milliói fognak egyszerre távozni, amint azt sokan várják” – véli egy migrációs szakértő.
Ha pedig ez nem következik be, „akkor a feszültség új légköre alakulhat ki” – figyelmeztetett Murat Erdoğan professzor.
(Borítókép: Szíriából érkező migránsok a görög–macedón határon 2015. november 26-án. Fotó: Milos Bicanski / Getty Images)