Új stratégiákkal, modernizációval és új beszerzésekkel fejlesztené hadseregét Görögország, abban bízva, hogy így a fiatalok számára is népszerűbbé teheti a katonai pályát, miközben a rivális Törökországgal szemben is megőrzi előnyét. Milyen állapotban van most a görög hadsereg?
Nikosz Dendiasz védelmi miniszter idén márciusban a görög fegyveres erők teljes körű átalakítását jelentette be. Az új tervezet Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szerint Görögország modern kori történetének legnagyobb védelmi programját képezi. Az Agenda 2030 elnevezésű terv stratégiai célként jelöli meg az új vadászgépek beszerzése és a haditengerészet fejlesztése mellett a görög védelmi ipar fejlesztését is. A szakminiszter a sajtó kérdésére kifejtette, a program a fegyverbeszerzések mellett a személyügyi kérdéseket is érinti. Ennek részeként Dendiasz nagy erőkkel látott hozzá a hellén fegyveres erők egyik alapját képező sorkatonai szolgálat és tisztképzés fejlesztéséhez.
A thébai katonai akadémián elmondott beszédében a védelmi miniszter közölte, a kormány célja, hogy a fegyveres erők tagjai kiképzésük során a hadseregben, illetve a civil életben is hasznosítható képességeket szerezzenek, elkerülve ezáltal a különböző gazdasági problémákat. A tárcavezető kiemelte, a kormány tárgyal a gazdasági szervezetekkel egy megállapodásról, amely lehetővé teszi a tartalékos katonák gyorsított felszerelését az aktív állományba.
Dendiasz a tartalékos rendszerben tapasztalható létszámhiányt a nők bevonásával orvosolná. Jelenleg ugyanis a görög nők csak hivatásos katonaként csatlakozhatnak a fegyveres erőkhöz, a tartalékosrendszerhez nincs hozzáférésük.
A görög fegyveres erők esetében megjelenő problémákat legjobban az egyik legnagyobb érdekképviseleti szerv, a PFEARFU foglalta össze. A szervezet szerint a legégetőbb gond a 2012 óta csökkenő fizetések kérdése. A PFEARFU kiemeli, a szomszédos Bulgáriában az alacsonyabb megélhetési költségek mellett ismét emelkedik a fegyveres erők tagjainak fizetése. A gazdasági problémák pedig a katonacsaládok körében is éreztetik hatásukat. A pénzügyi nehézségek miatt magas a lakhatási problémákkal küzdő családok száma, amin a gyakori áthelyezések sem segítenek.
A családok mellett a probléma leginkább a katonai akadémiákon érezteti hatását. Míg 2020-ban az akadémiák férőhelyeinek 99 százalékát kihasználták, idén ez a szám már 64 százalékra csökkent. Azonban, ahogy arra a PFEARFU is felhívja a figyelmet, a felvett hallgatók között is nagy a lemorzsolódás, gyakran csak a felvettek 10-20 százaléka szerez diplomát.
A problémára reagálva a védelmi miniszter és Kiriákosz Pierrakakisz oktatási miniszter közös intézkedéscsomagot dolgozott ki. Ennek értelmében a katonai akadémiák tisztjelöltjeinek fizetése 165 euróról 609 euróra, míg az altisztjelölteké 124 euróról 249 euróra emelkedik. Emellett jelentősen növelik a különböző ösztöndíjak és szociális támogatások összegét is. Az átalakítások a tantervet is érintik majd. Az új rendszer az akadémiákat teljes körű tagként becsatornázza a görög egyetemi rendszerbe, ezáltal lehetőséget biztosítva a hazai és nemzetközi egyetemekkel való együttműködés mellett a mester- és doktori képzések elindítására is. Az intézkedéscsomag több mint 30 millió euró értékű fejlesztést is ígér az ország kilenc akadémiáján.
A lakhatási válsággal kapcsolatban a védelmi miniszter bejelentette, hogy a minisztérium 2030-ig 3 ezer lakást épít a katonák és családjaik számára, amelyek közül az első ezer építési munkálatai már megkezdődtek.
Dendiasz emellett a hatékonyságot helyezi előtérbe, és ennek jegyében megszüntet hat alacsony létszámmal működő hadosztályt, amelyek katonáit más egységekhez irányítják át. Továbbá 2030-ig 132 kihasználatlan katonai bázist zárnak be. Az átalakítások a remények szerint a gyakori áthelyezéseket is meggátolják.
A görög kormány célja, hogy a légierő 2030-ra 200 darab negyedik és ötödik generációs vadászgéppel rendelkezzen, kiszorítva a jelenleg szolgáló régebbi típusokat. Az elérhető adatok alapján jelenleg legalább 224 géppel rendelkezik a hellén légierő, ám az arzenál öt különböző modellből kerül ki, komoly logisztikai nehézségeket okozva.
Legnagyobb számban (152) az F–16-os amerikai vadászbombázó különböző változatait alkalmazzák, a 33 F–4 elsősorban felderítési feladatokat lát el, valamint taktikai csapásokra alkalmazzák, a 24 francia Mirage pedig elsősorban elfogó vadászként szerepel. A légierő legújabb gépei a szintén francia Rafale típusú vadászbombázók. A logisztikai nehézségek mellett elmondható, hogy mind az F–4, mind pedig a Mirage típusok esetében merültek fel problémák elsősorban a repülőgépek kora, illetve az elégtelen karbantartás következtében.
A görög kormány szerint a légierő fejlesztésével egyszerűsíthető annak logisztikai rendszere is, így 2030-ig 84 F–16-ost modernizálnak az elérhető legmodernebb változatra. Az amerikai gépek és a Rafale mellé szintén amerikai F–35 -ös gépeket szereznek be, amelyek közül az első nyolc darab 2030-ban érkezik. A vadászgépek legújabb generációját képviselő F–35-ös képes lesz átvenni a felderítő és csapásmérő feladatokat, valamint lehetővé teszi Görögország számára, hogy megőrizze előnyét a nagy rivális Törökországgal szemben. Szintén ehhez kapcsolódik a rendszeresíteni tervezett rakétavédelmi rendszer, illetve a Kentaur névre keresztelt drónelhárító rendszer.
Az új stratégia részét képezi a haditengerészet fejlesztése is, amellyel Nikosz Dendiasz védelmi miniszter közlése szerint az a cél, hogy megerősítsék a görög jelenlétet a mediterrán régió keleti felében, így növelve Görögország és az egész Európai Unió biztonságát. Hangsúlyozta, a haditengerészetnek kulcsszerepe van az Égei-tenger és így az egész régió biztonságának garantálásában.
Panagiotisz Karavasz, a görög haditengerészet beszerzésekért felelős parancsnokhelyettese a fejlesztések kapcsán kiemelte, azok célja a meglévő nagyobb egységek, elsősorban fregattok korszerűsítése, illetve a logisztikai nehézségek kiküszöbölése. A képességnövelés jegyében új fregattokat is vásárolnak Franciaországból, amelyek megépítésében több görög cég is közreműködik. Az új hajók rendszerbe állításával jelentősen erősödnek a haditengerészet légvédelmi és tengeralattjáró elleni képességei is.
A védelmi fejlesztések mellett Görögország több államnak is biztosít katonai támogatásokat, ezek között elsősorban Ukrajnát és újabban Örményországot említhetjük. A Kieli Világgazdasági Intézet adatai alapján idén nyárig 137 millió euró, többségében katonai támogatást nyújtott Ukrajnának. A két állam októberben írt alá biztonsági megállapodást. Korábban páncélozott csapatszállító járműveket, rakétarendszereket adott át Athén az ukrán hadsereg számára. Legutóbb pedig 32, szolgálatból már kivont F–16-os átadásával támogatták Ukrajnát.
A két fél kapcsolatának azonban volt egy vitás pontja. A görög kormány megtagadta a légvédelmi rendszerek átadását, mivel azok részét képezik az ország védelmének. A görög sajtó azonban arról adott hírt, Athén kész átadni légvédelmi rendszereit Örményországnak. A kormányzati reakciók alapján a cél a görög hadsereg felszerelésének modernizálása, amelynek értelmében a jelenlegi szovjet haditechnikát izraeli rendszerre cserélik.
Görögország nagy haditechnikai beruházásai azt jelzik, kész meghatározó szereplővé válni a mediterrán térségben. Az ország egyébként jó úton halad, hiszen jelenleg is a NATO-elvárás 2 százalékánál többet költ védelmi kiadásokra, a bejelentett fejlesztések és beszerzések pedig egy megnövekedett ambíciószintet mutatnak.
A szerző a Migrációkutató Intézet kutatója.
(Borítókép: Katonák vesznek részt a görög függetlenség napja alkalmából rendezett katonai parádén Athénban 2024. március 25-én. Fotó: Giorgos Arapekos / NurPhoto / Getty Images)