A Massaco törzsnek nevezett csoportot körülbelül 200-300 fő alkotja. Ez a szám több mint kétszerese annak, amit az 1990-es évek elején mértek a brazil őslakos népek nemzeti alapítványa (Funai) szerint. „De még mindig nem tudjuk megmondani, hogy kik ők. Sok minden még mindig rejtély” – mondta Altair Algayer, a Funai kormányzati ügynöke, aki 2019-ben helyezett el kamerákat az esőerdőben.

Az agrárüzletágak, a drogkereskedők és mások által jelentett növekvő betörési fenyegetésekre válaszul a csoport álcázott fatüskéket helyezett el a területén, amelyeket arra terveztek, hogy átszúrják a betolakodók lábát és gumiabroncsait – derül ki az egyik új fotóból. A nép arról is ismert, hogy csaknem háromméteres íjakkal vadásznak – számolt be a The Guardian. 

Más őslakos közösségekkel szemben és a környezeti pusztítás ellenére a Massaco népcsoport egyre növekszik. A legújabb, 2023-ból származó műholdfelvételeken látszódik, hogy kiterjedt hosszúházas településeken, megművelt parcellákon élnek Brazília Peruval és Venezuelával közös határa mentén.

Brazília 1987-es „érintkezést tiltó politikáját” a lakosság sikerének egyik okaként emlegetik. A politika, amelyet más országok, például Peru, Kolumbia, Ecuador és Bolívia is átvettek, a jelentés szerint megakadályozza, hogy bárki közvetlen kapcsolatba lépjen az elszigetelt törzsekkel.

Ennek egyik célja a halálos fertőző betegségek terjedésének megelőzése. Az Amazonas és a Gran Chaco régióban 61 népcsoport él, és a kutatók szerint az illegális földrablások, valamint a környezetpusztítás továbbra is fenyegetik a régiót.