Az előző kormányból maradt a posztján Bruno Retailleau belügyminiszter, Sébastien Lecornu védelmi miniszter és Jean-Noel Barrot, a francia diplomácia vezetője. Gérald Darmanin egykori belügyminiszter a jövőben igazságügyi miniszterként fog szolgálni − jelentette az MTI. 

Eric Lombard, aki jelenleg az állami befektetési alap (CDC) bankárja, a pénzügyminiszteri tisztséget kapta meg, Amélie de Montchalin pedig a költségvetési minisztériumot fogja vezetni.

Ő a hatodik miniszterelnök Emmanuel Macron 2017-ben elkezdődött elnöksége alatt, és a negyedik 2022 óta, amióta újraválasztották államfőnek Macront.

Itt a lét a tét

Az új miniszterelnök feladata egy olyan kisebbségi kormány megalakítása, amely képes túlélni a többségben lévő ellenzék újabb bizalmatlansági eljárásait, és összeállítani a jövő évi költségvetést, amellyel egyelőre nem rendelkezik Franciaország. A költségvetési helyzet gyors kormánydöntéseket követel, ugyanis szakértők szerint az államháztartási hiány idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát, és költségvetés hiányában nem lesz elérhető a jövőre kitűzött 5 százalék sem.

A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Szeptemberben az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben maradt. Ez utóbbi két tömb buktatta meg december 4-én bizalmatlansági indítvánnyal a kisebbségi kormányt, amely a parlament megkerülésével kívánt megszorításokat bevezetni a jövő évi költségvetésben.