Kína jóváhagyta a világ legnagyobb vízerőművének építését, és ezzel egy olyan ambiciózus projektet indított el a Tibeti-fennsík keleti peremén, amely több millió indiai és bangladesi lakost érinthet.
A Yarlung Zangbo folyó alsó szakaszán épülő gát a Power Construction Corp of China 2020-as becslése szerint évente 300 milliárd kilowattóra villamos energiát termelhet. Ez több mint háromszorosára növelné a közép-kínai Három-szurdok-vízerőmű 88,2 milliárd kWh tervezett kapacitását, amely jelenleg a világ legnagyobb gátja – írja a Reuters.
A Hszinhua hírügynökség jelentése szerint a projekt jelentős szerepet fog játszani Kína szén-dioxid-kibocsátás-korlátozási és szén-dioxid-semlegességi céljainak elérésében, ösztönözni fogja a kapcsolódó iparágakat, például a gépgyártást, és munkahelyeket teremt Tibetben.
A Yarlung Zangbo egy ötven kilométeres szakaszon kétezer métert zuhan, ami egyrészt hatalmas potenciált, másrészt egyedülálló mérnöki kihívásokat is jelent.
A gát építésének költségei várhatóan a Három-szurdok-vízerőmű építését is túlszárnyalják, amely 254,2 milliárd jüanba (34,83 milliárd dollár) került.
A hatóságok nem közölték, hogy a tibeti projekt miatt hány embert kell kitelepíteni, illetve milyen hatással lesz a fennsík hihetetlenül gazdag és változatos élővilágára. Kínai tisztviselők szerint a gát építése nem gyakorol jelentős hatást a vízkészletre és a környezetre.
India és Banglades aggályokat fogalmazott meg a gát miatt, mivel a projekt nemcsak a helyi ökoszisztémára lesz hatással, hanem a folyó folyását és folyásirányát is megváltoztathatja.