A lengyel kormány az Európai Unió Bíróságához fordul Magyarországgal szemben, mivel az menedékjogot adott egy lengyel ellenzéki politikusnak, Marcin Romanowskinak, akivel szemben európai elfogatóparancs van érvényben. Andrzej Szejna lengyel külügyminiszter-helyettes szerint Magyarország egyértelműen megsértette az uniós jogot.
Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyiminiszter-helyettest 11 vádpontban gyanúsítják különböző bűncselekmények elkövetésével. A vádak között szerepel szervezett bűnözői csoportban való részvétel, hivatali visszaélés és bűncselekményből származó haszonszerzés.
A politikus akár 25 év börtönbüntetést is kaphat.
Miután a bíróság jóváhagyta az ügyészség előzetes letartóztatási kérelmét, Romanowski eltűnt, ezért először országos, majd európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. A politikus végül Magyarországon bukkant fel, ahol menedékjogot kapott többek közt arra hivatkozva, hogy Lengyelországban nem számíthat tisztességes eljárásra.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandinernek adott interjújában beszélt a lengyel belpolitikai helyzetről, ahol szerinte jogállamisági válsághelyzet van.
A miniszter emlékeztetett: az elmúlt években sokszor került elő a jogállamiság kérdése például Magyarországgal kapcsolatban, pedig ha ezt a kategóriát nem a liberálisok „ejtették volna túszul és használnák politikai fegyverként”, akkor az elmúlt hónapokban lett volna ok Európában az aggodalomra, elsősorban éppen a lengyel kormány ténykedése miatt.
„Eltökéltek vagyunk abban, hogy Magyarországot az Európai Unió Bírósága (EUB) elé visszük” – mondta Andrzej Szejna külügyminiszter-helyettes a héten a Radio Zetnek a notesfrompoland.com portál cikke szerint.
A politikus szerint Magyarország egyértelműen megsértette az Európai Unióról szóló szerződésben rögzített lojális együttműködés elvét. A lengyel diplomácia tiltakozó jegyzéket nyújtott át a magyar nagykövetnek, és „határozatlan időre konzultációra" hazarendelte budapesti nagykövetét. Szejna hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok „nehézzé" váltak Magyarországgal annak „Lengyelországgal szembeni barátságtalan lépései" miatt, és emellett „oroszbarátnak” is nevezte a magyar kormányt.
Szejna hozzátette, hogy ha egy magyar bíróság megtagadja a Romanowski elleni elfogatóparancs végrehajtását, „további lépéseket tesznek". A jogi eljárás első lépéseként Lengyelországnak panaszt kell benyújtania az Európai Bizottsághoz, amely véleményt fogalmaz meg, és csak ezt követően kerülhet az ügy a bíróság elé. Az RMF lengyel rádió szerint az egész jogi folyamat átlagosan két évig tart.
Romanowski a héten öt feltételt szabott, amelyek teljesülése esetén hajlandó visszatérni Lengyelországba, és bíróság elé állni. A feltételek mindegyike azt követeli, hogy a kormány vonja vissza az igazságszolgáltatási rendszerben végrehajtott változtatásokat, amelyeket a PiS-kormány leváltása óta vezetett be.
A lengyel kormány azonban elutasítja Magyarország és Romanowski azon állítását, miszerint „nincs jogállamiság Lengyelországban”. A kabinet hangsúlyozza, hogy éppen ellenkezőleg: a PiS nyolcéves kormányzása alatt elkövetett jogállamisági sérelmeket próbálja orvosolni.
A jelenlegi lengyel kormány arrogáns módon viszonyul Magyarországhoz – kommentálta hétfőn közzétett nyílt levelében a Jogászok Lengyelországért nevű szervezet a varsói magyar nagykövet bekéretését, amelyre a Marcin Romanowski ellenzéki képviselőnek Magyarországon megadott menedékjog miatt került sor. A levélben
„Szélsőségesen arrogánsnak” nevezik azt, ahogy „a jogot sértő [lengyel] kormány kioktatni próbálja a demokratikus magyar államot”.
Azt is írják, a nagykövet bekéretése bizonyítja, hogy „az immár diktatórikus jelleget öltő kormány Magyarország állhatatosságától fél”.
Az ezeréves lengyel–magyar barátságnak azonban „nem tud ártani a lengyelek átmeneti bizalmát élvező, […] a Visztulánál idegen érdekeket képviselő embercsoport cselekvése” – fogalmaztak a levélben.