Egyre valószínűbb, hogy véletlen egybeesések és hibák sorozata vezetett Dél-Korea egyik legtöbb halálos áldozattal járó légiszerencsétlenségéhez. Mint ismert: vasárnap a Jeju légitársaság Bangkokból Muanba tartó járata futóművek nélkül száguldott keresztül a reptér futópályáján, majd egy magas falnak csapódott és kigyulladt. A katasztrófát mindössze ketten élték túl, 179-en meghaltak.
Szokatlan jelenségről számoltak be a Muan Nemzetközi Repülőtér alkalmazottai koreai lapértesülések szerint nem sokkal azelőtt, hogy vasárnap földhöz csapódott, majd falnak rohant a Jeju Air légitársaság Bangkokból Dél-Koreába tartó járata. A Boeing 737-800-as gépen 175 utas és hatfős személyzet tartózkodott. Az utasok, két thaiföldi személy kivételével, dél-koreai állampolgárok voltak. A tűzoltóság tájékoztatása szerint a roncsok között két túlélőt találtak, egy férfit és egy nőt. Mint kiderült, a személyzet két tagját húzták ki a gép farokrészéből, őket egy közeli kórházban kezelik.
Hogy kiderüljön, pontosan mi okozta a balesetet, azonnal vizsgálatot indítottak a hatóságok. Az azóta eltelt órákban egyre valószínűbbé válik, hogy a Boeing lezuhanása előtt madárrajjal ütközött. Erre utalt az egyik, repülőn utazó utas utolsó üzenete is.
A Reuters szerint valóban felmerülhet a madárral való ütközés, de ennek ellenére is számos kérdés tisztázatlan a balesettel kapcsolatban. A gép jól láthatóan futóművek nélkül érkezett a futópályára, ezen esetekben pedig a tűzoltóknak habot kellett volna leteríteniük elé.
„Miért nem volt senki jelen leszálláskor, ha sejtették, hogy baj van? Miért a futópálya szinte legvégén ért földet a gép? És miért volt egy téglafal a futópálya végén?” – tette fel a Reuters cikkében az egyelőre megválaszolatlan kérdéseket Geoffrey Thomas szakújságíró, aki szerint a madarakkal való ütközés csak az egyik probléma volt, a katasztrófához véletlenek és emberi hibák sorozata vezethetett.
A The Guardian című brit újság névtelenséget kérő reptéri alkalmazottakra hivatkozva írt arról, hogy már a tragédia előtt többen arra hívták fel a figyelmet, hogy szokatlanul sok madár lepte el a reptér légterét.
Korábban soha életben nem láttunk ennyi madarat itt. Egyszer csak mindenhonnan berepültek a reptérre
– mondta az alkalmazott. Azt már lehet tudni, hogy a muani reptéri irányítás pár perccel a tragédia előtt valóban figyelmeztetést adott ki madárveszély miatt.
A dél-koreai közlekedési minisztérium közölte, hogy az irányítótorony a szerencsétlenség előtt madárveszélyre figyelmeztető jelzést küldött a gép pilótáinak. A tárca részletekkel szolgált a balesetet megelőző pillanatokról, mely szerint a légi forgalmi irányítók helyi idő szerint 08:57-kor figyelmeztették a közeledő repülőgépet a madárveszélyre, majd egy perccel később, 08:58-kor a pilóta vészjelzést adott le. Ezt követően a gép 09:00-kor megkezdte a landolást, majd 09:03-kor felrobbant.
A hírek szerint az egyik utas még repülés közben üzenetet küldött rokonának, mely szerint madár került a gép hajtóművébe. Utolsó üzenetként a gép fedélzetén tartózkodó személy azt írta: „Kimondjam az utolsó szavaimat?” A két túlélő közül az egyik utas állítólag megerősítette az elméletet.
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mit tettek meg annak érdekében, hogy a madarakat távol tartsák a repülőtértől és a le- és felszálló gépektől. A dél-koreai törvények értelmében egész évben kötelező madárriasztó eszközöket és személyzetet fenntartani a reptereken, de
hogy ezeket bevetették-e vasárnap, szintén a vizsgálat részét képezi.
A madarak a világ számos repterén okoznak problémát, idén januárban például a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is történt egy incidens. Felszállás után az Eurowings Budapestről Stuttgartba tartó járata ütközött madárral, emiatt nem sokkal később vissza is fordult a repülő. Ott szerencsére senki sem sérült meg.
A madarak ellen egyébként a legjobb védekezést meglepő módon épp a madarak jelentik. Ferihegyen például egész évben járőröznek a madár- és vadvédekezési csapat kollégái, használnak hangágyúkat, lézerlámpákat és egyéb berendezéseket, ám használnak sólymokat is a betolakodók elriasztására. Ugyanakkor ez nem jár az odatévedő állatok elpusztításával, a legtöbb esetben a Hortobágyi Nemzeti Park területére telepítik át őket gyűrűzés után.
A madárütközéses légi balesetek közül talán a legismertebb 2009-ben történt, amikor az US Airways Airbus A320-asa New Yorkból indulva vadludak csapatával ütközött. A gép mindkét hajtóműve leállt, ami után egyiket sem lehetett újraindítani, így már nem volt elég ereje a gépnek visszatérni a reptérre. Végül Chelsey Sullnberger kapitány úgy döntött, hogy
a Hudson folyóra teszi le a gépet. Számítása bejött: csodával határos módon mindenki túlélte a landolást.
Szakértők szerint egyébként kizárólag a madárral való ütközés nem okozhatta a vasárnapi tragédiát. Éves szinten rengeteg ütközés történik a repülőtereken, de ezek szinte sosem járnak ilyen katasztrófával. Geoffrey Dell ausztrál repülésbiztonsági szakértő például még sosem hallott olyanról, hogy madárütközés miatt nem lehetett kinyitni egy gép futóművét.
(Borítókép: Túlélők után kutatnak a dél-koreai Jeollanam-dóban, a Muan nemzetközi repülőtér közelében történt baleset helyszínén 2024. december 29-én. Fotó: Chris Jung / NurPhoto / Getty Images)