A magyar–kínai együttműködés 2024-ben a legmagasabb szintre emelkedett, és ez új lehetőségeket teremt Magyarország számára: egyre fontosabb szereplővé válik a nagyhatalmi és eurázsiai kapcsolatokban. Az Indexnek Horváth Levente Kína-szakértő, volt sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója értékelte Magyarország és Kína viszonyát, az elmúlt egy év történéseit figyelembe véve.
Idén májusban háromnapos látogatáson járt Magyarországon a kínai államfő, Hszi Csin-ping, majd júliusban Orbán Viktor miniszterelnök látogatta meg őt Pekingben, az úgynevezett békemissziója keretében.
Horváth Levente rámutatott: a magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok a 2010-ben meghirdetett keleti nyitással egyre szorosabbá váltak, majd a 2012-ben indult Kína–Közép-Kelet-Európa együttműködésnek – amelynek keretében minden évben van miniszterelnöki csúcstalálkozó –, továbbá az Övezet és út kínai kezdeményezésnek köszönhetően politikailag is magas szintre emelkedett a két ország viszonya, vagyis a magyar keleti nyitás találkozott a kínai nyugati nyitás politikájával.
„Főkonzulként és későbbi munkám során is abban a megtiszteltetésben részesülhettem, hogy én magam is hozzájárulhattam a magyar–kínai kapcsolatok elmélyítésében a gazdasági, pénzügyi, oktatási és kulturális területeken. Az elmúlt tizennégy évben a keleti nyitás jegyében a magyar export Kínába megduplázódott, a magyar import pedig megháromszorozódott, emellett a Magyarországra érkező FDI is kiegyensúlyozottabbá vált, hiszen míg 2014-ben az ázsiai befektetések az összbefektetések 18-19 százalékát érték el, mára már 34 százalékon van” – fogalmazott az Eurázsia Központ igazgatója, hangsúlyozva, hogy a keleti nyitás jegyében nemcsak Kínával, de más ázsiai országokkal is egyre szorosabb a gazdasági kapcsolat.
Bár a médiából az zúdul ránk, hogy Kína mekkora gazdasági befolyással rendelkezik már Magyarországon, és hogy ettől mennyire kell félni, valójában a dél-koreai befektetések hasonló vagy magasabb szinten vannak, mint a kínaiak. Emellett a német tőkeállomány továbbra is messze az élen áll a magyarországi külföldi működőtőke-állomány tekintetében
– mondta lapunknak Horváth Levente.
Kitért arra is, hogy a kínai befektetéseknek köszönhetően 25 ezer új munkahely jön létre, továbbá a magyar vállalatok is bekerülnek a nagy értékláncokba azáltal, hogy a kínai vállalatok beszállítóivá válnak.
„Emellett fontos azt is megemlíteni, hogy a Magyarországra érkező kínai nagybefektetések tulajdonképpen a jövő megatrendjének, a zöldenergiának az éllovasai, tehát a legjobb technológiákat hozzák el hozzánk, ezáltal Magyarországot is feltették a térképre a lítiumion-akkumulátorokat gyártó országok ranglistáján a Visual Capitalist és az S&P Global Market Intelligence adatai szerint. Hazánk ugyanis a harmadik helyen áll gyártókapacitásban, a kínai befektetéseknek köszönhetően” – magyarázta a Kína-szakértő.
Az Eurázsia Központ gondozásában megjelent, A magyar–kínai diplomácia 75 éve című tanulmánykötetben Gong Tao kínai nagykövet előszavában úgy fogalmazott, hogy Hszi Csin-ping idei történelmi magyarországi látogatásával a két ország kapcsolata új korszakba lépett,
és elérte az újkori, minden körülmények között működő átfogó stratégiai partnerségi viszony legmagasabb szintjét.
Kérdésünkre, hogy ez pontosan mit jelent, Horváth Levente elmondta: Kína történelmi hagyományai szerint nem köt szövetségeket országokkal, hanem együttműködési partnerségeket létesít. Ennek 24 (vagy akár több) fokozata is van, jelenleg az újkori, minden körülmények között működő átfogó stratégiai partnerségi viszony az egyik legmagasabb fokú partnerségi viszony a kínai kapcsolatokban, amit eddig mindössze két országgal kötöttek meg: 2024. január 24-én Üzbegisztánnal, majd pedig 2024. május 9-én Magyarországgal.
Ezáltal a 2017-ben megkötött teljes körű stratégiai partnerség még magasabb szintre emelkedett, ami megkönnyítheti a két fél között a gazdasági együttműködéseket. Például Európában Magyarország rendelkezik a legtöbb protokoll-engedéllyel a különböző mezőgazdasági termékek import-exportjára. Továbbá Magyarország rendelkezik a legtöbb közvetlen légi járattal Kínába. Budapestről összesen hét kínai nagyvárosba lehet eljutni: Pekingbe, Sanghajba, Csungkingba, Sencsenbe, Hszianba, Kantonba és Ningbóba. Magyarországra érkezett a legtöbb kínai befektetés egész Európában, és még hosszan sorolhatnánk a »legek« listáját
– hívta fel a figyelmet az Eurázsia Központ igazgatója.
Azt is kiemelte, hogy az előbbieknek köszönhetően Magyarországon egyre több a kínai turista, akik köztudottan a legtöbbet költik utazásaik során, azaz nagyon sok pénzt hagynak itt hazánkban. A magyar–kínai kapcsolatok erősödésének komoly gazdasági vetülete is van: a kínai befektetések új munkahelyeket hoznak létre, illetve a magyar vállalatokat is magukkal húzhatják.
Novemberben Eurázsia Fórumot szervezett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amivel kapcsolatban Horváth Levente elmondta: a jegybank 2019-ben indította útjára az Eurázsia Fórumot, amelynek keretében idén Matolcsy György kifejtette, hogy befejeződött az 500 éves atlanti korszak, és egy új, 500 éves Eurázsia-korszak kezdetén vagyunk.
Ez tulajdonképpen a világrend átalakulását jelenti, az egypólusú, Nyugat dominálta világrend egy multipoláris világrenddé alakul át, amiben Kínának nagy szerepe van. Tulajdonképpen Kína és az ázsiai országok gazdasági és politikai megerősödésével a világgazdaság súlypontja ismét kelet felé tolódik, azaz a világgazdaságban az ázsiai országok egyre nagyobb szerepet kapnak. Az IMF és a Világbank adatai szerint az ázsiai országok már most a világgazdaság több mint 40 százalékát adják, 2024-ben a világ GDP-növekedésének 60 százaléka is az ázsiai országoknak köszönhető. Az előrejelzések szerint pedig 2030-ban már a világ teljes GDP-jének az 58 százalékát fogják teljesíteni
– sorolta az Eurázsia Központ igazgatója, aki szerint ezek az adatok is igazolják a magyar kormány keleti nyitását.
Magyarország számára fontos a nemzetközi kapcsolatok diverzifikálása és a konnektivitás támogatása, azaz az éppen kialakulóban lévő multipoláris világrend főszereplőivel, így Kínával is szoros kapcsolatok kialakítása. Ezáltal Magyarország az új világrendben megfelelőbb pozíciót tud majd szerezni magának. Az MNB Eurázsia-koncepcióját Kína is támogatja, hiszen minden évben magas szintű politikai és szakértői delegációk látogatnak el a fórumra, amelyen komoly tárgyalások és együttműködések is zajlanak a két ország között
– mondta Horváth Levente.
„Magyarországon keresztül lehet megközelíteni Európa sokszínűségét. Itt lehet a kelet és a nyugat jó fúzióját kialakítani” – jelentette ki Matolcsy György jegybankelnök az idei rendezvényen. Az Eurázsia Központ igazgatója ezzel összefüggésben az Indexnek azt mondta: Magyarország az egyik legfontosabb politikai partnere Kínának az Európai Unión belül, a magyar kormány ugyanis az egyetlen, amely hasonlóan gondolkodik, mint a kínai állami vezetés.
„Folyamatosan a békés együttműködésen, kölcsönös tiszteleten és előnyökön alapuló nemzetközi kapcsolatokat hirdeti mind a két fél. Ahogy említettem, Magyarországról hét közvetlen repülőjárat van, egyre több a kínai befektetés hazánkban, amelyek mind a jövő megatrendjeihez kapcsolódnak, és egyéb más együttműködési területen is kimagaslóak a magyar–kínai kapcsolatok. Elmondható tehát, hogy már most Kína egyik legfontosabb logisztikai központjává vált Magyarország” – fejtette ki Horváth Levente.
Az MNB által szervezett őszi fórumon Orbán Viktor eurázsiai gondolatról beszélt, arról, hogy Európa és Ázsia egy szerves egységet alkot, az előttünk álló időszak pedig Eurázsia évszázada lesz.
A Kína-szakértő szerint érdemes megvizsgálni a különböző térképeket, amelyekről azt olvashatjuk le, hogy a kereskedelem 80-90 százaléka tengeren zajlik. Emellett azt is láthatjuk, hogy ezeket az útvonalakat az Amerikai Egyesült Államok felügyeli a 800 külföldi katonai bázisával.
Ha megvizsgáljuk még jobban, hogy hol helyezkedik el ez a 800 amerikai katonai bázis a világtérképen, akkor azt láthatjuk, hogy Oroszország, Kína és egész Ázsia körbe van véve. Tehát biztonságosan Kína is tulajdonképpen az eurázsiai szárazföldön tud kereskedelmi kapcsolatokat fejleszteni, az Övezet és út kínai kezdeményezés is tulajdonképpen egy eurázsiai konnektivitás létrehozása
– összegezte Horváth Levente.
Felidézte lapunknak, hogy Zbigniew Brzezinski (Jimmy Carter amerikai elnök egykori tanácsadója) A nagy sakktábla című könyvében már a kilencvenes években megírta: az Egyesült Államoknak egy célt kell elérnie ahhoz, hogy fenntarthassa egyeduralmát a világrendben, ez pedig nem más, mint megakadályozni, hogy létrejöjjön egy erős eurázsiai szuperkontinens. „Jól látható, hogy az orosz–ukrán háború, a közel-keleti forrongás egyelőre akadályozza az eurázsiai szuperkontinens kialakulását” – tette hozzá az Eurázsia Központ igazgatója.
Az Index azon kérdésére válaszolva, hogy miként változtathatja meg az új amerikai elnökség, a Trump-adminisztráció Európa és Kína viszonyát, illetve Kína mozgásterét Nyugaton, továbbá hogyan tud majd Magyarország egyszerre az Egyesült Államokkal és Kínával is gyümölcsöző viszonyt ápolni, Horváth Levente kijelentette: Kína egy teljesen más nemzetközi politikát folytat, mint amit a Nyugat által dominált világrendben megszoktunk.
„Ezért is vált fontos fogalommá a világrendszerváltás, amit Békés Márton (a XXI. Század Intézet igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője – szerk.) hozott be a köztudatba. A jelenlegi világrendi átalakulásban ugyanis nem a nyugati nagyhatalmak között van hatalomátvétel, hanem egy nyugati nagyhatalom – USA – és egy keleti nagyhatalom – Kína – közötti hatalmi harcokat láthatjuk” – mondta az Eurázsia Központ igazgatója.
Kína azonban a békés együttélés öt alapelvét hirdeti a nemzetközi politikában – éppen idén júniusban ünnepelték ennek a politikának a 70. évfordulóját. Az öt alapelv:
„Kína nem szól bele más ország belpolitikájába, a kínai kormány úgy gondolja, hogy minden országnak megvan a saját fejlődési útja, és azon kell végigmennie. Nem lehet ráerőszakolni saját politikai rendszerüket más országokra, hiszen ami egy adott országban bevált, nem biztos, hogy az egy másik civilizációval, kultúrával, hagyományokkal, társadalmi berendezkedéssel rendelkező országban is beválik. Emellett az egyenlőség és a kölcsönös előnyök is igen fontosak a kínai külkapcsolatokban. A nemzetközi politikában azt láthatjuk, hogy Kína jelenleg nem mint a világ csendőre, hanem mint a világ békítője lép a színpadra” – magyarázta Horváth Levente.
A BRICS, az Övezet és Út kezdeményezés, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és egyéb multilaterális együttműködések is azt mutatják az Eurázsia Központ igazgatója szerint, hogy Kína valóban ezen öt alapelv mentén intézi a nemzetközi kapcsolatokat, és valójában együttműködései révén tesz javaslatot a világrend megreformálására.
„Kína szempontjából a Biden- és a Trump-adminisztráció legnagyobb különbsége, hogy míg Biden a szövetségeseit is bevonta a Kína-ellenes politikájába, addig Trump egy az egy ellen akar megküzdeni Kínával, sőt még a szövetségeseit is maga ellen fordítja, és Kína felé tereli őket a védővámokkal. Nagyot fordult ugyanis a világ, míg korábban az USA volt a globalizáció és a szabadkereskedelem éllovasa, mára Kína lett az. Összességében elmondható, Kína részéről nem okoz problémát, hogy Magyarország az USA-val jó kapcsolatokat ápol, amíg ez nincs rossz hatással a magyar–kínai politikai kapcsolatokra. Az USA pedig a Trump-adminisztrációval Amerika naggyá tételével lesz elfoglalva” – fejtette ki Horváth Levente.
Magyarország szempontjából egy jó lehetőséget jelent, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt években baráti kapcsolatot alakított ki a többpólusú világrend főszereplőivel, így Magyarország lehet a kapocs a nagyhatalmak között, úgy, mint Ausztria, Svájc és Szingapúr a történelem során
– húzta alá.
„Mi várható 2025-ben a magyar–kínai kapcsolatok terén?” – tettük fel a kérdést az Eurázsia Központ igazgatójának, aki szerint a két ország gazdasági kapcsolatainak további erősödése várható, bár ezeket nagyban befolyásolhatják az EU-s intézkedések és az EU gazdasági körülményei is, illetve a fokozódó nemzetközi helyzet.
„Mindenesetre a magyar kormány bejelentette, hogy a Budapest–Belgrád vasút 2025 végére befejeződik, ami egy komoly mérföldkő lesz a magyar–kínai kapcsolatokban” – jelentette ki Horváth Levente, hozzátéve, hogy egyre több oktatási és kulturális együttműködés is előkészítés alatt áll, amelyek szintén tovább erősítik a magyar–kínai kapcsolatokat.
Arra is felhívta a figyelmet: 2025-ben lesz a tizedik évfordulója annak, hogy Magyarország Európából elsőként csatlakozott a kínai Övezet és út kezdeményezéshez, ebből kifolyólag pedig további nagy eredmények és értékelések várhatók.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt a Karmelita kolostorban 2024. május 9-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)