„A lengyel kormány készen áll arra, hogy növelje a hazai energiatermelést, kompenzálva az egyensúlyhiányt, amelyet a szlovák lépés esetén Ukrajna áramrendszere szenvedne el” – mondta az egyik lengyel tisztviselő azzal kapcsolatban, hogy az ukránok leállíthatják az orosz gáz szállítását Szlovákia felé, amire válaszul Robert Fico bejelentette, nem adnának áramot Kijevnek.
„A lengyel kormány készen áll arra, hogy növelje a hazai energiatermelést, hogy kompenzálja az esetleges hiányokat, amelyeket Ukrajna áramrendszere szenvedne el egy szlovák lépés esetén” – mondta egy kormányzati tisztviselő a Bloombergnek. Már beszámoltunk arról, hogy Kijev jóval korábban már bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg az orosz gáz ukrajnai tranzitjára vonatkozó szerződést, amely december 31-én lejár.
Ez a lépés sokaknak nem tetszik, többek között Robert Ficónak sem. A szlovák miniszterelnök emiatt bejelentette, megvizsgálják a helyzetet január elseje után, és felmérik annak lehetőségét, hogy visszavágjanak Ukrajnának, mondjuk az áramszállítás leállításával.
A lengyel segítségre akkor lehet szükség, ha Robert Fico betartja fenyegetését és leállítja a háború sújtotta ország tartalék áramellátását.
„A lengyel kormány készen áll arra, hogy növelje a hazai energiatermelést, így kompenzálva az egyensúlyhiányt, amelyet a szlovák lépés esetén Ukrajna áramrendszere szenvedne el” – mondta a lengyel tisztviselő.
„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyoldalú döntése az orosz gáz tranzitjának leállításáról sok tíz milliárd eurós veszteséget okoz az Európai Uniónak (EU), annak »csendes« elfogadása helytelen, s feszültségekhez és válaszintézkedésekhez vezet majd” – szögezte le Robert Fico szlovák miniszterelnök az EU központi intézményeinek vezetőihez címzett nyílt levelében, amelyet a pozsonyi kormányhivatal sajtóosztálya az MTI-hez is eljuttatott vasárnap.
Robert Fico megkérdőjelezhetetlennek nevezte, hogy az ukrán elnök döntése rendkívül negatív hatással lesz majd az uniós tagországok versenyképességére. A szlovák miniszterelnök a szlovák gázműveknek (SPP) a pozsonyi kormány által kikért hatástanulmányára hivatkozva azt írta:
Az ukrán gáztranzit leállítása 10-12 euróval emeli a gáz megawattórára számolt árát az irányadó holland és német tőzsdéken. Ez, számításaik szerint, az uniós tagországok számára közvetlen módon 40-50 milliárd eurós többletkiadást jelent majd éves szinten, az elektromos áram árára gyakorolt másodlagos hatásként pedig további 60-70 milliárd eurót.
Majd megjegyezte: amennyiben az ukrán gáztranzit folytatódna, az Oroszországnak becslések szerint legfeljebb 2 milliárd eurót bevételt hoz ugyanilyen időszak alatt. Robert Fico a levelében kiemelte: „Nem ismert számára, hogy az Európai Bizottságnak az üggyel kapcsolatban eddig tanúsított »felületes« hozzáállása a vonatkozó elemzések elvégzésének hiányából vagy abból ered, hogy az ügyről csak ideológiai szempontok mentén döntöttek, de az biztos alulértékelték az ukrán elnök döntésének az európai gazdaságokra gyakorolt hatását.”
A szlovák kormányfő leszögezte: az ukrán elnök „egyoldalú döntésének csendes elfogadása irracionális és helytelen lenne”, s az feszültséghez és válaszintézkedésekhez vezet majd. Hozzátette: meggyőződése, hogy az EU teljes lakosságának az az érdeke, hogy Ukrajna európai támogatására racionálisan „és nem pedig önpusztító, és az EU-t rendkívül megkárosító gesztusok formájában kerüljön sor”.
Korábban már azzal is foglalkoztunk, hogy Robert Fico kemény vádat fogalmazott meg Ukrajna elnökével szemben, eszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítólag 500 millió eurós kenőpénzt ajánlott neki orosz vagyonból, cserébe azért, hogy támogassa Ukrajna NATO-tagságát. Ez az összeg az a veszteség, amit Szlovákia a gázszállításból származó tranzitdíjakon veszít. A két politikus Brüsszelben ült le tárgyalni egymással, de a gáztranzit ügyében nem jutottak előbbre.
A brüsszeli EU-csúcson egyeztetett egymással a két ország vezetője, ahol megvitatták Szlovákia pénzügyi veszteségeit az orosz gáztranzit felfüggesztése miatt. Fico azt állította, hogy Szlovákia mintegy 500 millió eurót veszíthet a tranzitdíjakon, mire az ukrán elnök azt kérdezte tőle, megszavazza-e Ukrajna NATO-tagságát, ha ad neki 500 millió eurót a zárolt orosz vagyonokból, de ezt visszautasította.
Ukrajna december 17-én bejelentette – de már jóval korábban ezt az álláspontot képviselte –, hogy nem hosszabbítja meg az orosz gáztranzitról szóló megállapodást. Ennek hatására Robert Fico szlovák miniszterelnök és Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök december 19-én megbeszélést folytatott egymással, hogy megvitassák az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás 2024 utáni folytatásának lehetőségét.
„Amennyiben Kijev nem engedélyezi a gáztranzitot, Szlovákia megfontolja, hogy karácsonyra megtorló intézkedéseket vezessen be Ukrajnával szemben” – fogalmazott akkor Robert Fico, azonban sem az áramszállítás, sem a Szlovákiából érkező humanitárius segélyek, lőszerek és fegyverek szállításai sem álltak le. Most viszont a szlovák miniszterelnök egy Facebook-videóban jelentkezett be, amelyben ismételten megfenyegette Ukrajnát.
Január 1-je után megvizsgáljuk a helyzetet, és felmérjük annak lehetőségét, hogy viszonválaszt adjunk Ukrajna számára. Ha elkerülhetetlen, akkor leállítjuk az elektromos áram szállítását Ukrajnába, vagy valami más intézkedést hozunk
– közölte Robert Fico az MTI szerint. A szlovák miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az orosz gáz alternatív útvonalakon történő szállítása jelentős többletköltséggel járna, és az ukrajnai tranzit leállítása az Európai Unió versenyképességét is hátrányosan érintené, becslései szerint a 27 tagállamnak az ebből adódó költségei a 120 milliárd eurót is elérhetik a következő két évben.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is élőben követi, hétfői élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.