Románia január elsejétől teljes jogú tagja lesz a schengeni térségnek. Ez változásokat hoz a határátlépés szabályaiban: a magyar hatóságok most ideiglenes ellenőrzést vezethetnek be, és új átkelőhelyek válnak elérhetővé.
Románia január elsejétől teljes jogú tagja lesz a schengeni térségnek. Ez megváltoztatja a közös határszakasz átlépésének szabályait. Az ORFK tájékoztatása szerint, amit az Economx összegzett, a változások célja a közrend és belső biztonság fenntartása, így Magyarország is tervezi a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását a belépő irányban.
A határátkelés gyorsabbá és könnyebbé válik, ám előfordulhat, hogy a belépést ellenőrzik. A Schengen szabályai értelmében 2025-től a határátlépés csak az alábbi kijelölt határátkelőkön és átkelőhelyeken lesz engedélyezett:
A fent említett helyszíneken a határ folyamatosan, 24 órában átjárható lesz, viszont az utazóknak még maguknál kell tartaniuk az okmányaikat, mivel a rendőrség szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végezhet. A balesetek elkerülése érdekében az átkelőhelyek közelében fokozott figyelemmel kell közlekedniük, mivel mind a magyar, mind a román hatóságok munkatársai jelen lehetnek.
Orbán Viktor felidézte: román kollégájával megállapodtak, hogy közös terv szerint haladnak az európai uniós magyar elnökség alatt, és célul tűzték ki, hogy a magyar elnökség idején történjen meg a román csatlakozás a schengeni övezethez. Ez egy nagyon nehéz feladat volt, hiszen „sokat tárgyaltunk arról, hogy reális-e egyáltalán, hogy ez ebben az évben megtörténjen, hiszen 13 éve nem történt meg” – fogalmazott, hozzátéve: megtörténhetett volna 13 évvel ezelőtt is, de azóta nem történt meg.
Orbán Viktor elmondta, hogy készítettek egy munkatervet, azonosították, hogy melyek azok az országok, amelyek ellenzik a bővítést, majd együttműködve meggyőzték őket a történelmi lehetőségről. Kevesen gondolták volna, hogy pont a magyar elnökség alatt megvalósítható a román csatlakozás,
ami nagyon erősen mutatja, hogy a két országnak van egy történelmi sorsközössége, és mindketten tudjuk, hogy az egyik ország sikere önmagában kevés, a szomszéd sikere is kell ahhoz, hogy maga is sikeres legyen
– fűzte hozzá.
A magyar kormányfő beszélt arról is, hogy „amikor az osztrák–magyar határnál a sorompókat fölemeltük, aztán később a szlovák–magyar határnál, aztán a szlovén–magyar határnál, és legutóbb pedig a horvát–magyar határnál”, akkor nem csak a gazdaság lendült neki, hanem az adott térségben megváltozott az életnek a minősége, a többlete, a szerkezete.
Úgy vélte, ma még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.