Kelemen Hunor a hirado.hu-nak beszélt többek között arról, hogy

• „a kommunista diktatúra bukása óta magyar ember még nem volt pénzügyminiszteri pozícióban. Ezt a szintet meg kellett lépnünk. Most jött el a pillanat. Olyan tárcát vállaltunk el, amire még nem volt példa az elmúlt 35 év során egyetlen alkalommal sem, amikor kormányon voltunk. Mi eddig nem láttuk a teljes képet, de ez olyan tárca, ahonnan rálátása nyílik az embernek az egészre. A pénzügyminisztériumban minden kormányzati előterjesztésnek meg kell fordulnia, hiszen pénzügyminisztériumi ellenjegyzés nélkül nem kerülhet a kormány asztalára. Az egészre való rálátás pedig teljesen új mozgásteret jelent számunkra”.
• Emellett a miniszterelnök-helyettes politikai tisztséget is megszerezték a tárgyalásokon.
• Kelemen Hunor hangsúlyozta, kemény tárgyalásokat folytattak, „nem akarták párban átengedni nekünk a két minisztériumot, de nélkülünk nem lett volna meg a többség, ezért muszáj volt mindenkinek elfogadnia a javaslatunkat. Leszögeztük, hogy vállaljuk a felelősséget a pénzügyminisztériumon keresztül, de kell mellé a fejlesztési minisztérium is, hisz a kettőt párban vállalva tudunk valóban tenni a közösségünkért”.
• A politikus az elnökválasztással kapcsolatban elárulta, azt kérte, hogy tavasszal, még a húsvéti ünnep előtt bonyolítsák le. Március 23-án vagy 30-án lehet az első forduló, így a másodikat április 7-én vagy 14-én tarthatják.

• Kelemen Hunor szintén az elnökválasztásról úgy fogalmazott, hogy „Crin Antonescu személyében próbálunk jelöltet állítani. Ezt a választások érvénytelenítését követően magam javasoltam elsők között. Úgy vélem, a koalíciós pártok elnökei közül egyiknek sem kellene indulnia. Azt néztük, kinek van ismertsége, támogatottsága. Crin Antonescu egy korábbi elnökválasztás során 20 százalékkal jutott be a 2. fordulóba. Igaz, hogy 9 éve kivonult a közéletből, nem volt aktív az utóbbi időszakban, de kiváló szónok és jó politikus”.
• Az RMDSZ vezetője a magyar-román kapcsolatokról elmondta, fontos üzenete van a schengeni csatlakozásnak, Orbán Viktor ezt jó ideje megígérte, a magyar elnökség napirenden tartotta, az osztrákok és a hollandok meggyőzésében is szerepet vállalt. „Másrészt kiválóak a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok is” – húzta alá Kelemen Hunor, jelezve ugyanakkor, hogy
• „az orosz-ukrán háború hatására felkorbácsolódtak az indulatok és az előítéletek a társadalomban. Időről-időre napvilágot látnak buta vagy tudományosnak tűnő köntösbe csomagolt »magyarveszélyt« vizionáló írások, amelyek azt hangoztatják, hogy a magyarok mindig is revizionisták voltak. A háborús pszichózis felszínre hozta az előítéleteket, de alapvetően az emberek és a két ország közötti kapcsolat ma sokkal jobb, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. Az elmúlt néhány esztendőben pedig komoly előrelépés történt, új perspektívák nyíltak, a miniszterelnökök rendszeresen találkoznak, kormányzati szinten a szaktárcák között is kiváló a kommunikáció. Előbb-utóbb eljön a nagy közös gazdasági projektek ideje is”.

Az elnökválasztás körül kialakult botrányról, az első fordulós eredmény megsemmisítéséről itt írtunk bővebben.