Németország Aszad bukása és elmenekülése után leállította a szíriai migránsok menedékkérelmének feldolgozását. A belügyminiszter most bejelentette, hogy a tartózkodási joggal nem rendelkezőket hazaküldik, a bűnözőket és terroristákat pedig a lehető leggyorsabban kitoloncolják az országból. A radikális váltás hátterében a közelgő választásokhoz kötődő bevándorlási vita áll.
Csaknem egy hónappal a volt szíriai elnök bukása és Moszkvába történő menekülése után a berlini kormány úgy döntött, egyes szíriai menekültek védelmi státusza visszavonható. A német belügyminiszter azt is felvetette, hogy Bassár el-Aszad zsarnoki rendszerének összeomlása után néhányuknak – bizonyos feltételek mellett – haza kell térniük.
A polgárháború kicsúcsosodása, 2015 augusztusa után Németország automatikusan menekültnek ismert el minden Szíriából érkezett állampolgárt. A hatóságok akkoriban azt állították, hogy mindenkit képesek integrálni a német társadalomba.
Napokkal azután, hogy az Abu Mohammed al-Dzsolani által vezetett, még mindig nem tisztázott szerepű Hajat Tahrir al-Sam (HTS) felkelői megdöntötték Aszad hatalmát, Berlin felfüggesztette a szíriaiak menedékkérelmének feldolgozását.
Ausztria azonnal a Szíriából érkezett menekültek kitoloncolására készült.
Németországhoz hasonlóan Belgiumban, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban is leállították a szíriai menedékkérelmek befogadását.
A legtöbb szíriai menekültet, hárommilliót, a szomszédos Törökország fogadta be. Egyesek közülük már a hazatérésére készülnek. Németországban egyelőre nem tombol a szírek hazatérési vágya.
„Előírásainkkal összhangban a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal, a BAMF felülvizsgálja és visszavonja a menekültek támogatását abban az esetben, ha a szíriai helyzet megnyugvása után már nem szorulnak védelemre Németországban” – idézte a Deutsche Welle a belügyminisztert.
A segély megvonása azokra is kiterjed, akik nem rendelkeznek munkavállalási vagy képzésük folytatásához szükséges tartózkodási engedéllyel, önként viszont nem hajlandók hazatérni Szíriába.
Akik viszont beilleszkedtek, munkát kaptak, megtanultak németül, és új otthonra találtak Németországban, maradhatnak
– erősítette meg Nancy Faeser, és hozzátette, a német állam segíti a hazatérést, a bűnözőket és iszlamista szélsőségeseket azonban a lehető leghamarabb kitoloncolják.
„Jelentősen bővült a jogi tárház, és amint a szíriai helyzet lehetővé teszi, élünk vele” – közölte a belügyminiszter.
Csaknem 975 ezer szíriai él Németországban – a Faeser által vezetett tárca adatai szerint.
A többség a szíriai polgárháború elől menekülve 2015 után érkezett. Több mint háromszázezren közülük kiegészítő védelmi státuszban részesültek. A hatóságok ezzel ismerték el, hogy komoly veszély fenyegetné őket, ha visszaküldenék hazájukba.
A belügyminiszter szavai ellenére Berlin egyelőre nem foglalt állást az új szíriai vezetéssel kapcsolatban. Az óvatos nyilatkozatokból csak az derült ki, minden lázadó erő részvételét fontosnak tartják a damaszkuszi kormányzásban.
Annalena Baerbock német külügyminiszter francia kollégájával együtt a minap a szíriai fővárosban látogatott, és – előre felkészülve – nem érte hidegzuhanyként, hogy a vendéglátó az iszlám szokásnak megfelelően nem fogott vele kezet, mert nő.
A két uniós ország diplomáciai vezetője azonban mindenekelőtt azért utazott Damaszkuszba, hogy személyesen győződjön meg az emberi jogok védelméről.
Az egyes szír menekültek Nancy Faeser által kilátásba helyezett kitoloncolásának háttere egyébként a közelgő februári előrehozott választásokban keresendő. A bevándorlási vita egyre nagyobb teret kap a választóknak szánt pártüzenetekben.
(Borítókép: Szíriai férfiak 2023. október 5-én Eisenhüttenstadtban, Németországban. – Fotó: Sean Gallup / Getty Images)