Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét, annak „magyarországi korrupcióban való részvétele miatt”. Az intézkedés következtében zárolják Rogán egyesült államokbeli vagyonát és minden olyan szervezetet, amely közvetve vagy közvetlenül, összességében több mint 50 százalékban, a miniszter tulajdonában van.
Az Egyesült Államok hamarosan leköszönő kormánya pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét. A hivatal kedden frissítette a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek (SDN-lista) névsorát.
Az SDN-lista (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós lista. Azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek rajta, akiket/amelyeket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett.
A listán Magyarországról néhány cég mellett többek között például a már itt élő Nikola Gruevszki korábbi észak-macedón miniszterelnök is megtalálható.
A magyar kormány nevében a Miniszterelnöki Kabinetiroda is reagált, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mellett. Válaszukról ebben a cikkünkben olvashatnak.
David Pressman leköszönő amerikai nagykövet a hírrel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, Rogán Antal minisztersége alatt visszaélt hatalmával, hogy a saját, illetve a kormányzó párthoz lojális személyek vagyonát gyarapítsa.
Nem véletlen, hogy Magyarország leggazdagabbjainak listáját átlapozva a csúcs közelében a magyar kormány vezetőinek családja és barátai vannak
– jelentette ki David Pressman, aki szerint Rogán Antal ennek „a korrupciós rendszernek az elsődleges tervezője, megvalósítója és haszonélvezője”, amin leginkább a magyar állampolgárok vesztettek, amikor közpénzek váltak magánvagyonná.
David Pressman hangsúlyozta, hogy ezt a döntést nem könnyen hozta meg az Egyesült Államok, hiszen nem szoktak hivatalban lévő minisztereket, főleg nem szövetséges országok vezetőit szankcionálni. Azonban hozzátette, a magyarországi korrupció sérti az Egyesült Államok és szövetségeseinek az érdekeit, többek között a biztonságát.
A leköszönő nagykövet arról is beszélt, hogy szerinte a kormánypárt, valamint a kormánypárti lapok próbálják majd pártos döntésnek és Magyarország szuverenitása elleni támadásnak beállítani a miniszter szankciós listára való helyezését, ugyanakkor David Pressman elmondta, nem ez az oka a döntésnek.
Ahogy Magyarország szuverén nemzet, úgy az Egyesült Államok is az. Az Egyesült Államok pedig meghozta azt a szuverén döntést, hogy megvédje az Egyesült Államok pénzügyi rendszerét a széles körű korrupciótól
– fogalmazott David Pressman, aki tragédiának nevezte, hogyha a civil szervezetek vagy oknyomozó újságírók feltárnak korrupciós tevékenységet, akkor annak nincs következménye a hatalmukkal visszaélőkkel szemben, hanem az ezt feltárók ellen folytatnak hadjáratot.
Gondolatmenetét a nagykövet azzal zárta, hogy a magyar állampolgárokhoz fordulva elmondta, ez „egy olyan pillanat, amit az Egyesült Államok remélt, hogy soha nem érünk el”, és ezt a lépést a két ország közös érdekei miatt teszik.
Az amerikai és a magyar népnek tartós kapcsolata van, amelyet nagyra becsülünk, és amelyet meg is fogunk védeni
– zárta beszédét David Pressman.
A nagykövet kikerülte azt az újságírói kérdést, hogy más miniszterekkel szemben is folytat-e vizsgálatot, vagy akár szankciós listára helyezheti őket, ha a sajtótájékoztatón azt állította, a kormány vezetőinek a családtagjai és barátai a leggazdagabb magyarok.
David Pressman hozzátette, nem gondolja azt, hogy a január 20-án végbemenő amerikai kormányváltást követően az Orbán-kormányhoz pozitívabban álló, Donald Trump vezette leendő adminisztráció megváltoztatná a jelenlegi döntést.
Mindenki, aki megnézi a tényeket, ahogy azok vannak, valamint ahogyan mi vizsgáltuk őket, ugyanarra a következtetésre jutna. Az Egyesült Államok korrupcióval kapcsolatos aggodalmai régóta fennállnak és kétpártiak, és azt várom, hogy ez így is marad
– zárta sajtótájékoztatóját David Pressman, az Egyesült Államok leköszönő budapesti nagykövete.
Kedden az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciókat léptetett életbe Rogán Antal magas rangú magyar kormánytisztviselő ellen a magyarországi korrupcióban való részvétele miatt. A szankciót a 13818. számú végrehajtási rendelet (E. O.) alapján jelölik ki, amely a globális Magnyitszkij emberi jogi elszámoltathatósági törvényre épül, és az emberi jogokkal való súlyos visszaélések és korrupció elkövetőit veszi célba világszerte – olvasható a hivatalos közleményben.
A korrupció aláássa egy ország kormányzati intézményeit, és korlátozza gazdasági fejlődését, rövid távú hasznot biztosít néhány kiválasztottnak, miközben a jövő generációit megfosztja a hosszú távú előnyöktől
– mondta Bradley T. Smith, a pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára. „Az Egyesült Államok nem fog habozni, hogy felelősségre vonjon olyan személyeket, mint Rogán, akik arra használják fel hivataluk hatalmát, hogy saját magukat és cimboráikat törvénytelenül meggazdagítsák országuk és polgártársaik kárára” – tette hozzá.
A Magnyitszkij-törvényt Szergej Magnyitszkij orosz ügyvédről, könyvvizsgálóról nevezték el. Ő volt az, aki 2009-ben az orosz rendőrséget milliárdos adócsalással vádolta meg. Az ügyben azonban nemhogy nyomozást nem rendeltek el, hanem épp ellenkezőleg: Magnyitszkijt vették őrizetbe, majd előzetes letartóztatása alatt furcsa körülmények között életét is vesztette.
2018-ban már az orosz ügyészség is úgy vélte, hogy gyilkosság történt, méreggel betegíthették meg a férfit, aki végül veseelégtelenségben vesztette életét. A Magnyitszkij-törvényt először 2012-ben állította össze az Egyesült Államok, ebben azon bírókat és rendőrségi vezetőket szankcionálták, akiknek közük volt Magnyitszkij halálához. Végül a törvényt 2016 decemberében kivbővítették, és azóta globálsan alkalmazzák.
Ez ad olyan felhatalmazást az amerikai elnöknek és kormányának, hogy szankciókat szabjon ki az általuk vélt emberi jogsértési ügyekben. A rendeletet olyan külföldi kormánytagok ellen is alkalmazhatja Washington, akik feltételezésük szerint „jelentős korrupciót” követnek el. Ilyen az, ha illegálisan szereznek állami vagyontárgyakat vagy külföldi, azaz offshore számlákon rejtegetik az így szerzett jövedelmüket.
Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a magyarországi korrupció a közszférában több mint egy évtizede romlik, aminek következtében Magyarország a Transparency International 2023-as Korrupció Érzékelési Indexén az Európai Unió (EU) tagállamai közül a második egymást követő évben kapta a legalacsonyabb pontszámot. Az Európai Unió felfüggesztette a finanszírozást a jogállamiság elveinek magyarországi megsértésével kapcsolatos aggályok miatt, ideértve a közbeszerzéssel, az összeférhetetlenséggel és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos aggályokat.
A magyarországi informátorok bírálták a kormányt, amiért „kleptokráciát működtet”, és a budapesti adminisztrátorok – például Rogán Antal –, illetve a lojális üzleti vezetők között létrejött köz- és magánkiadásokról szóló ügyletekben feltűnően kevés az átláthatóság és a méltányosság. Az, hogy Magyarország nem foglalkozott a közbeszerzési mechanizmusok átláthatósági problémáival, legutóbb több mint egymilliárd euró jövőbeli európai uniós finanszírozás elvesztéséhez vezetett, ami hátrányos helyzetbe hozta a magyar állampolgárokat.
A keddi intézkedés eredményeképpen a fentiekben ismertetett személy minden, az Egyesült Államokban lévő, illetve amerikai személyek birtokában vagy ellenőrzése alatt álló vagyona és vagyoni érdekeltsége zárolásra kerül, és azt be kell jelenteni az OFAC-nak. Ezen túlmenően minden olyan szervezetet is blokkolni kell, amely közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy összességében legalább 50 százalékban egy vagy több blokkolt személy tulajdonában van.
Hacsak az OFAC által kiadott általános vagy egyedi engedély nem teszi lehetővé vagy nem mentesíti, az OFAC szabályzata általában megtiltja az amerikai személyek által, illetve az Egyesült Államokon belül (vagy azon keresztül) végrehajtott minden olyan ügyletet, amely a megjelölt vagy más módon blokkolt személyek tulajdonát vagy tulajdonában lévő érdekeltségeket érinti.
Ezen túlmenően a pénzügyi intézmények és más személyek, amelyek bizonyos ügyleteket vagy tevékenységeket folytatnak az adott személlyel, szankcióknak tehetik ki vagy végrehajtási eljárásnak vethetik alá magukat.
A tilalmak magukban foglalják bármely hozzájárulás vagy pénzeszköz, áru vagy szolgáltatás nyújtását bármely megjelölt személy által, számára vagy javára, illetve bármely hozzájárulás vagy pénzeszköz, áru vagy szolgáltatás átvételét bármely ilyen személytől.
(Borítókép: David Pressman 2025. január 7-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)