Nem Elon Musk az első, aki „kívülről érkezve” foglal állást németországi ügyekkel kapcsolatban, mégis szinte példa nélküli eseményről van szó. A világ egyik leggazdagabb embere, a Tesla és a SpaceX vezetője, az X (korábban: Twitter) tulajdonosa országok jövőjét döntené el.
Vannak, akik Tony Starkhoz, a Marvel-univerzum multimilliárdos üzletemberéhez, a szuperhős Vasemberhez hasonlítják (Musk egyébként egy rövid jelenetben saját magát alakította a Vasember második részében), mások inkább egy Bond-film főgonoszát látják benne. Annyi bizonyos, Elon Musk nem elégszik meg annyival, hogy sikeres feltalálóként és üzletemberként jegyezzék meg a nevét. Nagyon úgy tűnik, hogy politikai babérokra tör, és afféle mecénásként, illetve véleményvezérként formálná át a világot.
Musknak korábban is voltak markáns és meredek kijelentései, az amerikai elnökválasztási kampányban aztán Donald Trumpot támogatta, és mostanra kiderült, hogy a befolyása nagyobb lehet, mint azt sokan szeretnék.
A beiktatás előtt álló Trump kormányzati pozíciót ígért Musknak, de a megválasztott republikánus elnöknek nem biztos, hogy tetszeni fog, ha a techmilliárdos folyamatosan „ellopja tőle a show-t”. Márpedig pontosan ezt jelenti Musk „betörési kísérlete” az európai politikába, amely miatt német, brit és francia vezetők is egyre nyugtalanabbak. (A Tesla-vezér figyelme persze nem csupán Európára korlátozódik: pl. az X-en kiosztotta Kanada miniszterelnökét, és üzleti érdekeltségei miatt Kína is érdeklődése fókuszában van.)
Tavaly decemberben az X-en kijelentette: „Csak az AfD mentheti meg Németországot.” Ezt követően a Welt am Sonntag német lapban publikált egy véleménycikket, amelyben bírálta a hagyományos németországi pártokat, és a szélsőjobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak párt, vagyis az AfD mellett állt ki. Musk állásfoglalása jelentős vitát váltott ki; a lap véleményrovatának vezetője, Eva Marie Kogel tiltakozásul lemondott. Olaf Scholz német kancellár előbb a sajtón keresztül üzent, majd a szilveszteri beszédében – Musk nevének említése nélkül – fogalmazott meg „válaszüzenetet”. Frank-Walter Steinmeier német államfő pedig arra figyelmeztetett, hogy „a külső befolyás veszélyt jelent a demokráciára”.
Németországban idén február 23-án előrehozott választásokat tartanak, miután az Olaf Scholz vezette hárompárti koalíció összeomlott. Dobrowiecki Pétert, az MCC Magyar–Német Intézet vezető kutatóját arról kérdeztük, hogy Elon Musk állásfoglalásának milyen hatásai lehetnek a német politikára.
Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Németország politikai és gazdasági súlyából adódóan külföldi – akár a politika világán kívülről érkező – személyek német ügyekkel kapcsolatos publikus megnyilvánulásai nem tekinthetőek rendkívüli eseménynek, a múltban többször is volt erre példa. A Musk személyét körüllengő fokozott figyelem, a globális véleményformáló hatása, valamint az esetleges szerepe a közelgő Trump-adminisztrációban egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a közelmúltbeli nyilatkozatai ilyen széles körű reakciókat váltottak ki Németországban. A vezető kutató szerint mindezek fényében szinte példa nélküli eseményről van szó.
Musk fellépése mindenképpen tematizálta a közbeszédet és fokozta az AfD-re irányuló, amúgy sem kicsi nemzetközi figyelmet. Más kérdés ugyanakkor, hogy a választók pártpreferenciájára mennyire lesz mindez hatással a február 23-i voksolás során
– tette hozzá Dobrowiecki Péter.
Az Index kérdésére válaszolva kifejtette, meglátása szerint napjaink digitalizált világában elsősorban a mindenkori közhangulat, illetve az egyéni politikai preferenciák határozzák meg azt, hogy hogyan tekintenek az átlag állampolgárok Európában, különösen pedig Nyugat-Európában egy-egy fontosabb külföldi politikai vagy gazdasági szereplő országspecifikus megnyilvánulásaira.
„Nincs ez másképp Németországban sem. Musk kritikus hangvételű X-posztjai, valamint a Welt am Sonntagban publikált véleménycikke elsősorban az AfD mellett való kiállás miatt kavart akkora vihart Németországban, nem pedig azért, mert mindezt egy külföldi, »mindössze« németországi gazdasági érdekeltségekkel rendelkező személy tette. Ennek megfelelően a társadalom többsége negatívan vagy közönnyel fogadta Musk fellépését, azonban voltak olyanok is, akik önnön álláspontjuk megerősítését látták benne” – fogalmazott a vezető kutató.
A vélemény- és sajtószabadság kérdésköre Németországban is egyre inkább megosztó témává vált az elmúlt időszakban. Mint Dobrowiecki Péter rámutatott: az AfD mellett nyíltan kiálló véleménycikk publikálása a Welt am Sonntag hasábjain pedig újból a figyelem középpontjába repítette a fennálló álláspontok közti ellentétet. Éppen ezért nem véletlenül osztotta meg a lap szerkesztőségét is a tulajdonosok döntése a cikk közléséről.
Míg egyesek az általános szabadságjogok tiszteletben tartásának részeként keretet és teret adnának a mainstream médiában az AfD álláspontját osztó vagy támogató vélemények publikálásának, addig mások – elsősorban morális indokokra hivatkozva – elutasítják azt. Sokáig előbbi álláspont élvezett abszolút többséget Németországban, azonban az AfD által felvetett aktuálpolitikai kérdések egy részének előtérbe kerülésével egyre többen tartják legalább részben hibás feltevésnek az AfD-vel szimpatizáló hangok teljes tabusítását a hagyományos közbeszédben
– magyarázta Dobrowiecki Péter.
„Hogyan hathat Musk állásfoglalása annak fényében, hogy mi történt Magdeburgban, illetve hogy tavaly év végén is Németország-szerte rendbontással »ünnepelték« a szilvesztert?” – tette fel lapunk a kérdést. A vezető kutató azonban úgy véli, hogy Musk véleménye ebből a szempontból csekély szereppel bír.
A sorozatos németországi terrorcselekmények, az immár sajnos megszokottá váló utcai rendbontások vagy a közbiztonság általános romlása hosszú hónapok óta az egyik első vezető téma a német közbeszédben. Nem véletlenül foglalkozik a kampány során valamilyen formában – természetesen más-más helyre téve a hangsúlyt – mindegyik párt kiemelt helyen a belbiztonság kérdésével
– hívta fel a figyelmet a vezető kutató, aki úgy véli, jelen állás szerint Musk fellépése inkább PR-értékkel, mintsem konkrét pluszszavazatok bevonzásával bír az AfD számára.
„Hasonló eredményre jutottak az első, ezzel kapcsolatos felmérések és szakértői elemzések is. Más kérdés, hogy további megszólalásaival és a fokozott figyelem fenntartásával segítheti az AfD számára fontos kérdések napirenden tartását. Az előrehozott választásokra való tekintettel egy intenzív és rövid kampányidőszaknak lehetünk most tanúi, amely során még inkább felértékelődnek a nagy publicitással járó médiaesemények” – fejtette ki Dobrowiecki Péter, hozzátéve, hogy Musk esetében láthatólag nem néhány rövid üzenetről és egy egyszeri hosszabb konkrét megszólalásról volt szó, hiszen az előzetes hírek szerint január 10-én Musk személyesen Alice Wiedel AfD-társelnökkel vesz majd részt New Yorkban egy közös podcastbeszélgetésen, melyet a tervek szerint a X platformján élőben is közvetítenek majd. (Frissítés: a beszélgetés végül előbb elérhetővé vált, cikkünk megjelenése után néhány órával kikerült Musk X-profiljára az interjú.)
Musk kijelentéseivel nemigen tudnak mit kezdeni a hagyományos pártok. „Az általános elutasítástól és vérmérséklet szerinti válaszreakcióktól eltekintve kevés konkrét ellenlépést tudnak a hagyományos pártok foganatosítani egy ilyen direkt és némileg váratlan helyről érkező politikai állásfoglalással szemben. Helyette marad az AfD körüli informális politikai karantén és tűzfal mellett való elkötelezett kiállás hangoztatása, ami nem fogja elkedvetleníteni az AfD mellett elkötelezett szavazókat, azonban segíthet a saját tábor összezárásában” – mondta a vezető kutató.
Ezzel szemben szerinte sokkal célravezetőbb stratégiának mutatkozik az olyan, AfD által szorgalmazott és sok választónál jól rezonáló követelések felkarolása, mint például a német migrációs politika alapvető szigorítása. A CDU és a CSU ezt a megközelítést alkalmazza, különösképp tavaly ősztől kezdve.
Bár a Friedrich Merz CDU-pártelnök által egyre markánsabban és harciasabban szorgalmazott szigorítások nem állították meg az AfD további erősödését a tavaly őszi, három keletnémet tartományban tartott tartományi választások során, mindazonáltal hozzájárulhattak és hozzájárulnak a CDU szavazók AfD-hez való elvándorlásának a visszafogásához
– jegyezte meg Dobrowiecki Péter.
Azt kizártnak tartja a vezető kutató, hogy Musk megszólalásai befolyásolhatják a német–amerikai gazdasági és politikai kapcsolatok megítélését: „A bilaterális kapcsolatok dinamikáját és hangvételét az új Trump-adminisztráció, valamint az új német szövetségi kormány közötti kapcsolatok alakulása határozza majd meg, függetlenül attól, hogy Elon Musk tényleges szerepet vállal-e majd az új Trump kabinetben.”
A legfrissebb ismert németországi közvélemény-kutatásokról Dobrowiecki Péter elmondta: a december közepén készült felmérések szerint a CDU/CSU magabiztosan vezet 33%-kal (+1% december elejéhez képest), az AfD (19%, +1%) és az egyaránt 14-14%-kal a harmadik helyen található SPD (-2%) és Zöldek (0%) előtt. Kevéssel 5% fölött mérik még a radikális baloldali Sahra Wagenknecht pártját, a BSW-t (0%), ugyanakkor 3-3%-kal a liberális FDP és a Die Linke jelenleg nem éri el a Bundestagba való bejutáshoz szükséges 5%-os küszöböt.
(Borítókép: Elon Musk 2024. november 13-án Washingtonban. Fotó: Allison Robbert / Pool / Getty Images)