Mint írtuk, Rogán Antalt korrupcióra hivatkozva kedden szankciós listára helyezte az amerikai fél, ennek értelmében (bizonyos feltételek teljesülése esetén) zárolhatják a vagyonát a tengerentúlon – kérdés persze, hogy a lépés hatályban marad-e 2025. január 20. után is, amikor az új elnök, Donald Trump hivatalba lép.

Az ellenzéki pártok a „Rogán-ügy" margóján ismét elővették az előrehozott választások követelésének témáját, miközben a magyar kormány úgy látja, hogy a lépés mindössze pitiáner bosszú az Egyesült Államok hamarosan távozó budapesti nagykövetének a részéről. A döntést elítélte David Pressman egyik lehetséges utódja is, miközben a fideszes politikusok egytől egyig kiálltak Rogán Antal mellett és a távozó nagykövetet kritizálták.

Néhány nagyobb oldal már kedden beszámolt a fejleményekről, de volt, ahol csak szerdán került be a hírekbe Rogán Antal. A teljesség igénye nélkül ilyen beszámolók születtek a történtekről:

• „Az Egyesült Államok korrupció gyanúja miatt szankciókat vet ki Orbán Viktor kulcsfontosságú tanácsadója ellen” – írta a Reuters. Beszámolójukban idézték a hivatalos indoklást, David Pressman nagykövetet és a magyar kormány reakcióját, illetve megjegyezték többek közt, hogy Orbánt már 2010-es hatalomra kerülése óta illették hasonló vádakkal, és hogy az amerikai–magyar kapcsolatok jelentősen megromlottak Joe Biden kormányzata alatt.
• „Az Egyesült Államok szankciókat vezet be a magyar kormány vezető minisztere ellen” – írta a The Guardian. Szintén idézték az állásfoglalást, a nagykövetet és a magyar reakciókat, továbbá részletesebben vázolták Rogán Antal évtizedeken átnyúló szerepét a Fideszben, illetve a kormányközeli lapok gépezetének és a magyar titkosszolgálatnak az irányításában. Érdekesség, hogy a lap azt írja a Rogán Antal elleni lépésről, hogy az három évig volt „előkészítés alatt”, de ehhez egy 2023-as cikket linkeltek csak (és Rogán neve valójában már 2019-ben felvetődött a szankciós listával összefüggésben – erről bővebben egy másik cikkben írtunk, amit alább linkelünk is). 
• „Vezető magyar tisztviselővel szemben vezettek be szankciókat a feltételezett korrupció miatt” – írta a Newsweek. Érdekesség, hogy a konzervatív lap egyáltalán nem idézte David Pressmant vagy a magyar kormányzati reakciókat, azt viszont rögtön a cikk első bekezdései közt megjegyezték, hogy szerintük „a Rogán elleni szankciók az Egyesült Államok szélesebb körű aggodalmait tükrözik az Orbán Viktor vezette Magyarországgal kapcsolatban”, mivel a kormányfőt „bírálatok érték a demokratikus elvek aláásása miatt, miközben Oroszországhoz és Kínához közeledik”. De röviden még arról is írtak, hogy Rogán rendszeresen kritikákat kap Magyar Pétertől is, aki márciusban nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, mely szerint a miniszternek és más tisztviselőknek része lehetett a korrupció eltussolásában. 
• Amerikai vonatkozásban egyébként sokan az Associated Press hírügynökség közlését vették alapul (részben így tett a Newsweek is, bár elsősorban csak az orosz–kínai vonatkozás említésével). Az AP-nél a fentivel szinte megegyező tartalmú, csak más szórendű címmel közölte a cikkét, bár azt is kiemelték benne, hogy egy hivatalban lévő tisztségviselőről van szó. Mint alább kifejtették, ez azért szokatlan, mert egy szövetséges ország esetében ritkán szoktak hivatalban lévő politikussal szemben így eljárni. A beszámolóban idézték a hivatalos indoklást, David Pressman nagykövetet és a magyar kormány reakcióját, sőt még Matthew Miller amerikai külügyi szóvivőt is, aki utóbb szintén ejtett pár szót Rogán Antalról. 
• A legnagyobb elérésű amerikai sajtótermék, a Fox News egyáltalán nem írt az ügyről cikkünk megjelenéséig. Csak a Fox hálózatának egyik, indianapolisi központú aloldalán, a WXIN-TV-n (más néven Fox59) találtuk meg az erről szóló hírt, ott viszont szóról szóra az AP tudósítását közölték tovább. 
• A szintén jobboldali The Epoch Times „Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókkal sújtja a vezető magyar tisztviselőt” címmel számolt be a történtekről. Rögtön a cikk elején megjegyezték, bár a pénzügyi tárca közzétett egy hivatalos indoklást, a részletekbe nem mentek bele azzal kapcsolatban, hogy Rogán Antal pontosan mit is követett el, ami indokolná a szankciós listára helyezését. A cikkben emellett számos megszólalást idéztek az esettel és Rogán Antal magyar kormányzati tevékenységével kapcsolatban (bár, mint írták, az anyaguk részben a Reuters tudósításán alapult). 
• „Az Egyesült Államok szankciókat vet ki Orbán Viktor kabinetfőnökére állítólagos korrupció miatt” – ezt már a Financial Times írta szerdai cikkében, amelyet a lap budapesti tudósítója jegyzett. Érdekesség, hogy a hivatalos indoklás, David Pressman és a magyar kormányzati reakciók mellett idéztek még egy külpolitikai elemzőt is, aki azt mondta a döntésről, hogy ez egy fontos szimbolikus lépés Joe Biden kormányának részéről, csak éppen két-három évet késtek vele, és hogy valószínűleg Trump kormánya vissza fogja vonni a döntést (bár a szakértőt nem nevezték meg, a 444.hu-nak Tábor Áron Amerika-szakértő tett ehhez hasonló kijelentést, aki egyébként a lap külsős szerzője is). 
• A BBC budapesti tudósítója ugyancsak szerdán, késő délután számolt be a történekről „Az Egyesült Államok szankciókkal sújtja Orbán Viktor közeli tanácsadóját címmel”. A cikkben megjegyezte, hogy ez valóban ritka lépésnek számít egy NATO-beli szövetségessel szemben, és azt is szimbolizálja, hogy milyen mélyre süllyedtek az amerikai–magyar kapcsolatok az oroszok Ukrajna elleni inváziójának kezdete óta. Az írás végén az is szóba kerül: bár logikus lenne, hogy Trump kormányzata visszavonja a döntést, korántsem biztos, hogy ez megtörténik. Ennek indoklásaként a szerző azt hozza fel, hogy Rogán felügyeli a magyar titkosszolgálatokat is, és több NATO-országból is érkeztek olyan jelzések, miszerint „az Orbán-kormánynak Vlagyimir Putyin orosz államfővel való szoros kapcsolatai miatt Magyarországra már nem bíznak érzékeny információkat”, továbbá megjegyzi azt, hogy bár a kormánypárti politikusok rendre megvédték Rogánt, „a Fidesz intézményrendszerének több vezető személyiségét magánemberként már régóta zavarja Rogán és mások életmódja, a birtokában lévő hatalom és a párt által oly hangosan hirdetett konzervatív és keresztény értékektől való eltávolodás” is.
• Ha már ukrajnai háború, érdekes lehet még, hogy az orosz és ukrán sajtó miként tálalta az ügyet. „Az Egyesült Államok korrupció és hatalommal való visszaélés miatt szankciókkal sújtja Rogán Antalt, Orbán szövetségesét” – írta a The Kyiv Independent, megjegyezve, hogy Rogán az első magas rangú magyar tisztviselő, akivel ez megtörtént. A Jevropejszka Pravda „az Egyesült Államok megbünteti Orbán régi barátját, aki a médiabirodalmát vezeti” címmel közölte a hírt.
• Orosz oldalról a TASZSZ állami hírügynökség „Az Egyesült Államok szankciókat vezet be a magyar miniszterelnök kabinetfőnöke ellen” címmel számolt be a történtekről még szerdán. Érdekesség, hogy ebben a beszámolóban csak az amerikai pénzügyi tárca hivatalos indoklását idézték, és még később sem számoltak be például a magyar kormányzati reakciókról (annyit viszont megjegyeztek, hogy az indoklás semmilyen bizonyítékot nem tartalmaz a Rogánnal szembeni vádakat illetően). A másik nagy orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi pont ellenkezőleg járt el: náluk csak akkor vált hírértékűvé a Rogán Antal elleni lépés, amikor Szijjártó Péter is megszólalt az ügyben. Akkor „Szijjártó kommentálta Rogán amerikai szankciós listára helyezését” címmel írtak az ügyről, amiről előtte nem számoltak be. 

Mint nemrég írtuk, már legalább 2019 óta volt szó arról, hogy Rogán Antallal szemben bevezethetik ezeket a szankciókat.