Trump, aki január 20-én lép hivatalba, „abszolút szükségszerűnek” nevezte a félautonóm dániai terület feletti amerikai ellenőrzést. Nem zárta ki katonai vagy gazdasági eszközök esetleges bevetését sem, beleértve a Dániát sújtó vámok kivetését.

Az MTI beszámolója szerint a grönlandi kormányfő egy koppenhágai sajtótájékoztatón – arra a kérdésre válaszolva, hogy kapcsolatba lépett-e már Trumppal – kijelentette:

Nem, de készek vagyunk megvitatni mindazt, ami összeköt bennünket.

Egede azt mondta, hogy nem akarnak sem amerikaiak, sem dánok lenni, grönlandiak akarnak lenni. „Függetlenné szeretnénk válni, gazdák szeretnénk lenni a saját házunkban. Ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden köteléket, együttműködést és kapcsolatot megszakítanánk Dániával” – tette hozzá.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök, aki szintén részt vett a sajtótájékoztatón, közölte: csütörtökön találkozót kért Trumptól, de nem hiszi, hogy erre a beiktatás előtt sor kerülhet. Grönland függetlenné válhat, ha a lakói akarják, de nem úgy, hogy az Egyesült Államok egyik tagállama legyen – szögezte le szerdán a dán külügyminiszter.

„Teljességgel elismerjük, hogy Grönlandnak saját törekvései vannak. Ha megvalósítják ezeket, Grönland függetlenné válik, viszont aligha azzal a szándékkal, hogy az Egyesült Államok tagállamává váljon” – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter.

Nyitottak vagyunk tárgyalni az amerikaiakkal arról, hogyan tudnánk esetleg még szorosabban együttműködni, hogy az amerikai óhajok teljesüljenek

– tette hozzá.

Az 57 ezer lakosú Grönland 1953-ig dán gyarmat volt, jelenleg saját kormányzattal rendelkező dániai terület. 2009-ben népszavazás eredményeképpen kibővítették az autonómiát. A stratégiai fontosságú, ásványi kincsekben gazdag sziget északi részében az Egyesült Államok katonai támaszpontot működtet.

(Borítókép: Múte Bourup Egede grönlandi miniszterelnök Nuukban, Grönlandon 2024. március 15-én. Fotó: Ritzau Scanpix / Leiff Josefsen / Reuters)