Pár nappal ezelőtt derült ki, hogy ukrán katonák dezertáltak, miközben Franciaországban vettek részt egy kiképzésen. Egyes beszámolók arról szóltak, hogy a 2200 katonából nagyjából ötvenen léptek meg, de mostanra világossá vált, hogy valójában sokkal nagyobb lehet a dezertálók száma az érintett egységnél, és a többségük valószínűleg nem is Franciaországban hagyta el csapatát. Az ügy komolyságát jelzi, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen lépett közbe. Az eset nem egyedi, ugyanis a dezertálásokkal már az utóbbi hónapokban is meggyűlt az ukránok baja.
Az utóbbi években több nyugati állam, köztük Franciaország is segítette Ukrajna háborús erőfeszítéseit azzal, hogy saját területén kiképzést biztosított ukrán katonáknak. Nemrég azonban fény derült egy olyan esetre, amikor a kiképzett katonák megszöktek, ahelyett, hogy visszatértek volna a frontra.
A magyar sajtóban is megjelent első, részletes beszámolókból nem érződött az eset súlya. Azokban ugyanis – egy francia katonai forrás alapján – csak arról esett szó,
hogy a 155. gépesített dandár 2200, Franciaországban kiképzett katonájából ősszel ötvenen dezertáltak.
A francia katonai tisztviselő hétfőn úgy fogalmazott, hogy a dezertálások száma „nagyon csekély” a kiképzésen részt vett ukrán katonák számához képest, és megjegyezte azt is, hogy a francia hatóságoknak ilyen esetben nincs joghatóságuk eljárni a dezertőrökkel szemben, sőt Franciaországban még az ukrán hatóságok sem léphetnek fel ellenük.
Az ügy az ukrán nyilvánosságban (nem hivatalos forrásokon keresztül) már decemberben témává vált, a nemzetközi sajtót tekintve pedig érdemben egy január 1-jei újságcikkel vette kezdetét, amit a Forbes közölt le (az angol nyelvű közösségi médiában egyébként már december közepén is megjelent az általuk leközölt információk egy része).
A szóban forgó cikkben a lap szerzője, David Axe arról írt, hogy Ukrajna új, Leopard 2 harckocsikkal felszerelt 155. gépesített dandárja a franciaországi kiképzés után, de még a frontra érkezés előtt elkezdett szétesni, és emiatt most Ukrajna átcsoportosítja őket a tapasztaltabb egységekhez, amelyek Pokrovszk védelmét látják el.
A 155. gépesített dandár – egy olyan egység, amelynek kiképzésére és felszerelésére Ukrajna, Franciaország és Lengyelország hónapokat és dollármilliókat költött – megmentése érdekében az ukrán vezetők elkezdték a friss, de tapasztalatlan alárendelt egységeket a pokrovszki szektorban lévő kimerült, de tapasztalt dandárokhoz küldeni
– fogalmazott a szerző, aki szerint mindez súlyos problémákhoz vezethet a pokrovszki szektorban, ahol egyébként már hosszú hónapok óta, bár lassú ütemben, de nyomul előre az orosz hadsereg (az ügy további pikantériája, hogy a Forbes újságírója pár nappal korábban, december 27-én is közölt egy cikket a pokrovszki helyzetről, és abban arról esett szó, hogy hamarosan megérkezhetnek a térségbe a 155. gépesített dandár egységei – de ott még szó se esett az egység problémáiról).
A január 1-jei Forbes-cikk részben egy ukrán újságíró, Jurij Butuszov, a Censor.net hírportál főszerkesztőjének információin alapult, aki gyakran oszt meg olyan saját értesüléseket a frontról, amelyek aztán utóbb be is igazolódnak.
Butuszov már az előző évben is írt a problémákról, és december 31-én tett közzé egy maratoni hosszúságú Facebook-bejegyzést az ügyről, amelyben a 155. (egyébként Kijevi Anna, vagy más néven Anna Jaroszlavna középkori francia királynéről elnevezett) dandár „igaz történetét” írta le. Az újságíró azt állította, hogy „decemberben az Állami Nyomozó Iroda büntetőeljárást indított a Pokrovszk melletti csatába bevonuló 155. »Kijevi Anna« gépesített dandár létrehozásának körülményeivel kapcsolatban”.
Az ügyet V. Zelenszkij legfőbb parancsnok [ez az ukrán elnöki tisztséggel jár együtt – a szerk.], R. Umerov védelmi miniszter és O. Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka felügyeli. A dandár megalakításáért felelős egyik vezető szívrohamban meghalt, a dandárparancsnokot pedig közvetlenül a dandár harcba lépése után menesztették. Mielőtt még a dandár leadta volna az első lövést, 1700 katona saját elhatározásából távozott
– vázolta a helyzetet Jurij Butuszov, aki saját bevallása szerint maga is alapos oknyomozást végzett az ügyben, és arra a következtetésre jutott, hogy valóban történhetett bűncselekmény, de ami történt az „nem a katonák és tisztek bűne – hanem a Legfelsőbb Főparancsnokság, a Védelmi Minisztérium és a vezérkar vezetőinek hibája, akik továbbra is életeket és állami pénzeket pazarolnak el új projektekre, ahelyett, hogy tapasztalt és harcképes dandárokat erősítenének”, majd szerinte megpróbálnak kibújni a felelősségre vonás alól.
Az ukrán újságíró szintén arról írt, hogy előző ősszel több mint ötven katona dezertált Franciaországban, és állítása szerint az eset után a franciák megkérdőjelezték, hogy „mennyire veszik komolyan az ukránok” ezt a költséges kiképzési projektet, majd ezt követően vizsgálatot indítottak az ukrán hatóságok is.
De a fejetlenség akkor uralkodott el igazán, amikor a több mint ötven katona dezertálása miatt felelősségre vonták és leváltották a dandár parancsokságát,
ezt követően további dezertálások zajlottak le – ezzel összefüggésben írta fentebb az 1700-as számot –, majd a szervezetlenség miatt még azok a csapatok is súlyos veszteségeket szenvedtek, amelyek Pokrovszknál eljutottak a frontra, miután úgy kerültek a oda, hogy se drónjaik, se elektronikus légvédelmi (EW) eszközeik, se megfelelő vezetésük nem volt.
Butuszov szerint számos ponton súlyos hibákat követett el az ukrán hadsereg, s azokért szerinte Zelenszkij, Umerov, Szirszkij és még jó néhány másik vezető is személyes felelősséggel tartozik hiszen a dandár helyben maradt katonái közül több tucatnyian meghaltak Pokrovszk szektorában. Meglátása szerint a dandár létrehozatala lényegében egy „PR-akció” lehetett az ukrán elnök részéről az Emmanuel Macron francia elnökkel megtartott decemberi találkozó margóján.
Jurij Butuszov pár nappal később újabb bejegyzésében már arról írt, hogy a Censor.net forrásai szerint nemrég Zelenszkijt is tájékoztatták a dandár ügyéről. Állítása szerint az elnököt elsősorban a franciaországi és ukrajnai dezertálása érdekelte.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a vizsgálatot személyes ellenőrzése alá vonja. A védelmi minisztérium főfelügyelőségét, a vezérkart, a szárazföldi erők parancsnokságát, az Állami Hírszerző Szolgálatot és az Ukrán Biztonsági Szolgálatot utasították, hogy a közeljövőben hivatalos jelentéseket nyújtsanak be az államfőnek a fent említett eseményekről
– közölte az újságíró.
Buszutov azt is hozzátette, hogy a dandár megmaradt része továbbra is „hősiesen védi Pokrovszkot”, annak ellenére is, hogy a Caesar önjáró lövegeiket és számos egyéb harci eszközüket elvették, és odaadták egy másik dandárnak. Egy későbbi interjúban pedig, amikor az ügyről kérdezték, azt mondta, hogy a dandár katonáinak se drónjai, se elektronikus légvédelmi (EW) eszközei, se megfelelő vezetése nem volt, amikor a frontra kerültek.
Úgy éreztem, mintha a vezetésünk […] gyerekjátékot játszana a katonák életével a háborúban. […] Azt gondoltam, hogy ez nem lehet valóság – egy két elnök [Macron és Zelenszkij – a szerk.] által létrehozott dandárt egyetlen drón vagy EW-rendszer nélkül küldenek csatába. De igaz volt
– mondta egy interjúban az újságíró.
Butuszov beszámolói után az ukrán hadsereg több tisztviselője is elismerte, hogy valóban voltak problémák a 155. dandárnál (bár az általa közölt információk egy részét vitatták, és azt mondták, hogy pontatlanok lehetnek).
Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Mihajlo Drapatij hétfőn elismerte, hogy valóban „problémák” vannak soraikban. „Természetesen megerősítem, hogy voltak problémák a parancsnoksággal és a kiképzési folyamattal” – ismerte el a sajtónak, bár hozzáfűzte, e problémák „talán nem a bemutatott mértékben […] voltak jelen” a csapatoknál, utalva ezzel a fentebbi beszámolókra. Mindeközben hangsúlyozta, a dezertálások száma „minimális”, de beismerte, hogy a 155. dandárnál látható problémák „rendszeresen” előfordulnak más dandároknál is.
Mint a francia Le Soir megjegyezte, a szárazföldi parancsnok nyilatkozata
ritka beismerése volt annak, hogy a dezertálások egyre nagyobb gondot jelentenek az ukrán hadseregben.
Az utóbbi hónapokban különösen gyakorivá váltak olyan beszámolók, amelyek szerint bizonyos ukrán csapatoknál sokan engedély nélkül elhagyták az egységüket. Egy tavaly őszi híradás szerint 2024 első tíz hónapjában több ukrán katona dezertált, mint az invázió előző két évében összesen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lényegében kitérő választ adott, amikor egy decemberi rádióinterjúban erről a témáról kérdezték.
Beszédes a Kyiv Postnak a témában írt január 6-ai cikke is, amit „Az ukrán hadsereg – végre – elismeri a Franciaország által felfegyverzett és felszerelt 155. dandár »hiányosságait«” címmel tettek közzé. Ebben felhívták a figyelmet arra is, hogy Butuszov valójában már két hónapja, 2024 novemberében elkezdett beszámolni a dandár problémáiról, és más újságírók is hasonlóan tettek, de ezzel gyakorlatilag a börtönbüntetést kockáztatták, ugyanis megsértették azt a háborús cenzúratörvényt, amely „tiltja az egyes egységek harckészültségére vonatkozó információk közzétételét” – és a hadsereg csak mindezek után adott számot a történtekről.
Az esetet az ukrán sajtó több cikkben is „botránynak” nevezték. Az AFP hírügynökség pedig saját beszámolójában kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „Kijevet megrázták a jelentések”, és az egész ügy „az ukrán hadsereget a három évvel ezelőtt indult orosz invázió óta sújtó” problémák lenyomatának tekinthető, abban az időszakban, amikor „Kijev kritikus politikai és katonai helyzetben van”.
Megjegyezték, hogy a dezertálások és a hadsereg morálja érzékeny témának számítanak Ukrajnában, „amely munkaerőhiánnyal és a népszerűtlen sorozási taktikák körüli vitákkal néz szembe”.
Ami a dandár konkrét esetét illeti, Mihajlo Drapatij egy szerdai közleményben megígérte, hogy kivizsgálják az ügyet és helyrehozzák a problémákat. Megjegyezte, túl hamar került nyilvánosságra az ügy, mivel a hivatalos vizsgálat még zajlik. Mint írta, a problémák még az ő – 2024 novemberében történt – szárazföldi parancsnoki kinevezése előtt kezdődtek, de gondoskodik a megoldásukról minden tőle függő szinten.
A legtöbb rendszerszintű hibát a Szárazföldi Erők Parancsnoksága követte el. Ukrajna Fegyveres Erőinek vezérkara és a műveleti parancsnokság nemrég elemezte és értékelte a 155. dandár megalakulásának minden szakaszát, és bizonyos kérdésekben már folyamatban van a döntések végrehajtása
– közölte.
Az ukrajnai háború fejleményeit pénteken is percről percre követjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2024. december 19-én Brüsszelben, Belgiumban. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)