Malajzia Terengganu államában nyilvánosan megvesszőztek egy 42 éves férfit, miután bűnösnek találták khalwat („szoros közelség”) vádjában, ami azonban az emberi jogi csoportok részéről felháborodást és az ország vallási bíróságaival szembeni újabb vizsgálatot váltotta ki.
A férfi a pénteki imát követően hat botütést kapott a Masjid Al-Muktafi Billah Shah mecsetben, az állam fővárosában, Kuala Terengganuban, ez az első ilyen jellegű nyilvános büntetés a modernkori Malajziában.
Mohd Affendi Awang építőipari munkás bűnösnek vallotta magát abban, hogy egyedül volt egy 30 év körüli nővel, aki nem volt sem a felesége, sem közeli rokona, ami az állam saría szabályai szerint bűncselekmény. A találkozó hajnali 1-kor történt.
Hamidi Shafie bíró a tettéért négyszeri vesszőzésre és 3000 ringgit (670 dollár) pénzbírságra ítélte Mohd Affendit, de mivel ez volt a második szabálysértése, visszaesőként hat botütést kapott. Tavaly júliusban hasonló vétségért már megbüntették.
Mohd Affendi Awang, az ötgyermekes családapa december 27-én délután érkezett a mecsethez, börtönőrök és rendőrök kíséretében. Először 20 percig tartó egészségügyi vizsgálatnak vetették alá, majd egy tiszt alkalmasnak nyilvánította a büntetés végrehajtására. Ezután három megfigyelő – egy orvos, egy börtöntiszt és egy saría bírósági tisztviselő – elé vitték. A név és az azonosítószám megerősítése után a büntetést végrehajtották, és az ütéseket a marangi börtön egyik tisztje mérte a férfira.
A három megfigyelő figyelemmel kísérte a vesszőzést, amelyet a mecsetkomplexumon belül egy zárt teremben tartottak. Mohd Affendi egyenesen állt, háttal a közönségnek, kezeit a háta mögött tartva. A vesszős tiszt az első ütésnél a vékony botot a férfi derékmagassága felé lendítette, a további ütések pedig a test különböző részeire, de továbbra is a derékmagasságra és felette érték. A börtönkísérő minden egyes ütésnél figyelte Mohd Affendi arcát. Az egyes ütések között három-öt másodperc telt el. Miután megkapta a hat ütést, Mohd Affendit, aki a botozás alatt végig hallgatott, visszakísérték a vizsgálószobába, mielőtt visszavitték volna a Marang börtönbe.
A vesszőzés szemtanúi között volt Muhammad Khalil Abdul Hadi, az állami tájékoztatási, prédikációs és a saría jogérvényesítő bizottság elnöke, tovább jelen voltak a Malajziai Muszlim Jogászok Szövetségének és a Malajziai Szíriai Jogászok Szövetségének képviselői, valamint a Malajziai Emberi Jogi Bizottság (Suhakam) és a média munkatársai.
A helyi beszámolók szerint a vesszőzés mindössze két percig tartott. A rendőrség összesen 70 főre korlátozta a közönséget, és megtiltotta a felvételek készítését.
Terengganut a PAS (Parti Islam Se-Malaysia) Malajziai Iszlám Párt kormányozza, amelynek dominanciája a régióban az elmúlt években az iszlám törvények szigorúbb alkalmazásához vezetett. Ugyanebben az államban 2018-ban egy bírósági teremben két nőt vesszőztek meg, miután bűnösnek vallották magukat abban, hogy egy parkoló autóban szexuális cselekményt kíséreltek meg.
Malajzia jogi keretei között kétpályás bírósági rendszer működik, amely világi és iszlám saría bíróságokból áll. A saría bíróságok a világi bíróságok mellett működnek, de kifejezetten az iszlám joggal kapcsolatos ügyek kezelésére vannak kijelölve. Malajzia 13 államának mindegyike a szövetségi alkotmány keretein belül saját saría törvényeket hozhat.
A malajziai emberi jogi bizottság (Suhakam) közleményében elítélte a botozásról hozott döntést, amelyet „az emberi méltóság megsértésének” nevezett, és amely „sérti a nemzetközi jogban és Malajzia szövetségi alkotmányában is rögzített alapelvet”.
„A Suhakam azon a véleményen van, hogy a Terengganu-i Saría Bíróság a nyilvános botozás elrendelésével
túllépi a szövetségi törvény által ráruházott hatáskörét [...], amely csak a botozást engedélyezi, a nyilvános botozást nem”
– közölte a bizottság.
A botozást mint büntetést még a britek vezették be, amikor gyarmatosították a mai Malajzia területét. Ennek következtében
a szomszédos Szingapúrban is alkalmazzák büntetésként az emberrablástól a kukkoláson át a kábítószerrel való visszaélésig terjedő bűncselekményekért.
A malajziai saría bíróság hívei a vallási konzervativizmus erősödése közepette, amely a kulturális összeütközések növekedéséhez vezet, a bíróság hatáskörének bűncselekményekre való kiterjesztését szorgalmazzák. A PAS spirituális vezetője, Hasim Jaszin szerint a büntetés se nem kegyetlen, se nem megalázó, és az összes államban alkalmazni kellene. „A nyilvános vesszőzés nemcsak az elkövetők, hanem azok körében is növeli a tudatosságot, akik tanúi a büntetésnek” – vélekedett Jaszin.
2024 februárjában Malajzia legfelsőbb bírósága úgy döntött, hogy a szomszédos Kelantan állam – amelyet szintén a PAS vezet – nem terjesztheti ki a saríát a már szövetségi hatáskörbe tartozó bűncselekményekre. A kritikusok szerint ez a mérföldkőnek számító döntés gyengítheti az ország saría jogrendszerét. Jelenleg a 13-ból 9 tagállamban alkalmazzák a nyilvános botozást, legutóbb a borneói Sabah állam jelezte, hogy a büntetést nem fogja alkalmazni a muszlimok körében az állam területén.
A két nő 2018-as terengganui megbotozására reagálva Mahathir Mohamad akkori miniszterelnök elítélte azt, mondván, hogy az beszennyezte az iszlám imázsát.
Az a fontos, hogy megmutassuk, az iszlám nem egy kegyetlen vallás, amely embereket megalázó ítéleteket osztogat. Az iszlám nem erre bátorít
– mondta Mahathir egy 2018 augusztusában a Facebookon közzétett videóban.
Sokan gondolják úgy, hogy a nyilvános vesszőzés nem riasztja el az állampolgárokat a szabálysértéstől. Ehelyett felerősíti a traumát, megerősíti a társadalmi megbélyegzést, és állandósítja a megaláztatás és a pszichológiai ártalmak körforgását.
A kutatások következetesen azt mutatják, hogy az ilyen büntetőintézkedések nem rehabilitálnak, hanem maradandó – fizikai és érzelmi – sebeket okoznak.
Ami még rosszabb, hogy ezek a büntetések túlnyomórészt a szegényeket és a jogfosztottakat sújtják, és ezzel feltárják a maláj igazságszolgáltatási rendszerben lévő rendszerszintű egyenlőtlenségeket.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa.
(Borítókép: Egy rendőr Kuala Lumpurban, Malajziában 2016. július 7-én. Fotó: Shutterstock)