Novemberben még képviselői helye is kérdéses volt, decemberben viszont már az esetleges előrehozott választás favoritja lett – kicsoda Li Dzsemjong?
A rövid életű, de annál nagyobb belpolitikai felfordulást okozó hadiállapot után 2024. december 14-én a dél-koreai nemzetgyűlés felfüggesztette Jun Szogjol elnököt, aki ellen közjogi felelősségre vonási és büntetőjogi eljárás is folyamatban van katonai diktatúrákat idéző lépése miatt. Ha a parlament után az alkotmánybíróság is megállapítja, hogy a katonai jogrend kihirdetésével Jun megsértette a dél-koreai alkotmányt, úgy az elnököt véglegesen elmozdítják pozíciójából, és előrehozott választást kell kiírni a kelet-ázsiai országban.
Az előrehozott választások legkézenfekvőbb esélyese egyértelműen az ellenzéki Koreai Demokratikus Párt (DP) vezetője, Li Dzsemjong, aki a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján is egyértelmű befutó. Nyerő helyzete azonban korántsem olyan biztos, mint elsőre tűnhet, Li Dzsemjong ellen ugyanis szintén több ügyben folyik büntetőeljárás, ami miatt akár ki is zárhatják az elnöki székért folyó versenyből.
Erőteljes retorikája miatt koreai Trumpnak is nevezik, de saját részéről inkább Bernie Sandershez és Franklin D. Roosevelthez hasonlítja politikáját Dzsemjong, a dél-koreai liberális ellenzéki erők vezetője, aki ügyvédből és emberi jogi aktivistából avanzsált politikussá. Az elnöki pozíció jelenlegi legesélyesebb várományosa 2010-től nyolc, kifejezetten sikeres évet töltött Szongnam város polgármestereként, ahol átfogó jóléti reformprogramja mellett azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy 287 választási ígéretéből 270-et teljesített.
2018-ban a Szöul fővárost körbevevő Kjonggi tartomány kormányzója lett, ahol a Covid–19-járvány hatékony kezelésével növelte támogatóinak táborát. A 2022-es választási évben simán megnyerte a Demokrata Párt előválasztását, azonban Dél-Korea történetének legszorosabb elnökválasztásán alulmaradt a konzervatív jelölttel, a jelenleg felfüggesztett Jun Szogjollal szemben. Az erősen progresszív, ideológiailag nagyjából balközépen elhelyezkedő Li Dzsemjong elnöksége komoly reformokat és hangsúlybéli eltolódásokat hozhatna a dél-koreai politikába.
Az erőteljes és hatékony kommunikációs stratégiát alkalmazó, közösségi médiát jól használó ellenzéki vezér (aki a decemberi dél-koreai hadiállapot idején élőben közvetítette, ahogy bemászik a nemzetgyűlés épületébe) népszerűsége ellenére azonban még az is elképzelhető, hogy el sem indulhat az előrehozott választásokon.
Li Dzsemjong ellen pillanatnyilag öt különböző ügyben folyik eljárás, mindegyik korábbi polgármesteri és kormányzói működéséhez kapcsolódik. Vizsgálják a szerepét többek között Észak-Koreába küldött illegális pénzmozgások esetében, vádolják azzal, hogy felbujtott egy polgármesteri hivatalnokot, hogy adja ki magát államügyésznek, illetve 2024 novemberében első fokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a választási törvény megsértéséért. A vád szerint hamis információkat terjesztett 2022-es elnökjelölti kampányában egy polgármestersége alatt történt korrupciós botránnyal és a korrupcióban érintettekhez fűződő viszonyával kapcsolatban.
Ha az ítélet jogerőssé válna, az ellenzéki vezető még parlamenti képviselői székét is kénytelen lenne feladni. Dzsemjong fellebbezett az ítélet ellen, és általánosságban politikailag motiváltnak tartja a vele szemben zajló eljárásokat, melyek között van olyan, amely 2022 óta húzódik – a DP vezetője ugyanis minden eszközzel, leginkább jogi ügyeskedéssel, esetenként éhségsztrájkkal igyekszik elnyújtani az ítéletek megszületését.
Az időzítésnek ugyanis kulcsfontosságú szerepe van a Dzsemjong ellen folyó vádak alakulása és esetleges elnöksége szempontjából. Dél-Korea választási törvényének értelmében nem indulhat állami tisztségért olyan, aki valaha 1 millió wonnál (kb. 276 ezer forint) magasabb pénzbüntetésben részesült. Ugyancsak kizárást jelent az, ha valakit jogerősen elítéltek valamilyen választási bűncselekményben. Így amennyiben Dzsemjong bármelyik ellene folyó eljárásban 1 millió wonnál magasabb pénzbüntetést kap, vagy ha felfüggesztett börtönbüntetését a legfelsőbb bíróság is helybenhagyja, nem indulhat az elnöki székért, amennyiben az ítéleteket a választások előtt meghozzák.
Azonban ha az előtt tartják meg az előrehozott választásokat, hogy az öt ellene folyó eljárásból bármelyikben végleges ítélet születne, akkor egyrészt lenne esélye indulni, másrészt, ha megválasztják, akkor a dél-koreai alkotmány értelmében nem indíthatnának ellene büntetőjogi eljárást, kivéve, ha lázadás vagy hazaárulás vádjáról van szó, mint Jun Szogjol elnök esetében. Vita tárgyát képezi, hogy a folyamatban lévő eljárások esetében is vonatkozna-e egy elnökre az immunitás – az alkotmánybíróság valószínűleg ezt eseti alapon bírálná el.
Az esetleges előrehozott választások időpontja emiatt nem egyszerű technikai kérdés, hanem nagyon komoly politikai manőverezés tárgya, hiszen a legesélyesebb jelölt, Li Dzsemjong indulása múlhat rajta. Ennek fényében érthető, hogy bár Jun leváltásáról nagyjából konszenzus van, a Demokrata Párt sürgeti az elnök elszámoltatását és az előrehozott választás kiírását, a konzervatív kormánypárt viszont, amely jelenleg Dzsemjonghoz képest eltörpülő támogatottságot élvező jelölteket tudna csupán kiállítani, egy minél később megrendezett előrehozott választásban érdekelt. Jun elnök felfüggesztése tehát korántsem jelenti a bizonytalanságok végét: a dél-koreai belpolitikai helyzet konszolidálódása még legalább hónapok kérdése.
A szerző a Magyar Külügyi Intézet és az Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.
(Borítókép: Li Dzsemjong, Dél-Korea fő ellenzéki Demokrata Pártjának (DP) vezetője beszél a nemzetgyűlésben 2024. december 3-án Szöulban. Fotó: Chung Sung-Jun / Getty Images)