Ricaurte Vásquez, a Panama-csatornát felügyelő hatóság vezetője tagadta Donald Trump azon állításait, amelyek szerint Kína irányítaná a csatorna működését, és hangsúlyozta, hogy „káoszhoz” vezetne, ha a csatorna működésére vonatkozó szabályok alól bárki is kivételt képezne.
A Panama-csatornát felügyelő hatóság vezetője a hét végén kijelentette, hogy a csatorna működése továbbra is panamai fennhatóság alatt áll, és minden kereskedő országgal nyitottak az együttműködésre – írja az MTI.
Ricaurte Vásquez az AP amerikai hírügynökségnek helyi idő szerint pénteken adott interjújában kifejtette, hogy a csatorna semlegességéről szóló szerződés miatt nem lehetséges, hogy az amerikai zászló alatt közlekedő hajók különleges bánásmódban részesüljenek. Megemlítette viszont, hogy a szerződés kivételt tesz az amerikai hadihajókkal, amelyek így valóban gyorsított áthaladásban részesülnek.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök nemrégiben felvetette, hogy amennyiben a Panama-csatorna hatósága nem csökkenti az amerikai hajók tarifáját, az Egyesült Államok akár katonai nyomásgyakorlással is visszaszerezheti az ellenőrzést a vízi út felett. Trump a Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő csatornát országa számára létfontosságúnak, az áthaladási díjat pedig nevetségesnek nevezte.
A csatorna használatáért fizetendő díjakkal kapcsolatban Vásquez elmondta, hogy most lett vége egy korábban tervezett emeléssorozatnak. A további emeléseket az év első felében fogják megtárgyalni, hogy ügyfeleiknek legyen idejük a tengeri szállítás biztonságos megtervezésére.
A díjakban nincs semmiféle megkülönböztetés. (...) Az árakra vonatkozó szabályok egységesek és egyértelműen meghatározottak a csatornán áthaladók számára
– emelte ki.
Vásquez tagadta Donald Trump azon állításait, amelyek szerint Kína irányítaná a csatorna működését, és hangsúlyozta, hogy „káoszhoz” vezetne, ha a csatorna működésére vonatkozó szabályok alól bárki is kivételt képezne. Elmondása szerint a csatorna két végén található kikötőkben működő kínai vállalatok egy hongkongi konzorcium tagjai, amely 1997-ben nyerte meg a pályázati eljárást. A csatorna mentén amerikai és tajvani cégek is üzemeltetnek kikötőket – tette hozzá.
José Raúl Mulino panamai elnök korábban szintén kijelentette, hogy a csatorna panamai irányítás alatt marad.
A Panama-csatornán áthaladó tengeri forgalom mintegy hetven százaléka az Egyesült Államok kikötőiből indul, illetve oda érkezik. Az Egyesült Államok geopolitikai okokból több mint száz évig őrködött a csatorna állandó semlegessége fölött, de erről a panamai állam immáron egyedül gondoskodik.
Saját közösségi oldalán, a Truth Socialön azt is leírta Donald Trump, hogy szerinte az Egyesült Államoknak meg kellene vásárolnia Grönlandot Dániától.
Nemzetbiztonsági okokból és az egész világ szabadságának érdekében az Egyesült Államoknak át kellene vennie Grönland tulajdonjogát. Ez abszolút szükséges
– írta oldalán Trump, aki ezen tervét már 2019-ben is felvetette. Dániában már akkor komoly ellenérzetet váltott ki az ötlet, a sziget ugyanis bár autonóm, a Dán Királyság része.
„Grönland nem eladó. Grönland nem dán, Grönland a grönlandiaké. Nagyon remélem, hogy ez egy komolytalan felvetés volt” – mondta még 2019-ben Mette Frederiksen, Dánia kormányfője a New York Post cikke szerint.
Trump botrányos kijelentéseire a dán király is azonnal reagált. Még a történészeket is meglepte X. Frigyes, hogy módosította címerét, melyben a három koronát jegesmedvére és kosra cserélte, melyek Grönland és a Feröer-szigetek szimbólumai. Ezzel azt akarta hangsúlyozni, hogy ez a két terület továbbra is a Dán Királyság része, és nem eladó még Donald Trump számára sem.
Az eddigi dán királyi címerek ötszáz éve három koronát tartalmaznak, amely a Dánia, Norvégia és Svédország közötti kalmari unióra utal. Ez változott meg most.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter sem hagyta szó nélkül a megválasztott amerikai elnök törekvéseit. A tárcavezető elmondta, nem hiszi, hogy az Egyesült Államok megszállná a hatalmas sarkvidéki szigetet, amely több mint 600 éve Dániához tartozik.
Nem kérdés, hogy az Európai Unió hagyná-e, hogy a világ más nemzetei megtámadják szuverén határait, bárkik is legyenek azok. Mi egy erős kontinens vagyunk
– mondta Jean-Noel Barrot, hozzátéve, hogy „ha azt kérdezi tőlem, hogy szerintem az Egyesült Államok lerohanja-e Grönlandot, a válaszom, hogy nem”. Azonban szerinte beléptünk abba a korba, amikor erőt kell mutatni, mert „visszatér az erősebbek joga”.
Dánia eközben üzenetet küldött Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapatának, amelyben kifejezte hajlandóságát arra, hogy megvitassák a biztonság fokozását Grönlandon vagy az ottani amerikai katonai jelenlét növelését anélkül, hogy igényt tartanának a szigetre. Az Axios szerint a dán kormány arról akarja meggyőzni Trumpot, hogy biztonsági aggályai Grönland igénybevétele nélkül is kezelhetők. Trump csapatának szóvivője nem válaszolt az Axios jelentését kommentáló megkeresésre.