Szíria annak ellenére sem lesz a béke szigete, hogy hosszú idő után fordulat történt az ország polgárháborújában, és tavaly decemberben megdöntötték a diktatórikus rezsimet. A kurdok történetét bemutató sorozatunk második részében azt igyekszünk felvázolni, milyen nehézségekkel kell szembenézni a saját ország nélküli népnek az átalakuló Szíriában.
Izrael még több hétig bombázott Szíriában katonai létesítményeket az újonnan formálódó szír állam infrastruktúráját is rombolva, s foglalta el a Hermon-hegy szíriai oldalát, kiszélesítendő a demilitarizált ütközőzónát. Közben arra hivatkozott, hogy mindez a saját biztonságát szolgálja.
Törökország szintén biztonsági óvintézkedésből hozott létre korábban ütközőzónát Szíria északkeleti részén. Ankara ugyanis folyamatos fenyegetést lát a határ menti kurd régióban: a Törökországban betiltott és terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és az SDF részét képező Népvédelmi Egységek (YPG) szíriai kurd milícia szövetsége miatt alakította ki a határ menti ütközőzónát is.
E sorok írásakor is harcok dúltak az észak-szíriai Manbidzs város környékén a törökbarát milíciák és a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű szervezet között, és a török légierő is bombázza folyamatosan az északkeleti szír kurd területeket. A nagy kérdés, hogy Törökország a határ menti ütközőzóna fenntartásán túl komolyabb hadműveleteket is végrehajt-e majd Szíria e területein. Akár egy nagyszabású török hadműveletet is sejtetnek az olyan kijelentések, hogy „Szíria területéről minden kurd fegyveres ki lesz szorítva”.
A konszolidációra utaló jel, hogy az Aszad-rezsim bukása utáni Szíria új vezetésén az látszik, hogy nem a leszámolás, hanem a békés újjáépítés a prioritás a közel-keleti országban. Szíria de facto vezetője, a korábbi iszlamista felkelő, az al-Dzsolani néven ismert Ahmed al-Saraa igyekszik erről meggyőzni és megnyugtatni az ország sokféle nemzetiségi és vallási felekezetét. Az év végén ennek céljából találkozott magas rangú keresztény vezetőkkel, ígéretet téve a kisebbségek jogainak garanciájára.
Al-Dzsolani az említett kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) küldötteivel is tárgyalt. Ez volt az első megbeszélése kurd parancsnokokkal azóta, hogy a HTS iszlamista felkelők által vezetett ellenzéki szövetség december elején megdöntötte az Aszad-rendszert. Egy névtelenül nyilatkozó tisztviselő elmondta, hogy ez egy „előzetes találkozó a jövőbeli párbeszéd alapjainak lerakásához”, hozzátéve, hogy mindkét fél megállapodott „a találkozók folytatásában a jövőbeli megegyezések elérése érdekében”. Nem elhanyagolható tény ugyanakkor, hogy korábban a kurd vezetésű SDF éppen azon iszlamista katonai alakulatok ellen harcolt, melyeknek az új szír vezető aktív tagja volt.
Kérdéses az is, hogy mennyire lesz pártatlan a török támogatással hatalomra jutó új szír vezetés álláspontja a török–kurd ellentétben. Jelzésértékű, hogy a kurd erők lefegyverzésével képzeli el a békét Szíriában:
Egyáltalán nem engedjük meg, hogy az országban állami ellenőrzésen kívül legyenek fegyverek, mind a forradalmi csoportok, mind az SDF (kurdok) térségében jelen lévő frakciók kezében
– jelentette ki al-Dzsolani a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erőkre utalva.
Az Iszlám Állam elleni harcokban edződött és az azt legyőző SDF önként nem valószínű, hogy ebbe belemegy. Esetleg akkor, ha biztonsági garanciákat kap legfőbb globális támogatójától, az Egyesült Államoktól és regionálisan Izraeltől. (Egyes hírek szerint az USA csendben növeli katonai jelenlétét a térségben.)
Más, harcban nem álló kurd csoportok a békés rendezésben való részvételüknek már hangot adtak: Abdullah Keddo, a Szíriai Ellenzéki és Forradalmi Erők Nemzeti Koalíciója (SMDK) Politikai Tanácsának tagja és a Szíriai Kurd Nemzeti Tanács (ENKS) képviselője kijelentette, hogy a PKK/YPG terrorszervezet szíriai jelenléte árt a párbeszédnek és a kurd csoportok közötti stabilitásnak: „alapvető feltételünk, hogy megszakítsuk a kapcsolatot a PKK-val”.
„Hosszú és nehéz párbeszédet folytattunk a PYD-vel (a szíriai kurdok vezető politikai pártja, a PYD a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ágaként jött létre 2003-ban) – hangsúlyozta Keddo Szíria területi integritásának, valamint a térségben élő összes kisebbség jogai védelmének fontosságát. – E párbeszéd első szakaszát Maszúd Barzani, az iraki kurd regionális kormány (KRG) elnöke vezette, de kudarccal végződött. A kudarc oka az volt, hogy a PYD és szövetségesei, valamint azok kiterjesztései ragaszkodtak ahhoz, hogy a régió közigazgatását és a gazdaság forrásait maguk irányítsák. Mi viszont azt akartuk, hogy a közigazgatásban a régió minden összetevője, így a kurdok, az arabok, az asszírok és a türkmének is részt vegyenek. A fő feltételünk az volt, hogy megszakítsuk a kapcsolatot a PKK-val, de ebben eddig kudarcot vallottunk.”
Szíria integritását hangsúlyozva azt mondta, hogy „szíriaiakként elutasítottunk minden határon túli erőt, és ellenezzük a nem szíriaiak politikai jelenlétét Szíriában”. Ennek értelmében viszont nemcsak a belföldi militáns és határon túli kurd politikának, hanem Törökországnak is bármilyen befolyásolását is elutasítja.
Törökország egy békés Szíriában érdekelt, és nem abban, hogy az ország ismét hadszíntérré váljon. Ezt bizonyítja, hogy újjáépítésének irányába már konkrét lépéseket is tett. A török elnök arra utasította minisztereit, hogy elemezzék a szíriai infrastruktúra hiányosságait és kihívásait, és javasoljanak megoldásokat az új szíriai kormány megsegítésére. Ezen erőfeszítések részeként a török energiaszektor illetékesei múlt héten ellátogattak Damaszkuszba, hogy jelentést készítsenek a gyakori áramkimaradásokkal sújtott ország villamosenergia-rendszeréről.
A kurdok helyzetét befolyásoló erők említése után érdemes további szereplők viszonyát megemlíteni a térség sakkjátszmájában.
Irán nem valószínű, hogy a „barátja” lesz az USA és Izrael által támogatott szíriai kurdoknak. Éppen Iránnal szemben lehet a zsidó államnak értékes stratégiai partnere az SDF. Teherán ugyanakkor a kurd erőket lefegyverezni tervező új szír kormánnyal sem ápol jó kapcsolatokat, kritizálva annak Izrael-barátságát. Akkor állítja helyre a diplomáciai kapcsolatokat Szíriával a perzsa állam, ha az „Izrael-ellenességéről tesz tanúbizonyságot”.
Irán erős kritikát fogalmazott meg a kurd kérdésben kulcsszereplő Törökországgal szemben is: az Iráni Iszlám Köztársaság vezetője, Ali Hámenei kijelentette, hogy ami Szíriában történt, azt „az amerikai és izraeli parancsnoki szobákban tervezték”, továbbá rámutatott arra, hogy „van egy szomszédos ország, amely nyílt szerepet játszott a szíriai események alakulásában”. Beszédében Hámenei figyelmeztetett, hogy „e szomszédos ország mosolyában nem szabad megbízni”.
Oroszország továbbra is stabil jelenléttel számol Szíriában, a kivonulását bejelentő hangok korainak bizonyultak. Ezt alátámasztja az új szíriai vezetés által felkínált stratégiai szövetség Moszkvával. (Ugyanakkor Zelenszkij is szövetségest lát Szíriában.)
„Kétségtelen, hogy a megtörtént hatalomváltás és a helyzet változása a helyszínen bizonyos korrekciókat hajt végre az orosz katonai jelenlétet illetően Szíriában. Ez nemcsak a bázisaink megőrzéséről szól, hanem a feltételekről, működésükről, karbantartásukról és ellátásukról is, valamint a helyi féllel való interakcióról. Ezek további tárgyalások témáját képezhetik az új szíriai vezetéssel, ráadásul a szíriai helyzet nem befolyásolja az Oroszország és Irán között létrejött átfogó megállapodást” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Dmitrij Kim nemzetközi ügyekkel foglalkozó kutató értékelése szerint Oroszország pragmatikusan fog cselekedni, és csak a saját prioritásaira összpontosít, és továbbra is készen áll arra, hogy segítséget és támogatást nyújtson partnereinek és szövetségeseinek, de csak kölcsönös előnyök alapján. Oroszország stratégiai feladata az Afrikába és a Földközi-tengerhez való kijutást ellenőrző katonai bázisok fenntartása kell hogy legyen.
A szíriai kurdok sorsának alakulását tehát saját mértékadó köreinek és vezetőinek döntései is alakítják, de ennek kereteit a bemutatott regionális és globális erők adják meg.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.
(Borítókép: Szíriai kurdok gyűlnek össze azoknak az áldozatoknak a temetésére, akiket a törökök által támogatott harcosok öltek meg az aleppói Jindayris városában 2023. március 21-én. Fotó: Anas Alkharboutli / picture alliance / Getty Images)