A Ciprusi Köztársaság elnöke, Nikosz Hrisztodulídisz ígéretet tett, hogy országa még idén csatlakozni fog az emberek és a javak szabad, határellenőrzés nélküli mozgását lehetővé tevő schengeni egyezményhez. Ugyanakkor az ország különleges helyzetben van: a sziget ugyanis 1974 óta megosztott a Ciprusi Köztársaság és a Törökország által megszállt északi terület között, amit előbbi jogilag nem ismer el, ami még inkább bonyolulttá teszi a csatlakozást.
Bulgária és Románia január 1-jével csatlakozott teljes jogú tagként a schengeni egyezményhez, azaz a féléves átmeneti időszak után immáron e két országban is szabadon, határellenőrzés nélkül mozoghatnak az emberek és a javak. Ezzel már összesen 29 ország része az egyezménynek, az Európai Unió tagállamai közül mindössze két állam nem része az egyezménynek: Ciprus, valamint Írország.
Míg utóbbi eleve nem is szándékozik ezen változtatni, Ciprus 2023 júliusa óta részt vesz az egyezményhez való csatlakozás előszobájának számító schengeni értékelési és monitoringmechanizmusban, amelynek következtében azt vizsgálják, hogy a csatlakozni kívánó ország megfelel-e a feltételeknek.
Az ország elnöke, Nikosz Hrisztodulídisz most azt ígérte, év végéig minden technikai problémát elsimítanak ahhoz, hogy a szigetország is csatlakozhasson az EU-n belül szabad mozgást garantáló egyezményhez.
Ezt Hrisztodulídisz még péntek késő este jelentette be egy sajtótájékoztatón. Szerinte a csatlakozás sok lehetőséget jelentene az ország gazdaságának, elsősorban a befektetések, illetve a turizmus tekintetében.
A tűzszüneti vonallal kapcsolatos összes politikai aggályt kezeltük, és most véglegesítjük a csatlakozáshoz szükséges technikai részleteket
– fogalmazott Nikosz Hrisztodulídisz az ország fővárosában, Nicosiában rendezett sajtótájékoztatóján még január 10-én, pénteken.
Ciprus Magyarországhoz hasonlóan 2004 óta tagja az Európai Uniónak, ugyanakkor eddig a schengeni övezetnek nem volt részese. Ennek oka a szigetország politikai helyzetében keresendő,
ugyanis a szigeten de facto két ország létezik – egyik a többségében görögök lakta, EU-tag Ciprusi Köztársaság, másik a leginkább csak Törökország által elfogadott, Észak-ciprusi Török Köztársaság, melynek lakóit többségében ciprusi törökök, valamint betelepített törökök adják.
1974-ben ugyanis egy államcsínyt hajtottak végre az országban, ami után Nikosz Szampszon került hatalomra, akinek a célja az volt, hogy a sziget egyesüljön Görögországgal. Ugyanakkor mivel Cipruson sok török él, Törökország ezt nem hagyta szó nélkül, és megszállta a sziget északi részét, ahova a ciprusi törökök menekülhettek, mivel a hetvenes években gyakran csaptak össze a sziget török és görög lakói.
A török hadsereg azóta is megszállás alatt tartja a területet, valamint a török kormány szociális támogatással próbál minél több törökországi törököt rávenni a de facto köztársaságba való költözésre, miközben a „szárazföldi” törökök és a ciprusi törökök kultúrája valamennyire eltér egymástól.
A két ország közötti helyzetet jogilag azóta sem rendezték, hiszen a Ciprusi Köztársaság nem ismeri el az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, valamint a de facto állam területére is igényt tart, hiszen a nemzetközi jog szerint az a Ciprusi Köztársasághoz tartozik – 2004-ben az EU-ba a teljes sziget csatlakozott, ugyanakkor az Észak-ciprusi Török Köztársaságban élők csak akkor élvezhetik a tagság által nyújtott összes jogot, amennyiben felveszik a Ciprusi Köztársaság állampolgárságát.
A két országot eddig az ún. zöld vonal választotta el egymástól. Ez hivatalosan nem határ, hiszen a Ciprusi Köztársaság saját területeként tekint a sziget északi részeire is, viszont amennyiben az ország csatlakozna a schengeni egyezményhez, akkor ez az EU külső határává válna, emiatt a schengeni övezet többi országához képest jóval bonyolultabb és egyedi helyzetben van Ciprus.