A vártaknak megfelelően a hivatalban lévő Zoran Milanovic magabiztosan győzött a horvát elnökválasztás második fordulójában, így a magyarhoz hasonlóan inkább reprezentációs funkciókat ellátó pozíciót újabb négy évre a szociálpopulista politikus fogja betölteni. Ennek pedig nemcsak Milanovic, hanem legnagyobb riválisa, a HDZ-s miniszterelnök, Andrej Plenkovic is örülhet.
Január 12-én, vasárnap ért véget az év idei első választása, amikor Horvátországban este hét órakor bezártak az utolsó szavazóhelyiségek is az elnökválasztás második fordulójában.
A választás esélyese egyértelműen a szociálpopulista Zoran Milanovic regnáló elnök volt, hiszen már a két héttel ezelőtti első fordulóban is majdnem megszerezte a győzelemhez szükséges 50 százalék + 1 százalékot. Ez akkor ugyan elmaradt, de az urnazárás után közölt exit pollok, majd az eredmények szerint is a második fordulóban már nem,
Zoran Milanovic egy magabiztos győzelemmel térhet vissza az elnöki palotába újabb négy évre.
Az urnazáráskor, 19 órakor az IPSOS által készített exit poll szerint az inkumbens Milanovic a szavazatok 77,86 százalékát szerezhette, míg kihívója, a HDZ által támogatott Dragan Primorac 22,14 százalékot.
Jelenleg 99,48 százalékos feldolgozottságnál így állnak a jelöltek:
A részvétel egyébként jóval alacsonyabb volt, mint négy évvel ezelőtt, de még az első fordulóhoz képest is. Idén a második fordulóban a választásra jogosultak mindössze 43,76 százaléka adta le a szavazatát, szemben a négy évvel ezelőtti 54,99 százalékhoz képest, míg két héttel ezelőtt 46,03 százaléknyian járultak az urnákhoz.
csakúgy, mint két héttel ezelőtt, ezúttal is mindegyik megyében Milanovic szerezte a legtöbb szavazatot.
Emiatt nem véletlen, hogy Milanovic eredményváróján jó a hangulat. Az elnök pártja, a szocialista SPD elnöke az Index.hr-nek arról beszélt, hogy ez egy győzelem az SPD-nek és egy győzelem Milanovicnak. Szerinte vasárnap a választók igent mondtak Milanovicra, és nemet a HDZ-s miniszterelnökre, Andrej Plenkovicra. Sinisa Hajdas Doncic hozzátette, csak az SPD képes megváltoztatni azt, hogy a társadalom leggazdagabb 10 százaléka birtokolja a vagyon 90 százalékát, és szerinte a HDZ a társadalom e tíz százalékát képviseli.
DONCIC EGYÉBKÉNT ARRÓL BESZÉLT, HOGY AZ SPD KÉSZEN ÁLL EGY ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁSRA
– ez ugyanakkor nem túl valószínű, lévén, hogy idén április 17-én döntöttek a horvát parlament, a Szabor összetételéről a választók. Doncic szerint azonban egy normális demokráciában egy ilyen eredmény után lemondana a miniszterelnök, és előrehozott választásokra kerülne sor.
Először a második fordulóban alulmaradó Dragan Primorac tartott beszédet valamennyivel este nyolc után. Ebben diplomatikusan megköszönte azoknak, akik részt vettek a választáson, és rá szavaztak.
Milanovic és én különböző lelki, erkölcsi, szakmai értékeket és gondolatokat osztottunk meg a jövőről. A polgárok döntését azonban tiszteletben kell tartani
– fogalmazott Primorac, aki szerint Horvátország a veteránok áldozataira épült, akiket tiszteletben kell tartani. Beszédében elmondta, hisz egy olyan Horvátországban, ahol minden állampolgár méltóságteljesen tud élni, aminek erős a pozíciója a világban, együttműködik a NATO-val és az EU-val, és erős gazdasággal rendelkezik.
Ugyanakkor beszédében nem gratulált az őt legyőző Milanovicnak.
Primorac veresége egyébként nem meglepetés: ugyan az egykori oktatásügyi miniszter a második forduló előtt arról beszélt, mindkét jelölt nulláról indul, azonban realitása csak a tisztes helytállásnak lehetett. Ezzel feltehetően az őt támogató, jelenleg kisebbségben kormányzó HDZ-nél is tisztában voltak, hiszen például Andrej Plenkovic miniszterelnök látványosan távol maradt a kampány második fordulójától, miközben az első fordulóban még ennél jobban segítette elnökjelöltjét.
Milanovic valamennyivel fél kilenc után állt színpadra, hogy megtartsa győzelmi beszédét. Primorachoz hasonlóan először megköszönte mindenkinek a részvételt a választáson, elmondása szerint az eredmény megerősítette abban, hogy jól végzi a munkáját.
Szerinte az emberek arra szavaztak, hogy folytassa programját, ami az alkotmány védelme. Milanovic szerint ő nem pozícióra kért felhatalmazást, hanem kötelességre, majd Plenkovic miniszterelnöknek odaszúrva arról beszélt, hogy az alkotmány szerint egyenértékű beleszólása van a külpolitikába, azonban már három éve nem hívták össze a Nemzeti Tanácsot.
Ezután a választás eredményét úgy értékelte, akik rá szavaztak, azok üzentek, de nem neki, hanem a kormánynak.
Nem fogok bejelenteni semmiféle nyilvános nyomást a miniszterelnökre. Véget ért a második forduló, nézzük meg az eredményeket. Csak így lehet, sportszerűen
– zárta beszédét Milanovic, aki a végén még egyszer megköszönte mindenkinek, aki szavazott.
Mint azt a választási felvezetőnkben írtuk, a péntek este életbe lépő kampánycsend előtt felfokozott érzelmű kampányokat zártak a felek.
Mind az inkumbens Milanovic, mind kihívója, Primorac azzal vádolta meg a másikat, hogy hazaáruló, és a horvát helyett külföldi érdekeket szolgál.
Míg Milanovic szerint Primorac a HDZ-s miniszterelnök, Andrej Plenkovic meghosszabbított kezeként gondolkodás nélkül az Európai Unió és a nyugati országok parancsait követi, addig Primorac szerint Milanovic a horvát szuverenitást árusítja ki keleten, elsősorban Oroszországnak – egyébként mindketten nacionalista húrokat pengetve a szélsőjobboldali horvátok felé fordulva azt állították a másikról, hogy Alekszandar Vucsics szerb elnök emberei is segítik a kampányát.
Azzal, hogy Milanovic nyerte az elnökválasztást, marad a status quo a horvát politikában: ebben az esetben a mindössze külső támogatással parlamenti többséget felmutatni tudó HDZ–DP-kormány és Andrej Plenkovic miniszterelnök Milanovicot okolja majd minden nehézségért, miközben Milanovic majd Plenkovicra mutogatva próbálja legitimálni pozícióját, és megágyazni miniszterelnöki visszatérésének, amivel már az idei parlamenti választások során is megpróbálkozott, ám regnáló elnökként az alkotmánybíróság eltiltotta az indulástól.
(Borítókép: Zoran Milanovic horvát elnök és elnökjelölt beszédet mond nagygyűlésén Zágrábban 2024. december 15-én. Fotó: Antonio Bronic / Reuters)