Donald Trump egyértelművé tette, hogy új kormányzata radikális lépéseket készül tenni a Gázai övezetben, ha az ott fogva tartott túszok nem szabadulnak ki hivatalba lépésének napjáig, január 20-ig. A konfliktus hátterében politikai és stratégiai alkuk zajlanak, miközben a Közel-Kelet jövője forog kockán.
A 2024. december eleji szíriai rezsimváltás, amely során a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) által vezetett militáns csoportok megdöntötték Bassár el-Aszad kormányát, elvonta a figyelmet a gázai konfliktusról. A szíriai helyzet viszonylagos konszolidációjával a figyelem várhatóan visszaterelődik az Izrael és Hamász között dúló háborúra és a még mindig fogságban lévő túszok kérdésére.
Donald Trump érkezése az amerikai elnöki székbe katalizátorként működhet ebben a folyamatban. Az Egyesült Államok 47. elnöke számára a Közel-Kelet békéjének megteremtése – különösen az Ábrahám-egyezmények kiterjesztése és a gázai konfliktus lezárása – kiemelt külpolitikai cél lehet, amelyet saját elnökségének egyik sikertörténetévé tehetne.
Donald Trump már beiktatása előtt figyelmet keltett a Gázai övezettel kapcsolatos fenyegető kijelentéseivel, amelyekben hangsúlyozta a palesztin területen lévő 98 túsz szabadon engedésének fontosságát.
Ha a Hamász által fogva tartott túszok január 20-ig nem térnek haza, kitör a pokol
– mondta egy beszédében, amellyel újabb bizonyítékát adta annak, hogy radikális változásokat akar az amerikai külpolitikában.
A nyilatkozat egyrészt a konfliktus kiéleződését, másrészt a Trump-adminisztráció Hamásszal kapcsolatos politikájának szigorodását vetíti előre. Ennek eszközei lehetnek a katonai nyomásgyakorlás, a humanitárius segélyek csökkentése vagy akár újabb szankciók bevezetése a szervezet támogatóival szemben. Trump amellett, hogy a háború lezárását sürgeti, ki akarja terjeszteni a Közel-Keleten megkezdett diplomáciai folyamatokat, mint például az Ábrahám-egyezményeket is. Szaúd-Arábia és más muszlim országok bevonása az Izraellel való kapcsolatok normalizálásába presztízsnövelő lépés lenne az új adminisztráció számára.
Joe Biden leköszönő kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy még Trump hivatalos beiktatása előtt előmozdítsa a tűzszüneti tárgyalásokat és biztosítsa a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását. Washington intenzív diplomáciai egyeztetések révén próbál nyomást gyakorolni, hogy kompromisszum szülessen.
A tárgyalások azonban rendkívül bonyolultak és nehézkesek. A Hamász, amely már korábban is vonakodott az amerikai közvetítéssel létrejött megállapodás elfogadásától, most különösen bizalmatlan. A terrorszervezet attól tart, hogy a Biden-adminisztráció által biztosított garanciák Trump hivatalba lépésével érvényüket veszíthetik, különösen annak fényében, hogy ez utóbbi korábban keményvonalas politikát hirdetett velük szemben. Ez a bizonytalanság jelentős akadályt jelent a diplomáciai előrelépésben.
A Gázában uralkodó humanitárius katasztrófa (eddig 46 ezer palesztin vesztette életét) ugyanakkor sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy megállapodásra bírja a feleket, továbbá a túszok ügye egyre növekvő politikai nyomást helyez mind Izraelre, mind az Egyesült Államokra. Ám a Hamász követelései – például a palesztin foglyok szabadon bocsátása és az izraeli katonai műveletek leállítása – olyan kompromisszumokat igényelnének, amelyeket nehéz összeegyeztetni Izrael és az USA politikai szándékaival. Ha a január 20-i határidő előtt nem születik megoldás, Trump hivatalba lépése után várhatóan radikális változások jönnek.
Izrael számára a túszok szabadon engedése nemcsak humanitárius, hanem politikai kérdés is. A Gázai övezetben fogva tartott izraeli állampolgárok, akik között gyermekek és idősek is vannak, komoly belpolitikai nyomás előidézői a zsidó államban. Ezért sokan pozitívan tekintenek arra, hogy az izraeli Moszad vezetőjének dohai látogatása a tárgyalások újabb fordulóját indította el.
A megbeszélések egyik legnagyobb akadálya a Philadelphia-folyosó kérdése. (Philadelphia-folyosónak a palesztin Gázai övezet és az Egyiptom határán fekvő sávot nevezik – a szerk.) Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy csapatai továbbra is ellenőrizzék a stratégiailag kulcsfontosságú területet, míg a Hamász követeli a visszavonulásukat. Ez a vita már korábban is gátolta a tűzszüneti megállapodás megszületését, ugyanakkor a mostani tárgyalások során megjelenő óvatos optimizmus arra utal, hogy van remény a kompromisszumra.
Egy izraeli forrás szerint a Hamász belső nyomás alatt áll, hogy legalább részleges engedményeket tegyen, miközben az izraeli kormányra is erőteljes belpolitikai nyomás nehezedik. Ezen felül izraeli tisztviselők a héten azt közölték, hogy a megállapodás a Hamász végleges jóváhagyására vár.
Washington számára különösen fontos, hogy a Gázában fogva tartott amerikai állampolgárok sorsa mielőbb rendeződjön. Jacob J. Lew, az Egyesült Államok izraeli nagykövete szerint Washington minden diplomáciai eszközt bevet ennek érdekében.
A Hamász azonban csak két amerikai túszt engedne szabadon, jelentős engedményekért cserébe, például palesztin foglyok szabadon bocsátásáért. Az Egyesült Államok ezt elfogadhatatlannak tartja, és ragaszkodik az összes amerikai túsz elengedéséhez. A helyzetet bonyolítja, hogy a Hamász külön megállapodást akar kötni az Egyesült Államokkal, ami újabb akadályokat gördít a tárgyalások elé.
A Gázai övezetben zajló konfliktus és a túszok szabadon bocsátása körüli egyeztetések döntő próbatételek elé állítják az amerikai és izraeli diplomáciát. Miközben Trump adminisztrációja határozottan akar fellépni, Biden kormányának utolsó diplomáciai erőfeszítései arra irányulnak, hogy elkerüljék a helyzet további súlyosbodását.
A dolgok jelenlegi állása szerint, ha az izraeli túszok nem térnek haza, az valószínűleg súlyosabb katonai és politikai lépéseket von maga után, amelyek az egész Közel-Kelet jövőjét befolyásolhatják. Az amerikai és izraeli politikai vezetők számára most a legfontosabb cél a konfliktus eszkalációjának megakadályozása és a túszok mihamarabbi szabadon bocsátása. A következő hetek eseményei meghatározhatják a régió stabilitásának alakulását és az Egyesült Államok szerepét a Közel-Keleten.
A szerző az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
(Borítókép: Donald Trump 2024. szeptember 5-én New Yorkban. Fotó: Spencer Platt / Getty Images)