A tengeri hadviselést és kereskedelmet egyre inkább befolyásolja a rohamosan fejlődő technológia. Még soha nem fenyegette ennyi biztonsági kockázat, mint az elmúlt hónapokban. A kábeltörés komoly problémát okoz a Balti-tengeren, az elektromos és távközlési kábelek, valamint a gázvezetékek rongálásának száma nagymértékben megnőtt. A NATO vezetői kedden fogják megvitatni a fenyegetésekre vonatkozó kérdéseket. A legfrissebb eset karácsony napján történt, a Finn-öbölben öt kábelt vágtak át, vélhetően az orosz árnyékflotta egyik tankhajója áll a szabotázs mögött.
A világ adatforgalmának 99 százaléka tenger alatti kábeleken keresztül halad, minél inkább függünk tőlük, annál nagyobb célponttá válnak. Javításuk nagy költséggel jár, a támadások pedig könnyen végrehajthatóak, így a NATO vezetői arra jutottak, hogy megoldást kell keresniük a problémára. Első lépésként Christian Bueger professzor, a Koppenhágai Egyetem tengerbiztonsági kutatásának vezetője egy friss jelentésben elemezte napjaink öt legfontosabb tengerbiztonsági fenyegetését, amelyet a Yle foglalt össze.
Az önvezető hajók a tengeri hadviselés egyik legnagyobb fejlesztésének számítanak: a teljesen autonóm módon, mesterséges intelligenciával vagy távolról irányítható, felfegyverzett hajók egy gombnyomással lecsaphatnak a célpontra, a mesterséges intelligencia pedig sokkal pontosabb, mint amikor egy ember irányítja. Ezek a hajók nagy területen képesek járőrözni, gyorsabban reagálhatnak a válsághelyzetekre is.
A következő évtizedben a technológia segítségével egyre szigorúbbá válik a felügyeleti rendszer, ami megnehezíti az illegális szereplők számára az elrejtőzést és a szabotázs elkövetését
– mondja Bueger.
Ugyanakkor sok veszélyt is rejtenek: a kibertámadásokkal szemben kiszolgáltatottak lehetnek az autonóm módon működő hajók, a támadók átvehetik az irányítást a járművek felett és felhasználhatják őket terrortámadások végrehajtására, emiatt Bueger szerint az önvezető hajók a jövő legkiszámíthatatlanabb kihívását jelentik a tengeri biztonság számára.
Az Oroszország és más országok által működtetett árnyékflották hatalmas fenyegetést jelentenek a Balti-tengeren. Bueger szerint az árnyékflották működése a Balti-tengeren kivételesen kiemelkedő. Becslések szerint mintegy 1400 árnyékflottahajó is hajózhat a világ tengerein. Az árnyékflották környezeti károkat okozhatnak, tengeri kábelek elvágására is használhatóak. A legfrissebb eset karácsonykor történt, az orosz árnyékflotta Eagle S nevű tankhajója öt kábelt vágott át a Finn-öbölben. A hajót a finn hatóságok lefoglalták, azóta is a birtokukban van.
Az árnyékflotta tagjai olyan kiöregedett hajók, amelyek utolsó hátralévő éveiket azzal töltik, hogy olyan szankcionált országokba és országokból szállítanak, ahonnan a hivatalos hajók és tulajdonosaik nem.
Oroszország a szankciók kijátszása érdekében kőolajszállításra használja, a hajók tulajdonjogáról nincsen nyilvános információ.
A világ adatforgalmának 99 százaléka tenger alatti kábeleken keresztül halad, minél inkább függünk tőlük, annál nagyobb célponttá válnak. Mintegy 600 nemzetközi nagy kábel fut a tengerek alatt, minél több van sekély vízben, annál könnyebb megrongálni őket. A kábelek javítása nem könnyű munka, Buerger szerint a szabotázsok megelőzésének módja ugyanakkor a vezetékek gyors javítása. A legutóbbi eset megmutatta, hogy a balti-tengeri országok reakciója felgyorsult, ugyanakkor tovább kell fokozni az ellenőrzéseket.
A világkereskedelem több mint 80 százaléka tengeri úton történik, ez pedig könnyű célponttá teszi a kereskedelmi hajókat. Az új technológiák elterjedése, mint például a drónok és az olcsó fegyverek, a támadások számainak növekedéséhez vezetett. A Vörös-tengeren folyamatosan jelen lévő jemeni lázadócsoport oroszok kereskedelmi hajók elleni támadásai miatt sok hajótulajdonos átirányította tengeri járműveit az afrikai kontinens köré, ennek következményeképp az olaj- és fuvardíjak megemelkedtek.
Kibertámadások közé tartozik az adatgyűjtés, a GPS-zavarás és a navigációs rendszerek elleni támadások.
A tengeri világ egyre digitálisabbá vált, és egyre inkább függ az internetes vagy műholdas navigációtól. Ez teljesen új lehetőségeket teremt a hajózás megtámadására
– mondja Bueger.
A Fekete-tengeren és a Balti-tengeren is tapasztalnak jelhamisítást, Buerger felhívja a figyelmet, hogy a kibertámadások zsarolásra, kémkedésre vagy zaklatásra is felhasználhatóak.
A következő években az érintett országoknak előtérbe kell helyezniük a tengeri biztonság fejlesztését, a különböző támadások fenyegetést jelenthetnek az adatok áramlására és a kereskedelem gördülékenységét is nagymértékben akadályozhatják.