Hamarosan harmadik évfordulójához érkezik az orosz–ukrán háború, amely során talán még nem merült fel akkora eséllyel egy békemegállapodás (vagy tűzszünet), mint az elmúlt hetekben. Ebben nagy szerepet játszik az, hogy az ígéretei szerint a háborút egy napon belül lezáró Donald Trump nyerte meg az amerikai elnökválasztást, akinek a hivatalba lépésére már csak pár napot kell várni. A The Kyiv Independent ukrán lap katonai szakértőkből álló kutatóegysége összeszedte a lehetséges forgatókönyveket a konfliktus lezárásához. Ezekben szerepel végső béke, biztonságos Ukrajna, ingatag Ukrajna, de felsejlik egy totális orosz győzelem lehetősége is.
Közel három évnyi heves harc után egyre több jel mutat arra, hogy hamarosan befejeződhet az orosz–ukrán háború. 2024 nyarától kezdve az ukránok harctéri helyzete jelentősen megromlott, mivel az orosz csapatok területi hódítása egyre gyorsabb ütemet vett. Ukrajna helyzetét az sem könnyíti meg, hogy a novemberben másodjára is amerikai elnöknek megválasztott Donald Trump nyilvánosan beszélt arról, hogy visszavágná az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott pénzügyi és harcászati támogatást – miközben a háború egy napon belüli lezárását is többször megígérte kampányában. Ezenkívül a régi-új elnök belső körében is több ukránellenes vélemény hangzott már el. Mindezek összessége komolyan kétségessé teszi, hogy Ukrajna képes-e a csatatéren megállítani az oroszokat.
A The Kyiv Independent szerint a katonáktól kezdve a tisztviselőkön át a civilekig az ukránok többsége abban reménykedik, hogy Donald Trump keményebb lesz Vlagyimir Putyinnal szemben, mint az európai vezetők, akiknek támogatása arra elegendő volt az eddigiekben, hogy Ukrajna túléljen, a győzelemhez azonban kevés. Az európai nemzetek közben felismerték, hogy sürgősen növelniük kell a védelmi berendezkedést, miután Trump megkérdőjelezte az észak-atlanti szerződés 5. cikkének való megfelelést, ami röviden arról szól, hogy egy NATO-tagállam ellen elkövetett esetleges támadás esetén a többi tagállam a megtámadott fél segítségére azonnali intézkedéseket tesz, akár fegyveres erő alkalmazásával is. Az ukránok nehezményezik, hogy az európai vezetők által a kontinens védelmére tett kijelentések arra nem térnek ki, miként képzelik el Ukrajna jövőjének biztosítását, ennek ellenére Emanuel Macron francia elnök vezetésével már elindult egy összeurópai tárgyalás, ahol arról egyeztetnek, hogy Európa akár 100 ezer katonát is küldhet Ukrajnába.
A háborúzó felek szerint is sorsdöntő dátum lehet január 20-a, amikor hivatalosan is beiktatják elnöki hivatalába Donald Trumpot. Ennek fényében zajlanak az események a fronton, Kijev és Moszkva is igyekszik a minél jobb alkupozíció kiharcolására egy tervezett béketárgyaláshoz.
A The Kyiv Independent kutatóegysége minden információt alapul véve négy lehetséges forgatókönyvet dolgozott ki a háború lezárásához. Fontosnak tartották leszögezni, hogy az olyan, a valóságtól elrugaszkodott lehetőségeket nem vették figyelembe, mint egy harctéri ukrán győzelem, vagy éppen az orosz gazdaság teljes összeomlása.
Kijev számára a háború befejezésének ez a legpozitívabb forgatókönyve. Egy olyan béke létrehozása, amely sziklaszilárd garanciákra épül egy újabb invázió ellen, még az ideiglenes területi veszteségek ellenére is.
Volodimir Zelenszkij a világ vezetőinek októberben bemutatott győzelmi tervében NATO-csatlakozásról és Ukrajnában állomásoztatott nagy hatótávolságú fegyverekről beszélt. Ebben a lehetőségben az európai nemzetekre hárul a felelősség, akiknek „a szabad Ukrajnát integrálniuk kell Európa biztonsági architektúrájába”, anélkül, hogy saját kezdeményezésre fegyvereket szállítanak a helyszínre. A kérdés természetesen adott: ilyen feltételek mellett Oroszországnak megérné-e abbahagyni a harcokat?
Békét nem, „csak” az aktív harcok megszüntetését foglalja magában a második lehetőség, amelyben nincsenek olyan rendelkezések, amelyek biztosítékot jelentenének Ukrajnának egy új orosz invázióval kapcsolatban.
Ez a terv hasonló lenne a minszki megállapodásokhoz: fegyvertelen nemzetközi megfigyelők érkeznének Ukrajnába, valamint szigorú szabályokat hoznának a nehézfegyverekre. Ezeken kívül Ukrajnának fel kellene adnia a NATO-csatlakozási igényét. A lap szakértői szerint egy ilyen terv mindkét fél számára gyengeséget sugallna, ezért egy ilyen megállapodás létrehozása kizárólag egy ingatag tűzszünetig jutna el, végső soron pedig egy újabb orosz invázió megindításához vezetne.
Ahogy arról már fentebb is szó volt, Ukrajna helyzete egyre nehezebb a csatatéren, sem az Egyesült Államok, sem Európa részéről „nincs meg az a határozott támogatás”, amely legalább a frontvonalak befagyasztását biztosítaná. Ezért egy totális vereség elkerülése érdekében Kijev kétségbeesett kísérletet tesz a békére.
Ebben az esetben egy magabiztos Moszkva szinte bármilyen feltételt megszabhat, amit csak jónak lát csapatai előrenyomulásának megállítása áraként. Ezek közé tartozhat például az ukrán hadsereg méretének és fegyverállományának korlátozása, az orosz nyelv hivatalos nyelvvé nyilváníttatása, valamint egyéb olyan alkotmányos változtatások, amelyek az ukrán szuverenitást teljesen aláásnák.
Ha tehát Oroszország továbbnyomul előre, azzal akár azt is elérheti, hogy a már általuk ellenőrzött területekről Ukrajna hivatalosan lemond. Ilyen területi engedményekről természetesen Kijev egyáltalán nem akar hallani, de ha nem marad más választásuk, akkor kénytelenek lennének belemenni, megakadályozva akár azt, hogy Moszkva annyi területet vegyen el, amennyit csak akar.
Sem az Egyesült Államok, sem Európa nem talál meggyőző választ arra a kérdésre, hogy Oroszország miért állna meg a csatatéren. A segélyek már nem elegendők Moszkva megállításához, a személyi erő válsága pedig tovább tágítaná a lyukat Ukrajna védelmében. A Trump-adminisztráció különböző béketerveket tesz Vlagyimir Putyin asztalára, aki azonban lesöpri azokat, mert nem érez általuk semmilyen fenyegetést. Európa képtelen merészebb válaszokat adni a Trump–Putyin–Zelenszkij-tárgyalások határain túl. Kijev vagy nem hajlandó békét kérni – ami a 3. forgatókönyvhöz vezetne –, vagy megpróbálja azt, de Moszkva elutasítja.
Az Ukrajnából menekülők milliói ellepik Európát, Kijev gyengévé és instabillá válik a katonai vereség küszöbén. Végeredményben Oroszország teljes győzelmet arat, annak kimenetele csak attól függ, hogy mely ukrán területekre tart igényt.
Bár már nagyon sok elemzés született a háború befejezésével, illetve annak részleteivel kapcsolatban, végső soron minden Moszkván múlik. Hiába merült fel kérdésként, hogy Volodimir Zelenszkij egy béke megkötése érdekében készen áll-e arra, hogy akár területekről mondjon le, a döntés Vlagyimir Putyin kezében van és lesz, aki már korábban kijelentette, hogy egy „megállapodásnak tükröznie kell a harctéri valóságot”, míg november 20-án a Kreml szóvivője a konfliktus befagyasztásának lehetőségét elutasította.
Kijev és Moszkva között az álláspontok kibékíthetetlennek tűnnek, ezért is szegeződik minden tekintet Donald Trumpra és a hamarosan felálló új amerikai kormányra. A leendő alelnök, J. D. Vance még a kampány alatt arról beszélt, hogy egy megerősített demilitarizált övezetet kell létrehozni, Ukrajnát pedig semleges országnak kell nyilvánítani, a konfliktus befagyasztása mellett. Akkor Kijev ezt elutasította, s Zelenszkij arról beszélt, hogy „gyermekeinknek és unokáinknak is harcolniuk kellene”, ha számukra megfelelő biztonsági garanciák nélkül születne békemegállapodás.
(Borítókép: Ukrán katona AGS–17-es automata gránátvetővel tüzel orosz állásra 2023. október 7-én. Fotó: Global Images Ukrajna / Getty Images)