Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő Rogán Antal szankciós ügyéről, valamint az ukrajnai háborúról és a békekötésről is beszélt az Index frontvonal című műsorában. Mint mondta, az első ügyben még mindig nem látunk tisztán, és ritkaságszámba megy, hogy egy NATO-beli szövetségessel szemben konkrét indoklás és bizonyítékok nélkül léptessenek életbe ilyen büntetőintézkedést.
Mint a műsor elején elhangzott, a Frontvonal utolsó adásához képest csak pár hét telt el, de rengeteg minden történt a világban. Először a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterével, Rogán Antallal szembeni amerikai szankciók kerültek szóba, erről Tarjányi Péter azt mondta:
Azt gondolom, hogy ez egy eléggé súlyos esemény, amit én szeretném, hogyha egy picit helyre tudnánk tenni. Ebben van egy zűrzavar itthon. Kormányzati kommunikáció szempontjából is van egyfajta zűrzavar, illetve politikai és biztonságpolitikai kommunikáció szempontból is.
Az egyik tisztáznivaló szerinte az, hogy „a kormányzat oldaláról az a fajta kommunikáció hangzott el az elmúlt napokban egyfajta védekezésként, vagy egyfajta magyarázatként, hogy ez egy bosszúhadjárat igazán. Első lépésben arról beszéltek, hogy a távozó demokrata párti amerikai nagykövet személyes bosszúja, aztán utána ez módosult, és azt mondták, hogy kvázi ez Bidenék és a demokrata kormányzati adminisztrációnak egyfajta bosszúja” – mondta Tarjányi Péter, majd hozzátette:
Egy amerikai nagykövet egy személyben nem tud így beleklimpírozni – adott esetben egy amerikai állami szervezetnek – a szankciós listáiba, nem tud bizonyítékokat alkotni.
Véleménye szerint az ügy igazi súlyát az adja, hogy a világban minden fontos szereplő értesül ezekről a szankciókról, „és itt nem csak kormányzati emberekről beszélek, hanem azokról a személyekről, akik egy-egy ilyen szankció kapcsán magával a szankcionálttal vagy annak cégeivel találkoznak. Itt pénzintézetekről beszélek, kockázati elemző ágazatokról, cégekről beszélek, vagy a bankok mellett kockázati ellenőrökről, adott esetben pontosan tudják azt, hogy itt mindenképpen folyt valamilyen fajta információgyűjtő, felderítő és akár hírszerző tevékenység is azzal a személlyel kapcsolatban, aki egy ilyen listára felkerül. [...] Tehát aki ide felkerül, az nyilvánvalóan olyanfajta dolgokat tett, ami nemcsak az Amerikai Egyesült Államok érdekeit, hanem adott esetben a nyugati országok, illetve a nyugati tömb érdekeit is sérti” – fejtette ki Tarjányi Péter.
A szakértő szerint a magyar kormánynak abban igaza van, hogy „ez egy nagyon-nagyon súlyos vád”, és a távozó amerikai nagykövet, illetve a kormányzat nem kommunikált elég nyíltan arról, hogy Rogán Antal pontosan miért is került fel a szankciós listára.
Ez különösen ebben a szövetségesi rendszerben egy olyanfajta súlyos vád, ami mellett egy ilyenfajta – most bocsánat, sarkosan fogalmazok – pestiesen szólva, benyögéssel, tehát, hogy Ön ez az ember és ezt csinálja, majd ezzel kapcsolatban [...] nem szolgáltatnak bizonyítékot, hanem kvázi az van, hogy mi az Egyesült Államokban így gondoljuk
– fogalmazott Tarjányi Péter, aki szerint a vádak súlyosságát csak fokozza az a tény, hogy Rogán Antal irányítja a titkosszolgálatokat egy NATO-szövetséges, európai uniós tagállamban. Mint utóbb mondta, ha például „van egy afrikai diktátor valahol, vagy egy háborús bűnös akárhol Ázsiában”, akivel szemben ugyanez megtörténik, az még csak-csak előfordul, de egy szövetségessel szemben, aki napról napra végzi a dolgát, nem szoktak így fellépni.
„Most, hogy jól, rosszul, ez nézőpont kérdése, de teszi a dolgát. Szövetségesekhez kapcsolódóan akár az Egyesült Államok vonatkozásában is hasznos tevékenységet folytat. Majd az Egyesült Államok azt mondja, hogy lehet, hogy hasznos tevékenységet folytat, illetve az ő általa irányított szervezetek fontosak úgymond a NATO védelmi, illetve hírszerzési és elhárítási tevékenységében, meg egyáltalán a nyugati hírszerzési és elhárítási tevékenységben”. Majd, ennek dacára mégsem mondják meg azt, hogy „akkor ezzel az emberrel nekünk, tehát az Egyesült Államoknak mi a problémánk. Erre mondom azt, hogy ez egy óriási probléma. Tehát ezt nem teheti meg az Egyesült Államok, ezt nem teheti meg a távozó nagykövet, ezt nem tehetik meg a demokraták és nem tehetik meg a republikánusok sem” – fogalmazott a szakértő.
„Nyilvánvalóan ez egy elég kemény mondás a részemről, mert ha van valami több félnivalója adott esetben ennek a körnek vagy Rogán Antalnak, és ezeket a bizonyítékokat [ki]szolgáltatják”, akkor annak lehetnek következményei” – tette hozzá Tarjányi Péter.
Meglátása szerint nagy kérdés, hogy Donald Trump jövő heti beiktatása után történik-e változás, rajtahagyják-e őt a listán. Tovább bonyolítja az ügyet az is, hogy David Pressman nemcsak Rogánnal szemben fogalmazta meg a vádakat ,„ hanem adott esetben egy üzleti körről beszélt az Amerikai Egyesült Államok távozó nagykövete, és jelölt meg olyan gyanúkat, vádakat, amihez kapcsolódóan a bizonyítékokat még nem láttuk. Ezzel tartozik az Egyesült Államok.”
Később hozzátette: információi szerint a magyar hatóságokat sem tájékoztatták az amerikaiak a konkrét okokról semmilyen hivatalos fórumon keresztül, holott erre szövetségesként meglenne a lehetőségük.
És ezért mondom azt, hogy ez nem jó ebben a helyzetben. És hát ilyen szempontból ez egy olyan fajsúlyos témát jelent, és itt van egy óriási kérdőjel, hogyha ténylegesen republikánus oldalról pontosan ezt az áldatlan állapotot úgy fogja orvosolni Donald Trump, hogy azt mondja, hogy kerüljön le a listáról Rogán Antal, akkor ebben ténylegesen igaza lesz a kormányzati kommunikációnak, hogy ebben valamilyen fajta érzelmi szálat, bosszúszálat fel lehet fedezni
– fogalmazott Tarjányi Péter, bár hozzáfűzte: ha a republikánusok a másik opciót választják, és rajtahagyják Rogánt a listán, akkor azért kerülhetnek nehéz helyzetbe, mert „ebben az esetben viszont elképzelhetetlen az, hogy ne adjanak erre nézve valamilyen fajta magyarázatot. Végül megismételte azt, hogy az Egyesült Államok ezzel a magyarázattal tartozik, „tehát nekünk [...] és ezt mondom állampolgárként, biztonságpolitikai szakértőként, ez jár, hogy ezt az Egyesült Államok oldaláról megkapjuk”.
Arról a kérdésről, hogy mik a kilátások egy Trump-Putyin találkozóval kapcsolatban, – amelyről egyre többet lehetett hallani a közelmúltban, többek közt azt is, hogy akár Budapesten is megtörténhetne – Tarjányi Péter azt mondta: „Nagyon sokszor azt érzem itthon a média oldaláról, hogy úgy túlszalad egy-egy információ kapcsán.”
„Tehát itt nem Putyin elnök, nem Peszkov, aki a kormányzati kommunikációt irányítja és szóvivője a Kremlnek tett egy hivatalos utalást erre, hanem egy orosz képviselő szenátor, most teljesen mindegy, hogy milyen nevet vagy titulust használunk, tett arra nézve egy célzást, hogy egyébként az eddigi jó kapcsolat alapján akár elképzelhető lenne Budapesten egy ilyenfajta találkozó. És erre ráfűzve – és ennek van szakmai alapja, tehát ebben nem bántom úgymond a hazai média szereplőit – hozzátették azt, hogy ez egyébként logikus lenne, hiszen 1994-ben a budapesti memorandum itt íródott alá” – fogalmazott, hozzátéve ugyanakkor, hogy Budapest mellett „azért futnak még más országok. Szlovákia, Svájc a legfrissebb hírek szerint” potenciális béketárgyalási helyszínként.
Tarjányi Péter szerint nemcsak a helyszín kérdéses, hanem az is, hogy lesz-e egyáltalán bármilyen egyeztetés a békéről (amivel kapcsolatban egyébként már tavaly ősszel is fogalmazott meg kétségeket).
„Ebben igazán én továbbra is azt vallom, hogy kifejezetten két félnek, Oroszországnak és Ukrajnának vannak érdekei ebben a témakörben. És e között a két fél között zajlik a háború. Tehát, hogyha a felek közül bármelyik úgy dönt, hogy nem kíván ilyenfajta tárgyalásokat elkezdeni, még akkor sem, hogyha valamilyen fajta nyomás nehezedik rájuk, akkor itt megfeszülhet mindenki a nyugati tömbben, élén Donald Trumppal az Egyesült Államok oldaláról, akkor sem lesz semmilyen fajta béke vagy tűzszüneti megállapodás” – vélekedett, hozzáfűzve: bár van némi mozgás, de Oroszország esetében „valójában 2022. február 24-éhez képest semmit nem változott” a hozzáállásuk, továbbra sem hajlandóak engedményeket tenni.
Továbbra is fő célja Oroszországnak az, hogy valójában Ukrajna hadserege, ha nem is teljes egészében, de nagyon komolyan le legyen szerelve. Ez Ukrajnának miért lenne érdeke? Egy teljes egészében demilitarizált ország préda Oroszország szomszédságában
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt a történelem utóbbi pár száz éve már bizonyította. Mint mondta, Ukrajna pontosan tisztában van azzal, „hogy ezt a gyengeséget nem engedheti meg magának”, ráadásul Oroszország még olyan ukrajnai területekre is igényt tart, „ amely területeken nincs jelen katonai szempontból” (miután a négy, 2022-ben annektált kelet-ukrajnai régiót teljes egészében követelik, de ezeket csak részben irányítják).
Tarjányi Péter szerint lehetetlen, hogy Kijev belemenjen olyan területek átadásába, amelyeket még el sem veszítettek, és hozzátette azt is: Oroszország egy új, oroszbarát kormányzatot is létre akar hozni Ukrajnában, amibe szintén nem mehetnek bele.
És ha ezt a hármat így összeadjuk, és ezért mondtam azt, hogy Oroszország ezt szeretné, ez nem változott egyébként 2022-höz képest. Ezt miért akarná elfogadni Ukrajna? Tehát ezért mondom azt, hogy amikor Trump elnök arról beszél, hogy ő úgy érzi, hogy össze tudja hozni ezt a békét vagy tűzszünetet, [...] ezt egyébként senki nem gondolta komolyan soha
– mondta, utalva arra: mindegy is, hogy 24 órán belül, 100 nap alatt, vagy 6 hónap vonatkozásban ígéri be ezt valaki, a béketárgyalást kizáró érdekellentétek ugyanúgy fennállnak.
Mint megjegyezte, az ukrán kormányzat eközben biztonsági garanciákat és NATO-csatlakozást akar, ami szintén nem reális.
Ugye azt is mondták, hogy nagyon szívesen Magyarország helyett ők belépnek a NATO-ba, belépnek az Európai Unióba, ez vicc kategória, tehát ez nem így működik egyáltalán. De ez legalább annyira hamvába holt gondolkodásmód, mint az, hogy a világ rábólint Putyin elnök előzőekben felsorolt gondolataira
– összegezte.
Tarjányi Péter e ponton a nézők figyelmébe ajánlotta az Index egyik cikkét, amely arról szólt, hogy a mostani háborús helyzet „tényleg kicsit hajaz az 1938-as eseményekre”. Utalt arra is, hogy a jelek szerint mindeközben a Trump és a republikánusok hozzáállása is megváltozott az ukrajnai konfliktushoz amiatt, hogy a beiktatáshoz közeledve, a hatalom átadása-átvétele közben rengeteg új információt megismertek az amerikai hírszerzés jelentéseiből.
„És ilyen szempontból azt látni, hogy ezeket a hírszerzési információkat megismerve felmerült az Egyesült Államok új vezetése oldaláról – különösen úgy, ahogy az előzőekben elmondtam, hogy Putyin elnök nem annyira akarja ezt a békét – hogy valójában úgy lehet arcot adni Donald Trumpnak és úgy lehet az Egyesült Államoknak és a Nyugatnak is fajsúlyosan szerepelni ebben az egész válságban, ha Ukrajna ezeket a támogatásokat folyamatosan kapja. És nyilván ez megint csak hoz valamit, hogy a háború folytatódik” – fejtette ki Tarjányi Péter, de megjegyezte, hogy Ukrajnának a támogatással együtt is komoly problémái maradnának, például a hadsereg humán erőforrásai szempontjából.
Mint mondta, e vonatkozásban „a legfrissebb hírekben már arról olvashatunk, hogy például a szárazföldi erőkhöz csoportosítanak a légierő oldaláról katonákat, ami mindenképpen rossz hír, azt kell, hogy mondjam. Vagy ami felborzolta a kedélyeket, hogy Franciaországban részt vett egy kiképzésen egy ukrán dandár, és a dandárnak komoly része egyszerűen dezertált. Egy részük Franciaországban, másik részük Ukrajnában. És ez olyan szinten volt, hogy egy 5000 fős dandár tekintetében 1600-2000 fő közé tehető az, akik egyszerűen azt mondták, hogy nem kívánnak harcolni” (az emíltett esetről ebben a cikkben írtunk bővebben).
Tarjányi Péter szerint nem reális, hogy európai vagy amerikai katonák erősítsék meg Ukrajnát, és Oroszország ezért is dönthet úgy, hogy hosszú távon megpróbálja kihasználni az erőfölényét a béke helyett.
„Ezért mondom azt, hogy nagyon-nagyon sok kommunikáció, nagyon sok beszéd van a politikusok oldaláról. De valójában az, hogy ezt a válságot hogyan lehetne – és egy picit ezzel kapcsolatban itt visszacsapnék a magyar kormányzati kommunikáció irányába, amikor egyfajta tágra nyílt szemmel mondták, hogy hát nincs baj, mert Donald Trump lett az elnök, tehát őt választották meg november 5-én. Innentől kezdve minden rendben van.
Hát nem. Pontosan ez mutatja, ezek a történések, amit az előzőekben felsoroltam, hogy az ördög mindig a részletekben rejlik. Tehát ez a válság korántsem annyira könnyen megoldható
– foglalta össze véleményét Tarjányi Péter.
Hozzátette: miután Donald Trump is területi igényeket jelentett be a közelmúltban, a világrend kezdi „valahol a gyarmatosítás időszakát” idézni, amikor mindenfajta nemzetközi döntéstől függetlenül úgy dönthettek a nagyhatalmak egy-egy területről„hogy einstand, tehát a mienk és elvesszük”.
Meglátása szerint Trumpnak Kanadával kapcsolatban felvetett igén yét még lehet viccként kezelni, ezt ő is megmosolyogta – de Panama vagy Grönland esetében már nem annyira vicces a helyzet. „Különösen Panamát mondanám, mert Panamát katonai szempontból már szállta meg az Egyesült Államok, amikor a biztonságpolitikai érdekei vagy nemzetbiztonsági érdekei ezt kívánták” – fogalmazott.
És ebben Panama egy kritikus pont, de nem csak Panama, hanem a közép-amerikai térség, a közép-amerikai országok, amelyek nyíltan az elmúlt három-négy évben komolyan nyitottak Peking irányába. Tehát van jogos félelme nemzetbiztonsági szempontból az Egyesült Államoknak a térséggel. És az, hogy ebbe egy ilyenfajta katonai lépés belefér, láttunk már ilyet Washingtontól, és nem gondolom, hogy ezt ne tudná a Republikánus Párt úgy kezelni, hogy adott esetben ezzel még a demokraták is egyetértsenek. Grönland más
– fejtette ki.
A műsor végén – az izraeli háborús konfliktusra és az ottani, lehetséges megállapodásra utalva – Tarjányi Péter azt mondta: a Közel-Keleten lehet, hogy sikerül rendet rakni, de lát más gócpontokat, ahol bármikor kitörhet egy konfliktis. „A Kaukázus térségét látom, [látom] Pakisztán és India vonatkozásában, Irán és Pakisztán vonatkozásában [...] és hát nyilvánvalóan a Távol-keleten, Kína vonatkozásában, Észak-Korea vonatkozásában”, vagy éppen a jemeni húszikkal is vannak problémák a nemzetközi porondon.
Végül a felvetésre, hogy akkor 2025 a béke éve lesz (ahogy arra Orbán Viktor minszterelnök a karácsonyi interjújában illetve a napokban Orbán Balázs, a kormányfő politika igazgatója szó szerint ki is jelentette), azt válaszolta:
Hát sajnos nem.
Ez a szerkesztőségi tartalom a Régens Informatikai Zrt támogatásával jött létre. A cikkhez az Alrite beszédfelismerő programot használtuk.