Január 22-én alakulhat meg az új ír kormány, aminek tagjai az előző ciklusan hasonlóan a centrista Fianna Fáil, valamint annak korábban örökellenségének számító Fine Gael lesz. Ugyanakkor mivel eddigi juniorpartnerük, a Zöldek leszerepeltek, a szociáldemokraták pedig felálltak a tárgyalóasztaltól, így a parlamenti többségüket 16 független képviselővel biztosítják be Micheál Martinék, ami egy ilyen turbulens időszakban nem a legstabilabb megoldás – ugyanakkor számukra csak ez volt az egyetlen lehetőség.
Január 14-én, kedden este sikerült megállapodnia az Írországot elmúlt négy évben kormányzó koalíció, a legutóbbi választásokat megnyerő centrista, ám szociálisabb kérdésekben kicsit konzervatívabb Fianna Fáilnak, valamint a pár éve még ősellenségnek számító Fine Gaelnek a közös kormányzás folytatásáról.
Ugyanakkor mivel a két párt két mandátummal elmaradt a parlamenti többséghez szükséges 88 képviselőtől, ezért összesen 16, Írország rurális körzeteiből függetlenként mandátumot szerző képviselő is része lesz a koalíciónak, ráadásul közülük ketten miniszteri posztot is kapnak.
A két párt tagjai még hétvégén szavaznak a koalícióról, ugyanakkor ez inkább formalitás: valós alternatívája nincs a jelenleg letárgyalt koalíciónak, hiszen a szociáldemokraták még január elején álltak fel a tárgyalóasztaltól, amiért a két, gazdaságilag liberális Fianna Fáillal, valamint a Fine Gaellel több fontos kérdésben sem tudtak megegyezni.
Amennyiben a két párt tagjai jóváhagyják a koalíciót, valamint annak programját, akkor az ír parlament alsóháza, a Dáil Éireann január 22-én szavazhat majd a Taoiseach-ról – ez az ír miniszterelnöki poszt neve –, amit a jelenlegi külügyminiszter, egyben a Fianna Fáil pártelnöke, Micheál Martin fog betölteni a következő két és fél évben. 2020-hoz hasonlóan a két párt ezúttal is abban állapodott meg, hogy az ötéves ciklusban megosztják egymás között a kormányfői pozíciót, amit öt évvel ezelőtthöz hasonlóan ezúttal is Martin kezd.
A mostani FF–FG-kormány politikája egyébként jóval másabb lehet, mint az előző ciklusban:
ugyanis előző juniorpartnerük, a választáson rendkívül leszereplő ökobaloldali Zöldekhez képest jóval konzervatívabb nézeteket valló független képviselőkkel biztosítják be parlamenti többségüket.
Ezenkívül pedig a kormány működése sem lesz olyan stabil, mint amikor a Zöldekkel kormányoztak közösen az előző öt évben – már három pártnak is nehéz, de mégis csak könnyebb megállapodnia valamiben, mint két pártnak és 16 független szereplőnek. Igaz, nem precedensnélküli esetről beszélünk, hiszen a Fine Gael 2017 és 2020 között szintén független képviselők egy csoportjával kormányzott közösen a Fianna Fáil külső támogatásával, de ettől függetlenül nem ez a legstabilabb formája a kormányzásnak.
A független képviselők egyébként azt ígérik, így is stabil lesz a kormány mögötti parlamenti többség. Egyikük, Marian Harkin az ír közmédiának, az RTÉ-nek azt nyilatkozta, a koalíciós tárgyalások során a függetlenek nem álltak elő semmilyen követeléssel miniszteri pozíciókat illetően, ő úgy látja, hogy helyette feladatokra jelentkeztek.
Elmondása szerint független kollégái is úgy álltak hozzá, hogy pozíciók helyett azt keresték, hogyan tudnának hozzájárulni a kormány munkájához, valamint a kormányprogramot hogyan tudják megvalósítani, hogy az segítse a családokat, a közösségeket és az egyéneket.
A kormánynak egyébként lesz feladata bőven: a legtöbb európai és nyugati országhoz hasonlóan Írországban is probléma az infláció, valamint a lakhatási válság, emellett pedig Donald Trump amerikai elnök január 20-i hivatalba lépésével az ír gazdaság is nehéz helyzetbe kerülhet.
Írország gazdaságának a gerincét azon amerikai tech- és gyógyszeripari vállalatok adják, amiket Trump régóta vissza akar csábítani,
ráadásul amennyiben az új amerikai adminisztráció minden importterméknek a vámtarifáját megemeli 20–25 százalékra, akkor az visszavetheti az ír kereskedelmet is, hiszen az országban előállított termékeket az EU után a legnagyobb százalékban épp az Egyesült Államokba szállítják.
Mint arról korábban beszámoltunk, Írországban még november 29-én tartottak parlamenti választást, aminek esélyese sokáig a regnáló Taoiseach, Simon Harris és pártja, a Fine Gael volt, ugyanakkor a kampány során elkövetett bakijai miatt végül csak a harmadik helyet szerezték meg a régi–új koalícióspartner Fianna Fáil, valamint a baloldali-nacionalista, a párt IRA terrorszervezettel összefüggő múltja miatt politikai karanténbe száműzött Sinn Féin mögött.
A választás előtt mind Harris, mind Martin azt ígérte, az új kormány még Donald Trump január 20-i beiktatása előtt meg fog alakulni Írországban, hogy felkészülhessenek Trump lehetséges gazdasági nyomására, ugyanakkor ez végül nem valósult meg: ha minden jól megy, akkor az új ír kormányt január 22-én, szerdán szavazzák meg.
(Borítókép: Simon Harris és Micheal Martin 2024. május 22-én Dublinban, Írországban. Fotó: Damien Storan / PA Images / Getty Images)