Izraelt leszámítva minden résztvevő azt mondja, hogy elfogadja a megállapodást, legutóbb szerda kora este beszélt erről a Hamász szóvivője. A katari fővárosban, Dohában folyó egyeztetéseken sikerült elérni a tűzszünetet, ugyanakkor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint az még nincs kőbe vésve, arról kormánya csütörtökön fog szavazni.
A közvetítő katari és amerikai illetékesek szerint megállapodtak a 15 hónapja tartó háborút lezáró egyezségben a szélsőséges palesztin szervezet és Izrael között. Az amerikai diplomácia távozó vezetője, Antony Blinken már előző nap is bizakodva beszélt arról, hogy
meglesz a tűzszünet, már csak órák, legfeljebb napok kérdése.
Dohában a katari miniszterelnök, Mohammed bin Abdulrahman Ál Táni sejk sajtótájékoztatót is tartott, amit végül a tervezettnél jóval később, valamivel 19.45 után kezdett meg. A késlekedés oka részben az lehet, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök csapata a hír közlése után leszögezte, a tűzszünetről kormánya még nem szavazott, és emiatt nincs megállapodás.
Ezenkívül az izraeli kormány azt is állítja, hogy jelenleg vannak még pontok, amelyekben a felek nem teljesen egyeztek meg, miközben az Egyesült Államok és a Hamász is azt állította, hogy a megállapodás megtörtént – a vitás pontok valójában a Philadelphia-folyósó kapcsán lehetnek, valamint az izraeli kormányon belül a szélsőjobboldali pártok mindig is a háború folytatása mellett érveltek.
A katari miniszterelnök sajtótájékoztatóján bejelentette, a három fázisból álló megállapodás január 19-én, vasárnap lép hatályba.
Mohammed bin Abdulrahman Ál Táni sejk azt is bejelentette, hogy a második és harmadik fázis részleteit az első alatt fogják véglegesíteni – a fázisokról a cikkünk végén bővebben írunk.
Arra a kérdésre, hogy Donald Trump, a január 20-án hivatalba lépő amerikai elnök nyomására jött-e össze a megállapodás, annyit válaszolt, a tárgyalások az elmúlt hónapban kaptak lendületet, és az Egyesült Államok az utóbbi napokban nagyon tisztán demonstrálta, hogy elkötelezett a tűzszüneti megállapodás létrejöttében.
Joe Biden magyar idő szerint este nyolckor állt kamerák elé, hogy a Fehér Házban kommentálja a megállapodást.
A leköszönő amerikai elnök nyilatkozatát azzal kezdte, hogy több hónapos intenzív tárgyalások után sikerült tető alá hozni a tűzszüneti megállapodást és a túszegyezményt Izrael és a Hamász között, amiben az Egyesült Államok mellett Egyiptom és Katar vett részt.
Biden a sajtótájékoztatóján azt állította, a mostani megállapodás alapja az, amit még 2024 májusában részletesen bemutatott. Párhuzamosan a katari miniszterelnök sajtótájékoztatójával, ugyanúgy kifejtette, hogy a megállapodás három fázisból áll, az első hat hétig fog tartani, s magában foglalja a teljes tűzszünetet, az izraeli erők kivonulását a Gázai övezet összes lakott területéről, és a Hamász szabadon bocsát több foglyot, amiért cserébe Izrael több száz palesztint enged majd el.
Biden bejelentette, amennyiben ezen idő alatt nem tudnak megállapodni a következő fázisról, úgy az automatikusan meghosszabbodik.
Biden bejelentette, hogy az első fázisban a túszok elengedésénél az Egyesült Államok is részt fog venni.
Biden azt is elmondta, hogy ugyan több évtizedes tapasztalata van a külpolitikában és a diplomáciában, de ez volt az egyik legnehezebb tárgyalása, amelyet karrierje során valaha folytatott, és nagyon elégedett, hogy eljött végre ez a nap.
Biden a pár perces bejelentése után néhány kérdésre is válaszolt. A leköszönő amerikai elnök elmondta, a tárgyalások során csapata folyamatosan egyeztetett az őt követő Donald Trump csapatával, hogy megbizonyosodjanak, hogy egy hangon beszélnek majd, mert az amerikai elnökök ezt teszik.
Amikor Biden már majdnem elhagyta a termet, egy újságíró még megkérdezte, hogy a helyébe lépő Trump vagy ő járult-e hozzá jobban a megállapodás eléréséhez, mire az elnök röviden csak annyit reagált
ugye ez egy vicc?
Az alku miatt az egyébként európai körúton tartózkodó izraeli külügyminiszter is megszakította olaszországi látogatását, és Rómából visszaindult Tel-Avivba. Egyben lemondta a Budapestre tervezett csütörtöki tárgyalásait is, mert mindenképpen jelen akar lenni a tűzszünetről kezdődő izraeli kormányzati egyeztetésen – az izraeli kormány csütörtök délelőtt fog ülésezni, valamint dönteni a megállapodásról.
A tűzszünet hírét több helyen is örömmel fogadták: a Gázai övezetben, valamint Izraelben is többen utcára mentek ünnepelni; míg a Gázai övezetben annak örülnek, hogy ezzel véget érhetnek a már több mint 46 ezer áldozattal járó izraeli hadműveletek, addig Izraelben a Hamász által még a 2023. október 7-i terrortámadás során fogolyként Gázába hurcolt izraelieket elengedhetik.
Az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar tavaly szinte egész éven át próbált összehozni egy megállapodást, amely lezárhatná az Izrael és a Hamász közötti eddigi legpusztítóbb összecsapást, amelyben 46 ezer palesztin vesztette életét, és amely megbillentette az amúgy sem túl stabil közel-keleti állapotokat.
Amikor a Hamász fegyveresi 2023. október 7-én betörtek az izraeli területekre, megöltek 1200 civilt, majd túszként magukkal hurcoltak további 250 embert. A túszok fele egy, a mostanit megelőző rövid tűzszünet során kiszabadult.
A megállapodás tető alá hozása Joe Bidennek, valamint az ő helyébe lépő Donald Trumpnak is más szempontból volt fontos.
A távozó Biden-adminisztráció szeretné a konfliktust lezárni, és nem engednék meg, hogy Donald Trump tegyen pontot a háború végére.
Ahogyan arról az Indexen már beszámoltunk, a megválasztott elnök egyértelművé tette, hogy ha a 2023. októberében elfogott izraeli túszok nem szabadulnak ki hivatalba lépésének napjáig, január 20-ig, akkor Gázában elszabadul a pokol. Hírszerzési jelentések szerint nagyjából száz izraeli túsz van még az iszlamista csoport fogságában, harmaduk valószínűleg már nem él.
Trumpnak is fontos lenne egy diplomáciai siker, már a második ciklusa elején. Ha békét teremt, akkor továbbviheti az első elnöksége alatt indított Ábrahám-egyezményeket, vagyis Szaúd-Arábia és más muszlim országok bevonása az Izraellel való kapcsolatok normalizálásába presztízsnövelő lépés lenne az új adminisztráció számára.
Egyébként a leendő amerikai elnök a hírek megjelenése után közösségi oldalán magának vindikálta a tűzszünet elérését.
Úgy gondolja, az nem jött volna össze, ha nincs a szerinte történelmi győzelme az elnökválasztáson.
Annyi mindent elértünk anélkül, hogy a Fehér Házban lettünk volna. Képzeljétek csak el, mennyi csodálatos dolog fog történni, amikor visszatérek a Fehér Házba, és az adminisztrációmat teljes mértékben jóváhagyják, így további győzelmeket szerezhetnek az Egyesült Államoknak!
– fogalmazott Trump közösségi oldalán, a Truth Socialön közzétett posztjában.
A tárgyalások végső fázisában az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetője is jelen volt a katari fővárosban, ami arra utalhat, hogy a résztvevők valóban törekedtek a mielőbbi megállapodásra. Ennek egyik kritikus pontja volt a Philadelphia-folyosó kérdése. Ez a mostani konfliktus kitöréséig az egyiptomi határon található, mintegy 14 kilométer hosszú és 100 méter széles demilitarizált övezet volt. Az 1979-es izraeli–egyiptomi békeszerződés részeként hozták létre, szigorúan ellenőrzött átkelőpontokkal.
A háború kitörését követően Kairó visszavonta egységeit a folyosótól, amelyet később az izraeli csapatok megszálltak. A Hamász pedig a tárgyalásokon végig azt követelte, hogy a megállapodás részeként vonják ki az izraeli erőket az Egyiptommal határos térségből, ám erre Izrael eddig nem volt hajlandó.
Az AP News megszerezte a megállapodástervezet egy példányát, amelyet szerdán megmutattak az egyeztetésen résztvevőknek, akik igazolták a dokumentum valódiságát. E szerint a tűzszünet így nézne ki:
Első fázis (időtartam: 42 nap)
Második fázis (időtartam: 42 nap)
Harmadik fázis
Például az első körben elengedni tervezett túszok nem mindegyikét a Hamász őrzi, más radikális szervezetnél – úgy mint az Iszlám Dzsihádnál – is vannak elfogott izraeliek, így a dzsihádistákat majd meg kell győzni, hogy a tűzszüneti megállapodás teljesítése érdekében – lehetőleg élve – adják át őket a Hamásznak.
Több mint ezer palesztint engednek el az izraeliek, ha életbe lép a túszcsere, köztük több mint 30 olyan szélsőségest, akik életfogytiglant kaptak.
Ugyancsak az első fázisban az izraeli csapatokat hátrébb vonják abba az ütközőzónába, amelyet a teljes izraeli–gázai határ mentén hoznak létre egy kilométeres szélességben. Ezzel lehetővé válik, hogy a jelenleg hatalmas menekülttáborokban élő palesztinok elinduljanak észak felé, és visszatérhessenek otthonaikba, amelyek 90 százalékát lerombolták az izraeliek a harcok során.
A második fázisról a pontosítást a tűzszünet 16. napján meg kell kezdeni. A két kulcselem, hogy az összes maradék túszt el kell engedni, cserébe az izraeliek teljesen kivonják erőiket a Gázai övezetből. Izrael viszont korábban jelezte, addig nem fog teljesen kivonulni, amíg nem sikerül végleg felszámolni a Hamász katonai és politikai képességeit, úgy, hogy megakadályoznák a szélsőségesek újrafegyverkezését és, hogy többé ne a szervezet irányítsa Gázát. Erre viszont az a Hamász válasza, hogy addig nem adja át az összes túszt, amíg az izraeli csapatok el nem hagyják az övezetet.
Tehát az egyezkedésnek arra is ki kell terjednie, hogy a harcok lezárultával ki irányítsa majd a Gázai övezetet. A Hamász hajlandó erről lemondani, de áttételesen azért szeretné rajta tartani a kezét a dolgokon, amit érthető okokból Izrael egyáltalán nem akar. Ugyanakkor ott van az időkorlát. A megállapodás szerint a második fázis részleteit még az előtt kell kidolgozni, hogy véget érne az első.
A Hamász már az elejétől fogva azt mondja, a tűzszünet egészen addig tartson, amíg meg nem állapodnak részletesen a második fázis elemeiről. Ehhez írásos garanciákat kért a közvetítőktől, de csak szóbeli ígéreteket kapott, Izraeltől pedig még azt sem. Ha viszont Izrael – megállapodás híján – mégis újraindítja a katonai akciót, hogy nyomás alá helyezze a radikális iszlamista csoportot, akkor az éppen az izraeli belpolitikában sülhet el rosszul, mert ha válaszul a Hamász a túszokhoz nyúl, az az emberek többségét Netanjahu kormányfő ellen hangolja Izraelben.
Viszont ha nem tartja be ígéretét, és nem töri le véglegesen a Hamászt, akkor azzal meg izraeli koalíciós partnereit dühíti fel.
Az utolsó, harmadik fázis már nem ennyire rizikós. Át kell adni az elhunyt túszok földi maradványait az izraelieknek, cserébe nekik le kell tenni az asztalra a Gázai övezetre vonatkozó 3-5 éves újjáépítési tervet, amelynek végrehajtását nemzetközi résztvevők felügyelnék.
(Borítókép: Izraeli katonák 2024. január 19-én Dél-Izraelben. Fotó: Amir Levy / Getty Images)