A szerb elnök a közösségi médiában jelentette be, hogy Azerbajdzsán mégsem függeszti fel a földgáz szállítását Szerbiába. Az államfő egy nappal korábban épp az ellenkezőjét állította. A kommentelők kíméletlenül nekimentek Alekszandar Vucsicsnak.
Először azt közölte: arról tájékoztatták, hogy a beszállító vis maior okokra, elháríthatatlan akadályokra hivatkozva nem képes eleget tenni szerződéses kötelezettségeinek. Szerbia naponta 1,7 millió köbméter földgázt kapott Azerbajdzsánból.
Ha a probléma nem oldódik meg gyorsan, az ország kénytelen lesz hozzányúlni a vésztartalékokhoz – idézte az N1 portál Alekszandar Vucsicsot, aki az információ forrásaként az azeri „testvéreket és barátokat” tüntette fel.
Azerbajdzsáni „testvéreink és barátaink” most éppen arról tájékoztattak, hogy a vis maior problémáktól függetlenül nem függesztik fel a gázszállítást – tudatta az államfő az X-en alig 24 órával később.
Határtalan köszönet Azerbajdzsánnak és Ilham Alijev elnöknek, akit türelmetlenül várok Belgrádban
– üzente bakui kollégájának.
A török nyelvcsaládhoz tartozó azerieket a szláv szerbek aligha nevezhetik „testvérnek”, a kommentelőket azonban nem ez háborította fel, hanem az, hogy az elnök megpróbálta elterelni a figyelmet a hónapok óta tartó folyamatos tüntetésekről, amelyeken – az újvidéki vasútállomáson bekövetkezett tragédia kapcsán – az országot behálózó korrupció ellen tiltakoznak.
A demonstrációkon – 15 perces csönddel – az előtető leomlásának 15 halálos áldozatára emlékeznek.
Mások szerint az elnök egyszerűen pánikot gerjesztett, mert már korábban ismert volt, hogy Azerbajdzsán műszaki okok miatt január 7. és 11. között leállította a Szerbiába irányuló gázexportot.
A bolgár állami gázszolgáltató ugyanis már január elején bejelentette, hogy ebben a néhány napos időszakban szünetel a gáz továbbítása, miután a kitermelő, a British Petroleum műszaki hibát észlelt a tenger alatti vezetéken.
Emiatt a BP ideiglenesen leállította a Shah Deniz gázplatformot – erősítette meg a Reuters.
Szerbia éves gázfogyasztása eléri a 3 milliárd köbmétert.
Egy 2023-ban aláírt szerződés alapján az ország tavaly óta évi 400 millió köbmétert Azerbajdzsántól vásárol. A fennmaradt mennyiséget Oroszországból szerzi be.
Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó Szerbiára nyomás nehezedik, hogy csökkentse Oroszországtól való függőségét a gáz és az olaj tekintetében.
A földgáznál sokkal égetőbb kérdés Szerbiában az olajellátás, azok után, hogy az új amerikai szankciókkal összhangban az orosz Gazprom Nyeft 45 napot kapott arra, hogy megváljon tulajdoni részesedésétől a szerbiai NIS olajtársaságban.
A részvények több mint 56 százalékát birtokolja, míg a szerb állam tulajdoni hányada még a 30 százalékot sem éri el. A fennmaradt rész a kisrészvényeseké.
A helyzetet bonyolítja, hogy a NIS a szerb költségvetés legnagyobb befizetője, az állam pedig alig hat hét alatt képtelen lesz előteremteni az orosz tulajdonos kivásárlásához szükséges tőkét.
Az amerikai büntetőintézkedések a szerbiai ellátást is veszélyeztethetik.
Kilőhet a benzin ára a térségben az új szankciók miatt – figyelmeztetett a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint ugyanis a Szerbia kőolajellátásában kulcsfontosságú szerepet játszó vállalat listára helyezése nyomán csökkenhet a régióba érkező nyersolaj mennyisége, ezáltal zuhanni fog az itteni feldolgozás is, és így jóval nagyobb szükség lesz kész, már finomított üzemanyagra, benzinre és dízelolajra – írta a Világgazdaság.
Hogyha nő az igény, viszont csökken a feldolgozási képesség, akkor az sajnos azt jelenti, hogy nagyon komoly áremelési veszéllyel nézünk szembe
– idézte a gazdasági portál Szijjártó Pétert.
(Borítókép: Egy munkás ellenőrzi a gázművek vezetékeit, 2009. decemberében. Fotó: Shutterstock)