Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerdán közölte, hogy Grönlandra tartozik, hogy a függetlenségéről döntsön, és bejelentette, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel is beszélt erről telefonon a minap.
Trump, akit január 20-án iktatnak be hivatalába, a múlt héten „abszolút szükségszerűnek” nevezte, hogy a Dániához tartozó félautonóm terület felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárt ki ennek érdekében katonai vagy gazdasági lépéseket, így például Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem.
A mostani telefonbeszélgetésen a dán miniszterelnök utalt a grönlandi kormányfő, Múte Bourup Egede korábbi nyilatkozataira, miszerint Grönland nem eladó. „A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Grönlandon múlik, hogy saját függetlenségéről döntsön” – ismertette Frederiksen hivatala.
Frederiksen a beszélgetésen felhívta a figyelmet a biztonság növelésének szükségére a sarkvidéken, valamint arra is, hogy Dánia kész e tekintetben nagyobb felelősséget vállalni.
Szót ejtett arról is, hogy dán vállalatok hozzájárulnak az amerikai gazdasági növekedéshez és ottani munkalehetőségek biztosításához is. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak is érdeke a kölcsönös kereskedelem növelése.
A mintegy 57 ezres Grönland 600 éve Dánia része, 2009-ben azonban széles körű autonómiát kapott, és megkapta azt a jogot is, hogy kikiáltsa függetlenségét Dániától.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 7-én tartott sajtótájékoztatót, ahol újból megismételte két korábbi területi igényét: a Panama-csatorna, valamint Grönland amerikai kézbe vételét. Ráadásul a sajtótájékoztató nagy visszhangot vert, miután a január 20-án hivatalba lépő elnök újságírói kérdésre nem zárta ki sem a gazdasági nyomás, sem pedig a katonai erő használatát e cél elérése érdekében.
Trump mindkét földterületre az Egyesült Államok gazdasági és katonai biztonságára hivatkozva tart igényt, mivel szerinte azok kulcsfontosságúak ezek megtartásához.
Ez azonban nem az első alkalom, hogy Trump bejelentkezett Grönlandért. Már első elnöksége alatt, 2019-ben is szerette volna megvásárolni a Dán Királysághoz tartozó szigetet, ugyanakkor a dán és a grönlandi miniszterelnökök akkor és most is hangsúlyozták, hogy a sziget nem eladó.
A Fehér Házba nemsokára visszakerülő elnök kitart a sziget megszerzése mellett annak ellenére is, hogy a cél megvalósítása jogilag nem túl valószínű – Dániának és az autonóm szigetnek is támogatnia kellene azt, valamint ezután még az amerikai kongresszus kétharmadának is ratifikálnia kellene egy ilyen szerződést –, emiatt a leendő Trump-adminisztrációnak vélhetően más lehetőségeket kell keresnie, ha az amerikai befolyást növelni szeretné a szigeten és annak közvetlen környezetében, az Arktiszon.
Arról, hogy miért lett fontos Trump mellett más országoknak is Grönland és az Északi-sark környéke, az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen.