Egyre több jel utal arra, hogy az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban körvonalazódik egy Trump–Putyin-egyezség. Most a legfrissebb hírek szerint az orosz elnök azt követelheti, hogy Ukrajna drasztikusan csökkentse katonai együttműködését a NATO-val, és váljon semleges állammá, korlátozott hadsereggel. A legfrissebb diplomáciai források szerint Trump és Putyin potenciális találkozójának helyszíneként az Egyesült Arab Emírségek merült fel.
A Donald Trump leendő amerikai elnökkel folytatott tárgyalások alatt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelheti a Bloomberg információi szerint, hogy Ukrajna drasztikusan csökkentse katonai együttműködését a NATO-val, és váljon semleges állammá, korlátozott hadsereggel.
Egy, az ügyre rálátással bíró forrás a lapnak azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin egyre biztosabb abban, hogy előnyben van az ukrajnai hadszíntéren, eltökélt célja, hogy Kijev soha ne csatlakozhasson a NATO-hoz, és hogy Ukrajna katonai kapacitását korlátozzák le.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök múlt héten jelentette be, Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozót kért tőle.
Majd Vlagyimir Dzsabarov szenátor, az orosz parlament felsőházának nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának első helyettes vezetője egy interjúban arról beszélt, Magyarországot ideális helyszínnek tartja a megbeszéléshez.
A magas rangú orosz politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök mindkét vezető biztonságát garantálni tudná. Ugyanakkora legfrissebb diplomáciai források szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin potenciális találkozójának helyszíneként az Egyesült Arab Emírségek merült fel.
Most kiszivárgott hírek szerint a Kreml álláspontjában szerepel, hogy egyes NATO-tagok továbbra is küldhetnének ugyan fegyvereket Ukrajnának a kétoldalú biztonsági megállapodások keretében, de ezeket nem használhatnák Oroszország nemzetközileg elismert területe ellen, vagy akár az oroszok által elfoglalt ukrajnai területek visszafoglalására.
A Bloomberg szerint az orosz feltételek között szerepel, hogy de facto Oroszország birtokában maradjanak az elfoglalt ukrajnai területek (a Krím félsziget és a négy, 2022 őszén annektált kelet-ukrajnai régió jelentős része). Bár Moszkva „bizonyos területcserékre” állítólag nyitott ezzel kapcsolatban.
„Ezek a keményvonalas orosz követelések szinte biztosan elfogadhatatlanok lesznek az ukrán vezetés számára” – összegezte a Bloomberg. Az ügyre rálátással bíró ukrán tisztviselők azt mondták, a Kijev és Moszkva közötti tárgyalások jelenleg csak a fogolycserére és az oroszok által deportált ukrán gyermekek hazahozatalára korlátozódnak.
„Nem a területek kérdése a fő probléma. Inkább tágabb összefüggésről van szó, amit a jelek szerint Nyugaton még mindig nem értettek meg teljesen” – ezt már Tatjana Sztanovaja, az R.Politik tanácsadó cég alapítója és a Carnegie Russia Eurasia Center vezető munkatársa mondta a Bloombergnek, utalva arra, hogy
Moszkva „megingathatatlanul” ragaszkodik az ukrán NATO-csatlakozás leállításához és az ország katonai leszereléséhez.
Ukrajnának „semlegesnek, ártalmatlannak, és semmiképpen sem a NATO vagy az Egyesült Államok előőrsének kell lennie […] Egy aprócska hadsereggel kellene rendelkeznie, ami elég ahhoz, hogy megvédje határait a menekültektől, és rendőri feladatokat lásson el – de nem elég ahhoz, hogy harcoljon Oroszországgal” – fogalmazott egy decemberi interjúban egy Kreml-közeli orosz mágnás, Konsztantyin Malofejev.
Majd hozzátette, a semleges státuszt Ukrajna alkotmányában is rögzíteni kellene – ezzel kapcsolatban a Bloomberg két moszkvai forrása is megerősítette, hogy valóban van ilyen követelésük.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, csütörtöki, percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.