A dél-koreai elnökség veszélyes munka. A poszt korábbi birtokosait már helyezték vád alá, sőt, meg is gyilkolták őket. Azonban január 15-ig, amikor a nyomozók őrizetbe vették Jun Szogjolt, még soha nem tartóztattak le hivatalban lévő elnököt.
Jun Szogjol őrizetbe vétele lázadás vádjával abból ered, hogy a múlt hónapban megpróbált hadiállapotot bevezetni. Mivel az önpuccs kudarcot vallott, Jun Szogjol elbarikádozta magát a Szöul központjában lévő elnöki rezidencián belül. A nemzetgyűlés december 14-én vádat emelt ellene, ezzel ideiglenesen felfüggesztette tisztségéből, és eljárást indított az alkotmánybíróságon. A magas rangú tisztviselők korrupcióját vizsgáló hivatal (CIO) nyomozói emellett büntetőeljárást indítottak ellene. (Dél-Koreában a lázadás kivételt képez az elnöki mentelmi jog alól.)
Miután Jun Szogjol nem jelent meg a kihallgatáson, a CIO elfogatóparancsot kért ellene. Az első kézbesítési kísérlet január 3-án kudarccal végződött, miután a rendőrök és az elnök védelmét ellátó elnöki biztonsági szolgálat fegyveres őrei között többórás patthelyzet alakult ki. A korábbi hetekben az elnöki rezidenciát szögesdróttal és buszokkal erősítették meg, felkészülve egy második patthelyzetre. A fegyveres összecsapás lehetősége nyugtalanítóan reálisnak tűnt − írja a The Economist.
A rendőrség január 15-én reggel felkészültebben tért vissza. A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint mintegy 3 ezer rendőr gyűlt össze. Még hajnal előtt áttörték a falakat, létrák segítségével átmászva a kerítéseken. A testőrök azonban ezúttal kevés ellenállást tanúsítottak, Yoon pedig egy videós nyilatkozatban azt mondta, hogy bár a parancsot „törvénytelennek” tartja, együttműködik a „szükségtelen vérontás” elkerülése érdekében.
A letartóztatással véget ért a dél-koreai állam egyes ágai közötti kínos patthelyzet. Ez még messze nem a finálé a kibontakozó drámában. A nyomozóknak 48 órájuk van Yoon kihallgatására; további 20 napra további elfogatóparancsot kell kérniük a fogva tartásához. Ha a vádiratot helybenhagyják, akkor büntetőeljárás indul, amely elméletileg életfogytiglani börtönbüntetéssel, vagy − bár ez nagyon valószínűtlen − akár halálbüntetéssel is végződhet. Yoon ígéretet tett arra, hogy harcolni fog a vádak ellen.
Addig is az alkotmánybíróság folytatja a tárgyalást. Az eljárásnak a vád alá helyezés napjától számított 180 napon belül le kell zárulnia; az ügyben eljáró nyolc bíróból legalább hatnak igennel kell szavaznia ahhoz, hogy a vád alá helyezés érvényben maradjon. Ha Junt végül eltávolítják hivatalából, a dél-koreai alkotmány 60 napon belül új elnökválasztást ír elő.
A tartós zavargások megterhelik az országot. A fogyasztói hangulatindex decemberben 88,4-re csökkent az egy hónappal korábbi 100,7-ről, ami a legnagyobb egyhavi csökkenés a világjárvány kezdete óta. A munkanélküliségi ráta is emelkedett, a novemberi 2,7 százalékról decemberben 3,7 százalékra, ami 2021 közepe óta a legmagasabb érték. Yoon egyik elődjének, Park Geun-hye-nak 2017 elején történt vádemelését követően a külföldi közvetlen befektetések közel 40 százalékkal estek vissza az azt követő negyedévben. A jelenlegi válság hasonlóan óvatossá teheti a befektetőket.
Jun Szogjol hajthatatlansága az ellene felhozott vádakkal szemben tovább polarizálta az országot. Sokan a legfontosabb támogatói közül elhitték a választási csalásról szóló állításait; néhányan „Állítsátok meg a lopást” feliratú táblákkal tüntettek.
Bár a dél-koreaiak többsége még mindig támogatja Jun felelősségre vonását, számuk csökkent: a Gallup Korea közvélemény-kutató intézet felmérése szerint 64 százalék szerint kellene az elnököt elmarasztalni, szemben az egy hónappal ezelőtti 75 százalékkal, míg 32 százalék szerint vissza kellene helyezni hivatalába. Ez azonban valószínűleg nem fogja megmenteni az elnököt.