Bár többször ellenállt az intézkedésnek, és szimpatizánsai is kiálltak mellette, két nappal ezelőtt mégis őrizetbe vették a felfüggesztett dél-koreai elnököt, Jun Szogjolt. A dél-koreai korrupcióellenes nyomozóhivatal viszont arról számolt be, hogy ha nem hosszabbítják meg az őrizetét, akkor lassan szabadon kell engedniük az elnököt, hiszen lejár a 48 órás határidő, Szogjol pedig megtagadja a válaszadást a kihallgatásán.
Dél-Korea korrupcióellenes nyomozóhivatala (CIO) közölte pénteken, hogy még a nap folyamán kérni fogja a bíróságtól a lázadás gyanúja miatt felfüggesztett és két nappal ezelőtt őrizetbe vett államfő őrizetének meghosszabbítását. Jun Szogjol ugyanis ismét megtagadta a válaszadást kihallgatásán, a kényszerintézkedés 48 órás hatálya pedig rövidesen lejár.
A magas rangú tisztségviselők korrupcióját vizsgáló dél-koreai nyomozóhivatal kérelmének elutasítása esetén a hatóságoknak szabadon kell engedniük Junt.
Az elnök ügyvédjén keresztül azt közölte, hogy őrizetbe vételét követően már alaposan kifejtette álláspontját az őt kihallgató korrupcióellenes hivatalnak (CIO), valamint hogy „nem látja okát vagy szükségét egy kérdés-felelet jellegű kihallgatásnak”. A terhelt egészségi okokra hivatkozva előző nap sem volt hajlandó vallomást tenni, illetve a hatóság kérdéseire válaszolni, az őrizetbe vételekor közzétett videóüzenetében pedig törvényellenesnek nevezte az ellene folyó eljárást.
Az alkotmányos eljárással felfüggesztett Junt a hadiállapot tavaly december 3-i kihirdetése és amiatt gyanúsítják lázadással, hogy sokáig ellenállt az őrizetbevételi parancsnak. Az alkotmánybíróság jelenleg is tárgyalja, hogy Junt, akire lázadás miatt akár halálbüntetést is kiszabhatnak, visszahelyezzék-e vagy végleg eltávolítsák hivatalából. A döntés meghozatalára 180 nap áll rendelkezésre. Ő az első köztársasági elnök Dél-Koreában, akit hivatali idejében őrizetbe vettek.
Jun Szogjol a felfüggesztéséig rendkívül alacsony népszerűségi mutatókat ért el a lakosság körében, ráadásul kormányon lévő pártja hónapok óta gyakorlatilag semmilyen törvényt nem tudott keresztülvinni a parlamentben. Bár a közvélemény-kutatások szerint a dél-koreaiak többsége egyetért az ellene hozott intézkedésekkel, a Gallup pénteken közzétett felmérése szerint a felfüggesztett elnök pártjának támogatottsága – feltehetően Jun jogi helyzete és a hatóságokkal szemben tanúsított ellenállása miatt – egy hét alatt 34-ről 39 százalékra nőtt, és augusztus óta először előzte meg a jelenleg 36 százalékos támogatottsággal bíró fő ellenzéki erőt.
Dél-Koreában elnöki (prezidenciális) rendszer működik, vagyis annak ellenére, hogy a tavaly áprilisi parlamenti választásokat az elnök pártja elveszítette, és a parlamentben az ellenzéki Demokrata Párt (DP) van többségben, továbbra is a Népi Erő Pártja (PPP) kormányoz.