Ahogy Donald Trump visszatér hivatalába, a kérdés az lesz a világpolitikában, hogy a változások a tárgyalóasztalnál vagy a csatatéren fognak-e bekövetkezni. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy melyek jelenleg a legkiélezettebb konfliktusok a világban, és hogyan folytatódnak, esetleg zárulnak idén.
Donald Trump visszatérése az Egyesült Államok élére új bizonytalanságot hoz a világpolitikában. Európában, az ázsiai csendes-óceáni térségben és a Közel-Keleten a megválasztott elnök ígéretei gyakran ellentmondásosak – akárcsak a kabinetjébe választott személyek nézetei.
Ha felerősíti a konfrontációt, mennyi kockázatot fog tudni kezelni? Ha alkukra törekszik, milyen kompromisszumokat fog kötni? És ha Washington távol marad ezektől a színterektől, hogyan fogják mások betölteni a helyét?
Bassár el-Aszad diktatúrája megbukott. Szíria a világ egyik legvéresebb közelmúltbeli háborúja után újra talpra állhat. De sok minden elsülhet rosszul is .
A közvetlen veszélyt a lehetséges káosz jelenti, különösen Közép- és Nyugat-Szíriában. Az egykori dzsihádistákból álló új hatalom (HTS) nagyrészt biztosította a nagyobb városokat, és bejelentette, hogy feloszlatja fegyveres szárnyát és más milíciákat is, hogy egy központosított hadsereget alakítson ki. Az új vezető, aki Idlíb kormányzása idején kevés ellenvéleményt fogadott el, fokozatosan erősítette a keresztények és drúzok védelmét, és ígéretet tett arra, hogy országszerte megvédi a kisebbségeket.
A kormányzás egy másik kihívást jelent. Sok szíriai fél egy iszlamista fordulattól, tekintettel a HTS dzsihádista gyökereire. Az Aszad-rezsim bázisának (gyakran igazságtalanul) tekintett alavitáknak különös okuk van tartani a jövőtől. De más kisebbségek, sok szekuláris szunnita, a jövőbeli szerepükkel kapcsolatban bizonytalan politikai csoportok és sok nő körében is erős a szorongás.
A szudáni háború a szülőföldjükről elűzött és éhező emberek száma alapján a világ legpusztítóbb háborúja. Mintegy 12 millió szudáni – a háború előtti lakosság több mint egyharmada – menekült el otthonából. Több mint a felüknek akut élelmiszerhiánnyal kell szembenéznie, Dárfúr régió egyes részein éhínség uralkodik. Az ENSZ tisztviselői szerint a nők és lányok elleni szexuális erőszak aránya „megdöbbentő”. Az ország a szétesés küszöbén áll.
A háború az ország szomszédait is veszélyezteti. Dél-Szudán olajbevételei, amelyek a költségvetését és a bizonytalan békét biztosítják, a Szudánon átvezető fő olajvezeték leállása óta visszaestek. Kelet-Csádban közel egymillió menekült zavarja a közösségek közötti politikát. A külső beavatkozás Szudánban hozzájárult ahhoz, hogy Afrika szarva egymással versengő táborokra szakadt. Ami az Egyesült Államokat illeti, a megválasztott elnök, Donald Trump kevés érdeklődést mutat az ország iránt.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök azt ígérte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalva véget vet az orosz–ukrán háborúnak. A tárgyalásokkal érdemes próbálkozni, de nehéz eljutni a tartós tűzszünethez – nemhogy egy végleges békeszerződéshez.
A konfliktusban az orosz erők vannak fölényben, bár lassú előrenyomulásuknak Ukrajna keleti részén óriási az ára. A Kreml hadseregének becslések szerint 2022 óta félmillió halottja és sebesültje van, Oroszország erősen szankcionált gazdasága nehézségekkel küzd, és Putyin nem akar több katonát mozgósítani. Ráadásul az orosz elnök elvesztette fő közel-keleti kliensét, a szíriai Bassár el-Aszadot. Kijev nem mutatja a megadás jeleit, de mind fegyver, mind emberanyag tekintetében hátrányban van.
A Hamász 2023. október 7-i terrortámadására válaszul indított izraeli művelet a Gázai övezetben komoly pusztítást végzett. A hadjáratnak a helyi hatóságok szerint eddig több mint 45 ezer palesztin áldozata volt. A legtöbben civilek voltak – legalább egyharmaduk gyerek. Az épületek és az infrastruktúra mintegy kétharmada megrongálódott vagy romokban hever.
Bár számos Hamász-vezetőt megöltek, és a csoport katonai eszközeit megtizedelték, nyugati tisztviselők, sőt még néhány izraeli is csendben elismeri, hogy a Hamász beleegyezése nélkül egyetlen hatóság sem képes Gázát kormányozni.
Hogy Donald Trump újonnan beiktatandó amerikai elnök milyen változásokat fog hozni, egyelőre nem világos. Állítólag azt mondta Netanjahunak, hogy azt szeretné, ha a gázai háború még hivatalba lépése előtt véget érne, de nem utalt a feltételeire. Összességében úgy tűnik, a kijelölt kormány tagjai többnyire hajlanak arra, hogy még szabadabb kezet adjanak Netanjahunak.
2024 első felében Irán úgy látta, hogy az úgynevezett Ellenállás tengelye még mindig bizonyos fokú védelmet és regionális befolyást biztosít számára. Miközben Izrael megkezdte gázai hadjáratát, Irán nem állami szövetségesei fokozták katonai tevékenységüket, remélve, hogy anélkül gyengíthetik Izraelt és az Egyesült Államokat, hogy olyan totális háborút provokálnának ki, amelyet Teherán elveszíthetne.
Néhány hónap alatt ez az állás teljesen megfordult. Júliusban Teheránban megölték Iszmail Hanijeh Hamász-vezetőt. Szeptemberben Izrael felrobbantotta a Hezbollah több száz csipogóját és más analóg kommunikációs eszközét, kiiktatva a középszintű vezetés nagy részét. Ezután légicsapások és szárazföldi offenzíva következett, amely megölte a Hezbollah vezetőjét, Haszan Naszrallahot, megtizedelte a szervezet sorait és katonai eszközeit.
A jövőben még az is lehetséges, hogy a megzabolázott Irán korábban elképzelhetetlen engedményeket tehetne: nemcsak nukleáris programjának ellenőrzését engedélyezhetné, hanem leállíthatná az Oroszországba irányuló fegyverszállításokat, vagy megszüntethetné a hozzá köthető fegyveresek támogatását. Cserébe azért, hogy az Egyesült Államok ígéretet tesz arra, hogy nem támadja Teheránt, vagy akár egy informális megnemtámadási egyezményt is köthet Izraellel.
Sok haiti polgár reménye, hogy az új kormány és a Kenya vezette többnemzetiségű rendőri misszió meg tudja gyengíteni a bűnbandák hatalmát az országban, szertefoszlott.
Jovenel Moïse elnök 2021 júliusában történt meggyilkolása óta a bandák Haiti nagy részét elfoglalták. Az elitek által korábban haszonszerzésre vagy a riválisok kiiktatására használt ilyen csoportok egyre erősebbek és önállóbbak lettek. 2024 elején a korábban egymással harcoló bandák szövetsége, a Viv Ansanm ostrom alá vette a fővárost, Port-au-Prince-t.
Mexikó már most is a világ legsúlyosabb háborúihoz hasonló, bűnbandák által elkövetett erőszakos cselekményektől szenved. Az amerikai választási kampányban Donald Trump azt ígérte, hogy magas vámokat vet ki az Egyesült Államok déli szomszédjára, migránsok millióit küldi vissza, és még a kartellek ellen is katonai erőt vet be.
2006-ban Felipe Calderón akkori mexikói elnök hadat üzent a drogkartelleknek, akkor félmillió mexikói halt meg, és további 100 ezer ember tűnt el. A kormány megölte a vezetőket és felszámolta a nagy bűnszervezeteket, de konfliktusokat szított a kisebb, főként az Egyesült Államokból becsempészett fegyverekkel erősen felfegyverzett csoportok között.
Ezek a csoportok az északi keresletet kielégítő kábítószer-termelésből és -szállításból profitálnak. A fentanil, egy szintetikus opiát, amely a becslések szerint 2022-ben és 2023-ban is több mint 80 ezer ember halálát okozta az Egyesült Államokban, felváltotta a kokaint és a metamfetamint mint elsődleges exportdrogokat.
2024 közepén a mianmari katonai rezsim meginogni látszott, mivel a lázadók nagy területeket, valamint kulcsfontosságú katonai bázisokat foglaltak el. Azóta Kína a káosztól és összeomlástól tartva mentőövet nyújtott a katonai vezető Min Aung Hlaingnak. A junta azonban továbbra is elszánt ellenállással néz szembe.
A polgárháború, amely Mianmart a hadsereg 2021-es hatalomátvétele óta szétszakította, évtizedekkel vetette vissza az országot: Több mint 3 millió ember kényszerült belső emigrációra, az egészségügyi és az oktatási rendszer összeomlott, a szegénység az egekbe szökött, és a mianmari valuta, a kyat is bezuhant.
A 2024-es év Kim Dzsongun észak-koreai vezető meglepetést okozó beszédével kezdődött, amelyben elvetette Észak-Korea évtizedes politikáját a Dél-Koreával való békés egyesülésről, és Szöult Phenjan legfőbb ellenségének nyilvánította. Az év azzal ért véget, hogy Kim ratifikálta a Moszkvával kötött kölcsönös védelmi megállapodást, és észak-koreaiak ezreit küldte a frontra, hogy Oroszország oldalán harcoljanak Ukrajna ellen.
Phenjan kiépítette és tesztelte rakétaarzenálját. Kim azzal is fenyegetőzik, hogy átrajzolja Észak-Korea és Dél-Korea tengeri határait. Mindkét fél fokozta a tengeri hadgyakorlatokat. Szöul a jelentések szerint drónokkal repült Phenjan fölé.
Az amerikai–kínai kapcsolatok egy hullámzó időszakot követően a Hszi Csin-ping kínai elnök és Joe Biden leköszönő amerikai elnök 2023. novemberi csúcstalálkozója óta kiegyenlítettebbé váltak. A két ország újranyitotta a hadseregek közötti kommunikációs csatornákat, amelyek létfontosságúak a nem szándékos konfliktusok kockázatának kezeléséhez, Mégis, a megválasztott elnök, Donald Trump úgy lép hivatalba, hogy a rivalizálás minden korábbinál jobban elmérgesedett.
Trump Ázsia-politikája ugyanolyan kiszámíthatatlan, mint a többi területre vonatkozó megközelítése. Néhány leendő kormánytag úgy véli, hogy az Egyesült Államok globális harcban áll Kínával, amelyben mindenáron győznie kell.
A Kínában üzleti tevékenységet folytató Elon Musk technológiai vezető barátságosabb kapcsolatokat szeretne. Maga Trump eddig vegyes jeleket küldött: konfrontatív a kereskedelemben, langyos Tajvan védelmével kapcsolatban, mogorva az ázsiai szövetségesekkel szembeni amerikai kötelezettségvállalásokat illetően, és gyakran csodálja Hszi tekintélyelvű hatalmát.
Trump kampányígérete, miszerint legalább 60 százalékos vámokat vet ki a kínai árukra – ami az első ciklusbán kivetett vámok erőteljes emelését jelenti, amelyeket Biden többnyire fenntartott –, inkább tűnik a tárgyalási alapnak, mint egy kereskedelmi háború előjátékának. A vámok aláásnák Kína lassuló növekedését, de Peking visszavághatna – ahogyan azt már meg is kezdte –, például a kritikus ásványkincsek exportjának betiltásával, vagy az amerikai technológiai óriások ellen indíthatna trösztellenes vizsgálatokat.
(Borítókép: Izraeli tankok foglalnak állást az izraeli–gázai határ közelében, 2024. december 22-én. Fotó: Amir Cohen / Reuters)