Az alapos tesztelés után bemutatták a mindennapos használatra szánt kínai expressz első mintapéldányát. Átlagos utazósebessége 400, végsebessége 450 kilométer óránként.
A CR450 ötezer vizsgálaton esett át, mielőtt a nagyközönség is megcsodálhatta. A CR a China Railway, a Kínai Vasutak rövidítése, a szám pedig az elsőre golyóra emlékeztető szerelvény csúcssebessége, amely ebben a kategóriában minden korábbi rekordot megdöntött. A szakemberek azonban nemcsak a teljesítményét, hanem formatervezését és innovatív megoldásait is dicsérik – jegyezte meg a Sun. A legfontosabb követelmény a biztonságos üzemeltetés a nagy sebesség mellett is.
Minimálisra csökkentették a légellenállást, ami az energiaigényt is befolyásolja, gondosan szabályozták a rezgést és a zajszintet, és intelligens rendszereket integráltak a szerelvénybe.
Mintha a jövőből érkezett volna: a kényelem érdekében feltűnően szögletes az utasrész, míg maga a „mozdony” orra inkább egy áramvonalas golyóra emlékeztet.
A business class kifinomult kialakítása vetekszik az utasszállító óriásgépek első osztályának kényelmével.
A CR450 intelligens felügyeleti és diagnosztikai rendszere 4000 forrásból valós időben összegzi a beérkező információkat a többi között akár a tengelyhőmérsékletről is. A fejlett technológia révén a vonat felismeri, értékeli és megteszi a szükséges intézkedéseket.
Adaptív világítással tervezték, amely a kültéri viszonyokhoz igazítja a fényerőt. A mosdókba érintés nélkül lehet belépni, az utastérben pedig családi fülkék és többfunkciós terek is kialakíthatók.
„Eltökélt szándékunk, hogy változatos, kényelmes és személyre szabott szolgáltatásokat nyújtsunk utasainknak, ezzel javítva utazási élményüket” – jelentette ki Zsen Guang-csiang, a Kínai Vasutak egyik vezetője.
Az alapos tesztelés ellenére a mérnökök szerint további finomításokra van szükség, mielőtt a szerelvénybe utasok is ülhetnek.
Kína vasúthálózata több mint 160 ezer kilométeres, ennek csaknem egyharmada nagy sebességű vasútvonal. Összehasonlításul: a magyar vasúthálózat nyolcezer kilométeres, sok helyütt elavult, és gyakori a sebességkorlátozás. A Gubacsi hídon például csak öttel „száguldozhatnak” a vonatok.
Kínában eközben már javában folyik a repülőgépeknél is gyorsabb lebegő vonatok fejlesztése, amelyeket villámnak becéznek, mert csúcssebességük eléri az ezer kilométert óránként. A hosszú távú kereskedelmi utasszállító járatok sebessége ennél valamivel alacsonyabb.
A China Railway a maglev, a mágneses levitáció/lebegtetés technológiájával szállítja majd utasait vákuumalagutakban jóval gyorsabban annál, mintsem álmodni mernénk.
Ezek a vonatok gyakorlatilag súrlódás nélkül száguldoznak a levegőben.
Kínában már működik egy mágnesvasút, amely a sanghaji repülőteret köti össze a városközponttal – a 30 kilométeres utat nagyjából hét perc alatt teszi meg. A kínai nagy sebességű szerelvények átlagos teljesítménye egyébként 350 kilométer óránként, és az 5G-kapcsolat kiválóan működik még a hosszú alagutakban is.
(Borítókép: Egy CR450AF nagy sebességű gyorsvonat 2024. december 31-én Pekingben. Fotó: China News Service / Getty Images)