A csoportos erőszak következtében alig egy év alatt megháromszorozódott azoknak száma a szigetországban, akik kénytelenek volna elmenekülni saját otthonukból.
Valamivel több mint egy éve bozótvágókkal mészároltak le 110, jobbára idős embert azok után, hogy egy vudujós szerint ez a korosztály átkozta meg az egyik bandavezér elhunyt gyermekét.
A karibi országban már tavaly áprilisban megkongatták a vészharangot, amikor a bűnözők emberek tízezreit üldözték el. Menekültáradat indult az Egyesült Államokba és az ugyanazon a szigeten fekvő, szomszédos Dominikai Köztársaságba. Nem sokkal később meggyilkoltak egy amerikai misszionárius házaspárt, azt megelőzően pedig egy volt szenátort.
Az erőszakos bandák vették át az uralmat a főváros, Port-au-Prince felett, ami után megkezdődött először az amerikai és uniós állampolgárok szervezett kimenekítése a karibi országból.
A legfrissebb adatok szerint 1 041 000 személy, néhányan közülük többször is, lakóhelye elhagyására kényszerült
– idézte az AP a Nemzetközi Migrációs Szervezet, az IOM közleményét.
Az ENSZ ügynöksége megjegyezte, hogy a lakhely elhagyására kényszerültek több mint fele gyermek, az úgynevezett belső menekültek száma – azoké, akik nem külföldön kerestek boldogulást – alig egy év alatt megháromszorozódott.
Tavalyelőtt az év végén, 2023 decemberében 315 ezer belső menekült szerepelt a nyilvántartásokban. A menekültválság egyetlen kiváltó oka a „könyörtelen bandák erőszakossága”, következménye pedig az egészségügyi és egyéb szolgáltatások összeomlása és az élelmezésbiztonság romlása – állapította meg a jelentés.
Haiti a világ egyik legszegényebb országa. A helyzetet csak súlyosbította, hogy tavaly kétszázezer ember kénytelen volt hazatérni a Dominikai Köztársaságból, amellyel együtt Haiti a karibi Hispaniola szigeten osztozik.
Joe Biden amerikai elnök leköszönő kormánya határozottan támogatta, sőt kiterjesztette az ideiglenes státuszprogramot, amely lehetővé teszi, hogy egyes külföldi állampolgárok, közük az El Salvadorból, Haitiból és Venezuelából érkezettek az Egyesült Államokban maradjanak.
A megválasztott elnök, Donald Trump és csapata ezzel szemben az ideiglenes státuszprogram korlátozását szorgalmazza, és tömeges kitoloncolást helyezett kilátásba. Az ideiglenes tartózkodási engedély az amerikai előírások szerint a határidő lejárta előtt is visszavonható, erre azonban még sosem volt példa.
Az amerikai jogvédelem esetleges módosításával kapcsolatos kérdésekre az IOM szóvivője nem volt hajlandó válaszolni arra hivatkozva, hogy konkrét országokat nem minősít.
A deportálás vagy kényszerű visszaköltöztetés olyan országokba, amelyek már most is egyre növekvő biztonsági és humanitárius kihívásokkal szembesülnek, nem előnyös az érintettek szempontjából
– mondta helyette diplomatikusan Kennedy Okoth.
Ezzel egyidejűleg Haitin letette az esküt az új közbiztonsági miniszter, aki csaknem két évtizede a nemzeti rendőrséget irányította. Ígéretet tett, hogy felszámolja a bandákat és a bűnözést, beleértve a fegyver- és kábítószer-kereskedelmet.
„Újra kell gondolnunk a bűnözés elleni küzdelem stratégiáját” – mondta Mario Andrésol, és ehhez mindenki együttműködését kérte. „Vállalom a felelősséget, hogy megfelelő embereket helyezzek megfelelő tisztségekbe” azzal a szándékkal, hogy megvédjék a lakosságot – fogadkozott a miniszterelnök.
Haiti népe megérdemli, hogy békében éljen
– jelentette ki Alix Fils-Aimé, aki elismerte, hogy az ország megannyi kihívással néz szembe.
Tavaly 5600 ember lett gyilkosság áldozata, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A sérültek száma az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának adatai szerint 2200, csaknem 1500 embert pedig elraboltak.
(Borítókép: Emberek sétálnak el egy fegyveres bandák által felgyújtott autó mellett Poste Marchand városrészben 2024. december 10-én. Fotó: Guerinault Louis / Anadolu / Getty Images)