Donald Trump sokat ígért, nagyokat mondott, nagy terveket vázolt fel, nagy hatású követelésekkel állt elő, a világ most kíváncsian várja, hogy milyen is lesz második elnöki ciklusa az Egyesült Államok élén. A világrend jövője szempontjából meghatározó lehet, hogy elnöksége mihez kezd Kínával.
Horváth Levente Kína-szakértőt, volt sanghaji főkonzult, az Eurázsia Központ igazgatóját kérdeztük arról, hogy Donald Trump beiktatását követően hogyan alakulhatnak az amerikai–kínai kapcsolatok, illetve milyen lehetőségeket vagy veszélyeket láthat Peking az új washingtoni adminisztrációban.
A kínai nyelvben a weiji (危机) jelenti a válságot, a veszélyt, amelynek második karaktere a lehetőség írásjegye. Tehát minden veszélyben ott rejlik a lehetőség is, ebből a szempontból elmondható, hogy Kína minden válságos időszakban a lehetőségeket is kutatja, és máshogy reagál egyes történésekre, mint ahogy azt a nyugati gondolkodásból kifolyólag mi gondolnánk
– fejtette ki a Kína-szakértő az Indexnek.
Kínában most minden platformon azt találgatják, hogy miben fog változni az amerikai–kínai kapcsolat, de nincs egységes válasz. Horváth Levente szerint ez is jól mutatja, hogy Donald Trump elnökségének külpolitikájára nehéz felkészülni, hiszen – ahogy az első ciklusában is látható volt – inkább üzletemberként viselkedik, mint politikusként vagy diplomataként.
A szakértő, aki rendszeresen látogat Kínába, arról is beszélt, hogy január 12-én a távol-keleti ország egyik legjelentősebb felsőoktatási intézményében, a Tsinghua Egyetemen tartottak kerekasztal-beszélgetést az Egyesült Államokról. Jen Hszüe-tung (Yan Xuetong), a világhírű professzor szerint – aki tavaly áprilisban Budapesten tartott előadást – Trump populista vezetőként protekcionista politikát fog folytatni, amely nem csak az amerikai–kínai, de az egész világ kapcsolatrendszerére nagy hatással lesz, és a továbbiakban nem az együttműködésen lesz a hangsúly, hanem a gazdasági biztonságon.
„Mindenesetre politikai szinten természetesen Kína továbbra is nyitott a párbeszédre. Ez már az elnöki beiktatáson is megmutatkozik majd, hiszen eddig a ceremónián mindig »csak« Kína amerikai nagykövete vett részt, de most Han Zheng, a Kínai Népköztársaság alelnöke lesz ott, ezzel is jelezve, hogy Kína továbbra is nyitott a párbeszédre és az együttműködésre az Egyesült Államokkal” – fogalmazott Horváth Levente, hozzátéve: az is jelzésértékű, hogy január 17-én, három nappal a beiktatás előtt Trump Hszi Csin-ping kínai államfővel telefonbeszélgetést kezdeményezett, és a jövőbeli békés együttműködésről egyeztettek.
A magyar sajtóban hónapok óta téma, hogy az új Trump-adminisztráció, amelytől sokat vár az Orbán-kormány, hogyan viszonyulhat majd a magyar–kínai kapcsolatokhoz, mivel a republikánusok között is bőven akadnak, akik az Egyesült Államok fő stratégiai riválisának Kínát tekintik.
Horváth Levente rámutatott: 2018-ban a Trump-adminisztráció indította el az amerikai–kínai kereskedelmi háborút, vagyis ebből kiindulva várható, hogy nem lesz gazdasági tekintetben enyhülés a két ország között.
Emellett – idézte fel a Kína-szakértő – Donald Trump azzal kampányolt, hogy minden kínai importra 60 százalékos vámot tesz, később, megválasztása után már csak 10 százalékos emelésről beszélt. Kérdés, hogy ez csak Trump tárgyalási módszere – előbb valami nagyot bedob és onnét kezdődik az alkudozás –, vagy tényleg vannak ilyen tervek. Horváth Levente szerint az biztos, hogy ez az amerikai nagyvállalatoknak sem tenne jót:
Hetvenháromezer amerikai cég fektetett be Kínában 1200 milliárd dollár értékben. Az Apple vállalat a kínai mobilpiac 17 százalékát fedi le, habár Kínában nem elérhető, de a Meta bevételének 10 százaléka kínai vállalatok reklámjából érkezik. A Tesla Sanghajban építette fel az egyik legnagyobb gyárát, ezáltal 2024-ben rekordot is döntött Kínában a Tesla gépjárművek eladása, míg globálisan 1,79 millió gépjárművet értékesítettek, Kínában közel 660 ezer Tesla autót adtak el. Egész Kínában több mint hétezer Starbucks kávézó van, 2024-ben több mint hétszáz új üzletet nyitottak. A KFC több mint tízezer, a McDonald's pedig közel hétezer étteremmel rendelkezik Kínában. És még hosszan sorolhatnánk azokat az amerikai vállalatokat, amelyeknek nagyon fontos a kínai piac. Az amerikai cégek évente százmilliárd dollár profitot termelnek a kínai piacon. Ezen amerikai vállalatokra is komoly hatással lehetnek az amerikai vámemelések.
Továbbá azt is kiemelte a szakértő, hogy Elon Musk, a Tesla alapítója is pozíciót kap a Trump-adminisztrációban, márpedig jelentős befektetésekkel van jelen Kínában, és eddig pozitívan állt az országhoz az amerikai techmilliárdos.
A kínai blogokon sok influenszer és szakértő abban reménykedik, hogy Musk, mint Trump egyik legnagyobb támogatója és tanácsadója, befolyásolni tudja majd a Kína-ellenes döntéseket. Decemberben már láthattunk is erre példát, ugyanis egyes vélemények szerint Elon Musk hatására hagyták ki a kínai befektetésekre vonatkozó új korlátozásokat a kormányzati finanszírozási törvényjavaslatból. Egyes kínai blogoldalak már az új Kissingerként emlegetik Muskot. De persze a Trump-adminisztrációban sok Kína-ellenes szereplő is van, többek között a diplomáciai és a nemzetbiztonsági testületekben.
Donald Trump kijelentései Grönlandról és a Panama-csatornáról más megvilágításba helyezhetik a Tajvan-kérdést. Az Eurázsia Központ igazgatója ezzel kapcsolatban azt mondta, ha beiktatása után az új amerikai elnök valóban lépéseket tesz – akár erővel – Grönland megszerzéséért és a Panama-csatorna visszavételéért, akkor azzal nagyban megváltoztathatja a világrend eddigi diplomáciai gyakorlatait, és teljesen más értelmezést adhat a Tajvan-kérdésnek is. Horváth Levente szerint egy azonban biztos, hogy Kína nem tervezi megtámadni Tajvant, de az amerikai provokációkkal szemben kész fellépni.
Lapunk kérdésére, hogy Kína tovább növelheti-e katonai kiadásait vagy agresszívebb fellépést tanúsíthat a Dél-kínai-tengeren, a szakértő azt válaszolta: Kína valószínűleg növeli majd a katonai kiadásait, mint ahogy eddig is növelte évről évre, de még így is elmarad az Egyesült Államoktól, amely a GDP 3,5 százalékát költi katonai kiadásokra, míg Kína mindössze 1,3 százalékát.
Az elkövetkezendő időszak egyik legnagyobb kérdése, hogy a Trump-adminisztráció mit kezd Oroszországgal.
Egyes elméletek szerint Trump először megpróbálja Oroszországot magához édesgetni, hogy visszatérjen Kissinger háromszög-diplomáciájához. Ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak mindig jobban jóban kell lennie az orosz vagy kínai féllel, mint amennyire ők jóban vannak egymással. Oroszország azonban már többször jelezte Kína felé, hogy nem fog eltávolodni Kínától. Ez persze érthető, hiszen Kína és Oroszország között egyre nagyobb a gazdasági és technológiai együttműködés. Továbbá az is egyértelmű, hogy Kína földrajzilag is Oroszország mellett van, hiszen szomszédos országokról van szó
– fejtette ki Horváth Levente.
Az Eurázsia Központ igazgatója egyébként úgy véli, hogy Trump már most az örökségére gondol. Az első ciklusában arra törekedett, hogy történelmi eseményeket hajtson végre, és például az észak-koreai elnökkel találkozott Szingapúrban.
Akár azt is el lehet képzelni, hogy a Nobel-békedíj megszerzésére hajtva hamarosan nem csak külön-külön tárgyal majd Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hanem amerikai kezdeményezésre – a jaltai konferenciához hasonlóan, amelyen Roosevelt, Churchill és Sztálin vitatta meg a második világháború befejezése utáni világ újjászervezését – hárman ülnek le tárgyalni a különböző konfliktusok megoldásáráról és a világ újrafelosztásáról
– vélekedett Horváth Levente.
Azt már az amerikai sajtó is pedzegeti, hogy Trump aktív diplomáciára készül. A The Wall Street Journal (WSJ) információ szerint az amerikai elnök hivatali idejének első száz napjában sort kerítene a találkozóra a kínai elnökkel. A lap úgy tudja: Donald Trump a tanácsadóinak kijelentette, hogy hivatalba lépése után Kínába akar utazni.
(Borítókép: Donald Trump megválasztott amerikai elnök részt vesz a Turning Point USA AmericaFest rendezvényén az arizonai Phoenixben, az Egyesült Államokban 2024. december 22-én. Fotó: Cheney Orr / Reuters)