A közelmúltban komoly vitát keltett Donald Trumpnak, az Egyesült Államok megválasztott elnökének azon kijelentése, hogy Grönlandot – amely jelenleg a Dán Koronához tartozó autonóm sziget – szeretné bekebelezni. Ennek eredményeként a sziget amerikai fennhatóság alá kerülne. De miért ilyen fontos ez a sarkkörön túl lévő terület, amelyen nem egészen 57 ezer ember él?
A globális felmelegedés eredményeként az Északi-sarkvidéknek belátható időn belül rendkívül fontos lesz a geopolitikai vetülete. A növekvő költségek és a húszi lázadók támadásától való félelem arra készteti a nagyhatalmakat, hogy a jég olvadásával az arktiszi hajózási útvonalat vegye számításba.
Az Oroszország és Norvégia határához közeli Barents-tengertől egészen a Szibéria és Alaszka közötti Bering-szorosig húzódó Északi tengeri útvonalat a nagy tengeri hatalmak évszázadok óta az Európa és Ázsia közötti tengeri közlekedés lehetséges rövidebb útjaként tartják számon, de a régió zord éghajlata és a tengeri jégtakaró miatt ez mindeddig csupán elméleti lehetőség volt.
Napjainkban azonban az éghajlatváltozás következményei négyszer gyorsabban érzékelhetők az Északi-sarkvidéken, mint bárhol máshol a bolygón, és a globális hőmérséklet-emelkedés miatt a jég rendkívüli mértékű olvadása a régióban felvetette annak lehetőségét, hogy ez a kereskedelmi útvonal mégis működhet. A távolság mintegy 8000 mérföld Európa és Ázsia között, szemben a Szuezi-csatorna útvonalának mintegy 13 ezer mérföldjével – írja a Foreign Policy.
De nem ez az egyetlen ok, amiért különösen lényeges ez a térség. Grönlandnak fontos kiberbiztonsági szerepe is van. Ahogy azt Papp Zsanett Gréta, a térség geopolitikájával foglalkozó klímapolitikai elemző lapunknak elmondta, „az úgynevezett „GIUK-szakadék (Grönland–Izland–UK) térsége, amely Grönland körül helyezkedik el, a globális adatforgalom egyik legfontosabb átjárója. Az itt futó tenger alatti kábelek nemcsak a kereskedelmi és vállalati adatforgalmat, hanem az Egyesült Államok, Kanada, az Európai Unió és a NATO-szövetségesek közötti kormányzati és katonai kommunikációt is biztosítják.
Ezeknek a rendszereknek a védelme a 21. században kulcsfontosságú.
Ennek fő oka, hogy az orosz–ukrán háború következtében a globális információs infrastruktúra működése szorosan összefonódik az észak-atlanti régió biztonságával, és a stabil transzatlanti kapcsolatok biztosításával.
Ezen okok miatt – mint azt korábban mi is megírtuk –, nem ez az első alkalom, hogy Trump bejelentkezett Grönlandért. Már első elnöksége során, 2019-ben is szerette volna megvásárolni a szigetet, ugyanakkor a dán és a grönlandi miniszterelnökök akkor és most is hangsúlyozták, hogy a sziget nem eladó.
Emellett a grönlandi függetlenségi törekvések támogatottsága is jelentős, de nem egységes. Egy 2021-es felmérés szerint a lakosság többsége támogatja a függetlenséget, de elhalasztaná annak kikiáltását, amíg a gazdasági önállóság nem valósul meg.
A szakértő elmondása szerint a „grönlandi gazdaság még mindig erőteljesen függ Dánia anyagi támogatásától: a grönlandi költségvetés több mint 50 százaléka dán állami támogatásból származik, ami évente 3,7 milliárd dán koronát jelent. A sziget gazdaságának megközelítőleg 90 százalékát még mindig a halászat teszi ki, azonban a klímaváltozás következtében ez a szektor különösen érzékeny a globális ingadozásokra”.
Grönland megközelítőleg 57 ezer fős lakosságának mintegy 88,9 százaléka inuit származású. Ők alkotják az ország őslakos népességét. „A hivatalos grönlandi nyelv, a kalaallisut fontos része a hétköznapoknak és az oktatásnak, használata azonban limitált, így a dán nyelv – amely a gyarmatosítás öröksége – továbbra is dominál a közigazgatásban, a tudományos és az üzleti életben. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb figyelem irányul az angol nyelv előtérbe helyezésére, hogy csökkentsék a dán befolyást. Grönlandon ma már szinte minden gyermek három nyelven beszél: grönlandi, dán, és harmadikként jelen van az angol. Utóbbi a grönlandiak számára a dán elnyomással szembeni küzdelem szimbólumává vált, akárcsak az amerikai befolyás növekedése, ami szintén a dán hatalmi dominancia gyengülését jelképezi.
A hagyományos tevékenységek, mint a halászat, a vadászat és a gyűjtögetés, nemcsak megélhetést biztosítanak, hanem a közösségi összetartást és a természet tiszteletét is tükrözik” – mondta Papp Zsanett Gréta.
A szakértő szerint az inuitok társadalma egymás kölcsönös támogatására épül – ez ugyanis elengedhetetlen a zord környezetben történő túléléshez.
A BBC tudósítása szerint a jégtakaró csökkenése, a melegebb telek és az időjárási minták változása képes megváltoztatni az őslakosok egész életmódját, és számos hagyományos tevékenységét. Natasha Simonee, a Pond Inlet-i inuit csoport tagja szerint közösségében az idősebbek egyre kevésbé akarják megosztani az időjárás előrejelzésének hagyományos módszereit, mivel az éghajlat rendkívüli módon megváltozott. „Megkérdőjelezik, hogy módszerük még pontos-e” – magyarázza. „Ezeket a dolgokat már nem feltétlenül gyakorolják és adják tovább.”
Papp Zsanett Gréta elmondása szerint a klímaváltozás hatásai, például a gleccserek olvadása és a vadászat hagyományos módjainak ellehetetlenülése valóban veszélyeztetik az inuit kultúrát. A szakértő szerint ennek oka az inuit közösségek közvetlen kapcsolata környezetükkel. Emiatt rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra, és ezért képesek értékes adatokat szolgáltatni a globális felmelegedés hatásairól.
Emellett napjainkban a modern technológiák is egyre jobban beépülnek a hagyományos életmódba (például motoros szánok helyettesítik az állati erőt). Ugyan a klímaváltozás nemcsak a természeti környezetet, hanem az őslakos közösségek társadalmi és gazdasági struktúráját is átalakítja, azonban ezek a társadalmak rendkívül gyorsan adaptálódnak az új, megváltozott környezethez (a természettel együtt lélegeznek és gondolkodnak, azaz folyamatosan megújulnak).
A grönlandiak gyorsan képesek reagálni a klímaváltozás hatásaira, például új technológiák és módszerek bevezetésével fenntartani hagyományos életmódjukat. Jelenkori megfigyeléseik nemcsak alapvető adatokat nyújtanak a klímatudomány számára, hanem új perspektívát is adnak a klímaváltozással foglalkozó szakembereknek. Mindez pedig biztosítja a nemzetközi klímapolitikai tárgyalások referenciáit is. Az őslakos közösségek kulcsfontosságú szereplői a globális klímaváltozás elleni küzdelemnek. Az iránymutatásként szolgáló értékes gondolkodásmódjuk nemcsak lokálisan, hanem nemzetközi szinten is formálja a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás irányvonalait.
Az inuit közösségekben a világon az egyik legmagasabb az öngyilkossági arány, annak ellenére, hogy az Északi-sarkvidék népsűrűsége alacsony. Ez az arány az 1970-es és 1980-as években ugrott meg, amikor Kanadában és Grönlandon kényszerbetelepítések zajlottak – írja Sara Lee, a Hashingtoni Egyetem munkatársa.
Papp Zsanett Gréta szerint „a társadalmi elszigeteltség, a magas munkanélküliség, az alkoholizmus, valamint az öngyilkosságok és abortuszok magas aránya is hozzájárulnak a mentális egészségügyi problémák kialakulásához. Például az alkoholizmus évtizedek óta a legnagyobb terhet jelenti a grönlandi közösségek számára, mivel szoros összefüggésben áll a munkanélküliséggel és a családon belüli erőszakkal is. A kutatók évtizedek óta vizsgálják, hogy mi rejlik a főként fiatal férfiakat érintő mentális egészségügyi válság hátterében. A szakértők közül a legtöbben az őslakos közösségek kulturális identitásának megingását tartják az egyik fő oknak”.
A gyarmati múlt terhei, amelyek még nem kerültek megfelelő módon feldolgozásra, hosszú időn keresztül, generációról generációra öröklődnek, és komoly hatással vannak az őslakos közösség mentális jólétére. Az alkoholprobléma nem csupán egy egészségügyi kérdés, hanem szoros kapcsolatban áll a kulturális identitás válságával is, a hagyományos életforma elveszítésével – mondta el a szakértő.
(Borítókép: Ilulissat Grönlandon 2024. július 15-én. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)