A Magyarországnak való kiadatástól félt az a hét személy, akik önként jelentkeztek hétfőn a német hatóságoknál. Mindegyikük a 2023 februárjában lezajlott, feltételezett szélsőjobboldaliak elleni támadásban vehetett részt. Ügyvédjeik a magyar kormányra és a magyarországi börtönök körülményeire hivatkozva kérték, hogy Németországban állítsák bíróság elé őket.
Önként jelentkezett a német hatóságoknál hét olyan személy, aki a feltételezett szélsőjobboldaliak ellen 2023 februárjában Budapesten elkövetett támadások miatt állt körözés alatt − tájékoztatott az MTI.
Az érintettek ügyvédjeinek hétfői tájékoztatása szerint a német, lengyel és magyar állampolgárok bántalmazásával vádolt gyanúsítottak azzal a kérvénnyel jelentkeztek a német hatóságoknál, hogy „a jobboldali autoriter magyar rezsim” és az ottani „börtönök embertelen körülményei” miatt ne adják ki őket Magyarországnak, hanem Németországban állítsák őket bíróság elé.
Az ügyvédek szerint az érintettek kiadatása „az alapvető és emberi jogok megsértése” lenne, mert fennáll a veszélye annak, hogy Magyarországon, „ahol az eljárások nem felelnek meg a jogállami alapelveknek”, „rendkívül hosszú”, akár 24 éves börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk. Az ügyvédek hangsúlyozták, hogy a gyanúsítottak önszántukból, „a fenyegető kiadatás ellenére” adták fel magukat.
Giulia Borsalino lipcsei ügyvéd szerint két-két kölni, kieli és brémai, és egy hammi lakosról van szó. Az ügyben tartott berlini sajtótájékoztatón a gyanúsítottak édesanyjai közül hárman – a többiek nevében is − arra kérték a német igazságügyi minisztériumot, hogy ne tegye lehetővé a magyar hatóságoknak történő kiadatást.
A jogi képviselők elmondták, védenceik fél éve felajánlották a szövetségi ügyészségnek, hogy feladják magukat, ha garanciát kapnak arra, hogy nem adják ki őket Magyarországnak, de ezt a garanciát nem kapták meg. Az ügyben Németországban és Magyarországon is folyik a nyomozás, német és európai elfogatóparancsok vannak érvényben több bujkáló gyanúsítottal szemben.
Mint ismert, 2023 februárjában egy támadássorozat vette kezdetét Budapest utcáin. Az első incidens február 9-én, csütörtökön történt a belvárosi Fővám téren, ahol három lengyel állampolgárra támadt rá egy hét-nyolc fős banda: lerohanták, majd viperákkal és más eszközökkel ütni kezdték őket. A támadás egy percig tartott, a csoport tagjai ezután elfutottak a helyszínről. A három sértett közül ketten is súlyos, töréses sérülést szenvedtek.
A következő atrocitás másnap, február 10-én történt, akkor Gazdagréten egy magyar férfira rontottak rá hátulról. Ugyanazon a napon, az esti órákban az V. kerületi Bank utcában egy magyar, az I. kerületben pedig egy német párt bántalmaztak. A nyomozás kiderítette, hogy a támadók mindegyik sértettet hosszan követték, volt, akivel tömegközlekedéssel, több átszállással is együtt utaztak.
Ilaria Salis és az ügy harmadrendű német női vádlottja nem ismerte be az ellenük felhozott vádakat, így az ő esetükben tárgyalásra utalta az ügyet dr. Sós József bíró. Egyedül a másodrendű vádlott német férfi ismerte el a vádakat az előkészítő ülésen, így már aznap ítéletet hozhatott a tanácselnök. A Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki bűnszervezetben való részvétel bűntettében, amiért három év fegyházbüntetésre ítélte, valamint a határozatban öt évre ki is utasították Magyarország területéről. Feltételesen a büntetés kétharmadának letöltésekor szabadulhat.
A döntés végül nem lett jogerős, mivel az ellen az ügyészség súlyosbításért, míg a vádlott enyhítésért fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla egy év tíz hónapra mérsékelte a tanács ítéletét.