Leginkább Európa jövőjéről és a kontinens megerősítésének fontosságáról értekeztek a festői Davosban a Világgazdasági Fórumon a keddi nap főbb előadói. Míg az Európai Bizottság-elnök Ursula von der Leyen és a nemsokára kancellári posztját elvesztő Olaf Scholz gazdasági és kereskedelmi szemüvegen keresztül vizsgálta leginkább a kérdést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kizárólag biztonságpolitikai szempontból. Zelenszkij ezenkívül arról is beszélt, minek kéne teljesülnie, hogy Oroszország és Ukrajna békemegállapodást kössön.
Január 20-án kezdődött az idei davosi Világgazdasági Fórum, amelynek második napján, január 21-én több fontos európai vezető, többek között Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök, Olaf Scholz német kancellár, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt.
Közülük Ursula von der Leyen beszélt először, ő leginkább az Európai Unió bővítésének fontosságáról és új európai gazdaságról értekezett a Donald Trump jelentette új, világgazdasági helyzetben, bár előadásában egyszer sem említette név szerint a január 20-án beiktatott új amerikai elnököt.
Von der Leyen szerint az elmúlt 25 évben Európa túlzottan a globális kereskedelemre hagyatkozott gazdaságát illetően: az olcsó energia Oroszországból érkezett, míg a biztonságát gyakran kiszervezte másoknak – itt egyértelműen az Egyesült Államokra utalt –, azonban ennek az időszaknak immáron vége, amire Európának reagálnia kell.
Az Európai Bizottság elnöke szerint ahhoz, hogy az európai gazdasági növekedés ne álljon meg, Európának változnia kell.
Emiatt kérte fel Mario Draghit, hogy készítse el jelentését az unió versenyképességéről, valamint emiatt fogja jövő héten bemutatni az Európai Bizottság javaslatcsomagját a versenyképesség kapcsán. Von der Leyen szerint három alapból áll a bizottság terve:
Beszédében von der Leyen Trump nevének említése nélkül kifejezte, hogy nyitott az új adminisztrációval való együttműködésre, hiszen szerinte az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak együtt kell dolgoznia, hogy elkerüljék a lefelé irányuló versenyt az országok között. Ugyanakkor odaszúrt az új amerikai elnöknek, amikor a Párizsi Klímaegyezmény fontosságáról beszélt – Trump első elnöki rendeletei között léptette ki ismét országát abból.
Az Európai Bizottság elnöke egyébként tavaly több ízben is megfogalmazta már ezen vízióit – legutóbb például az Európai Parlament vitáján, ahol róla és bizottságáról szavaztak, de a Mario Draghi tanulmánya kapcsán tartott közös sajtótájékoztatóján, valamint a Bledi Stratégiai Fórumon is érintette a témát.
Olaf Scholz német szövetségi kancellár beszédében többek között arról beszélt, hogy mindennek az alapjának a határok sérthetetlensége az elvének kell lennie, amivel Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja mellett Donald Trump amerikai elnökre és az ő 19. századi amerikai külpolitikai doktrínájára is utalt.
Scholz szerint aki ezt az elvet bármilyen módon megkérdőjelezi, az az egész jelenlegi világrendet, a békét és a jólétet kérdőjelezi meg.
Az ukrajnai háború kapcsán arról beszélt, a végső szó az ukrán embereknél kell hogy legyen, Putyinnak pedig nem szabad győznie Ukrajnában. A február 23-i német szövetségi választás után valószínűleg kancellári posztjáról lemondani kényszerülő Scholz szerint Putyin eddig nem volt sikeres, hiszen két fontos célja is a visszájára sült el:
Scholz Donald Trump hivatalba lépése kapcsán optimistán beszélt.
Hogy tisztázzuk, az Egyesült Államok a legszorosabb szövetségesünk Európán kívül, és mindent megteszek azért, hogy biztosítsam, hogy ez így is maradjon
– fogalmazott Scholz, aki ezt a közös érdekek mellett ezt az Egyesült Államok és Európa szoros együttműködésre alapozza, ami szerinte nemcsak stabilitást és békét hoz a világba, hanem ez a sikeres partnerség sikeres gazdasági fejlődéshez is vezet.
Trump és új adminisztrációja kapcsán Scholz inkább nyugalomra intett. Ugyan szerinte az egy napja beiktatott régi-új elnök sok változást hoz majd a világon az energiapolitikában, a klímavédelemben, sőt akár a nemzetközi kereskedelemben és a biztonságpolitikában is, de nem szabad ezt túlzottan izgatottan vagy felháborodva várni.
Scholz egyébként von der Leyenhez hasonlóan úgy gondolja, Európának függetlenebbnek kell lennie,
ezt pedig szerinte erős együttműködéssel lehet elérni.
Scholz után az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij tartott beszédet, valamint válaszolt pár kérdésre. Az ukrán elnök beszédében az előtte szólókhoz hasonlóan Európa jövőjéről értekezett, ugyanakkor gazdasági kérdések helyett inkább ennek biztonságpolitikai vetületeiről.
Jelenleg minden szem Washingtonra szegeződik. De akkor ki figyel Európára ebben a pillanatban?
– tette fel a kérdést Zelenszkij, aki ezután arról beszélt, hogy amióta Trumpot beiktatták, mindenki azt várja, mit fog tenni az Egyesült Államok új elnöke. Azonban az ukrán elnök szerint Trump első rendeletei alapján látszik, hogy az új elnöknek Joe Bidenhez hasonlóan nem Európa lesz a prioritása.
Zelenszkij szerint az Egyesült Államok egy nélkülözhetetlen szövetségese Ukrajnának, ugyanakkor kérdései vannak annak kapcsán, hogy Trump egyáltalán észreveszi-e Európát, hogy az új amerikai elnöknek egyáltalán fontos-e a NATO, és tiszteletben fogja-e tartani a nemzetközi intézményeket.
Az ukrán elnök emiatt egy erős Európa mellett érvelt, valamint szorosabb katonai és biztonságpolitikai együttműködést sürgetett.
Zelenszkij felszólította az európai vezetőket, hogy növeljék katonai kiadásaikat, mivel Oroszországnak több mint egymillió katonája is lehet, ezért egy európai ország egyedül nem lenne képes visszaszorítani Putyin hadseregét.
Az ukrán elnök hálás Európa eddigi támogatásáért Ukrajna honvédő háborújában, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Európának képesnek kell lennie egyedül is megvédenie magát, ez pedig szerinte a haderőfejlesztés mellett a szorosabb együttműködéssel tudja Európa biztosítani.
Zelenszkij az Izraelt is védő Vaskupolához hasonló közös európai légvédelemre tett javaslatot, amely szerinte vissza tudna verni minden támadást.
Szerinte erre pedig költenie kell az európai országoknak, ha kell, akár a GDP öt százalékát is.
A jelenlévők kérdésére egyébként a lehetséges békemegállapodásról is beszélt az ukrán elnök. Ennek kapcsán elmondta, a stratégiájuk az, hogy minden olyan diplomáciai utat meg kell vizsgálni, ami a háború végéhez vezethet, ugyanakkor a legfőbb kérdés az, hogyan nézne ki Ukrajna biztonsága egy ilyen helyzetben.
Zelenszkij szerint akkor lesz tartós, igazságos és erős béke, ha Ukrajna erős biztonsági garanciát kap, ami nemcsak Európa, hanem az Egyesült Államok és a világ számára is békét hozhat.
Zelenszkij ugyanakkor figyelmeztetett, amennyiben a biztonsági garanciák gyengék és azok csak üres szavak, akkor Oroszország ismét háborút indítana.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij 2025. január 21-én Davosban. Fotó: Anadolu / Getty Images)