Két amerikai állampolgár nyerte vissza szabadságát egy Kaliforniában életfogytiglani börtönbüntetését töltő afgán fogoly elengedéséért cserébe – közölték kedden az afgán hatóságok.
Hán Mohammedet csaknem két évtizede vették őrizetbe Afganisztán keleti tartományában, Nangarharban, majd kiadták az Egyesült Államoknak – írta közleményében az amerikai külügyminisztérium, amely nem nevezte meg sem a kiszabadult amerikai állampolgárokat, sem azt, hogy hányan nyerték vissza szabadságukat a fogolycserével.
A tálib kormány szóvivője, Zabihullah Mudzsahid azonban megerősítette, hogy két amerikai állampolgárt engedtek el, de nem nevezte meg őket. A CNN és a The New York Times vasárnap arról számolt be, hogy a két átadott amerikai Ryan Corbett és William McKenty, akik kedden reggel indulhattak haza,
cserébe a tálibokhoz tartozó Hán Mohammed elengedéséért, akit 2008-ban kétszeres életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek kábítószer-kereskedelem és terrorizmus miatt.
Két további amerikai állampolgár, az átutazóban Afganisztánba érkezett, és 2022-ben elfogott George Glezmann korábbi repülőmérnök, és a honosított amerikai üzletember, Mahmoud Habibi, akit nem sokkal azután fogtak el, hogy egy afganisztáni amerikai csapás megölte Ajman az-Zavahrit, az al-Kaida vezetőjét, továbbra is afgán fogságban van a The New York Times értesülése szerint. Habibi fogva tartását a tálib vezetés nem ismerte el. A The New York Times jelentése szerint Katar közvetített a tárgyalásokon, és segített a fogolycsere megvalósításában.
Corbett családja az előző és az új amerikai kormánynak, valamint Katarnak is köszönetet mondott, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy Glezmann és Habibi továbbra is afgán fogságban maradt. A tálibok a fogolycserét az Egyesült Államok és Afganisztán közötti kapcsolatok „normalizálása” felé tett lépésként méltatták.
Az afganisztáni tálib kormány külügyminiszter-helyettese, Sir Mohammad Abbász Sztanekzai már január elején is azt nyilatkozta, hogy jó kapcsolatot szeretne ápolni az Egyesült Államokkal. Egy kabuli rendezvényen felszólalva a politikus arra kérte Donald Trump megválasztott amerikai elnököt, hogy változtasson országának Afganisztánnal kapcsolatos politikáján, és léptessen életbe új politikát a tálibok és az Egyesült Államok által 2020-ban aláírt dohai megállapodás alapján.
Az iszlamista afgán kormányt a nemzetközi közösség nem ismeri el, egyebek között a nőkkel és lányokkal való bánásmód miatt, amelyet mások mellett az ENSZ is elítélt.
Az amerikai megszállás Afganisztánban 2001-ben kezdődött, amikor az USA a szeptember 11-i terrortámadások után inváziót indított. A cél – a korábban éppen a CIA által felfegyverzett – tálib rezsim megdöntése volt, amely menedéket nyújtott az al-Kaida terrorszervezet vezetőjének, Oszama bin Ládennek.
Az USA és szövetségesei gyorsan sikerrel jártak, a tálib kormány megbukott, és egy új, amerikai támogatású vezetés alakult. Az elkövetkező években azonban az amerikai és NATO-erők folyamatosan küzdöttek a tálibok újjáéledése ellen, mert a szunnita mozgalom harcosainak helyismeretével szemben a tradicionális hadviselés eszközei nem bizonyultak hatékonynak.
A konfliktus ezért elhúzódott, a tálibok továbbra is jelentős ellenállást tanúsítottak. Az amerikai erők kivonása 2021-ben fejeződött be, miután Joe Biden elnök bejelentette a teljes csapatkivonást. A tálibok gyorsan visszaszerezték az ellenőrzést Afganisztán felett. Az afganisztáni háború az USA történetének leghosszabb katonai konfliktusaként vált ismertté.