A magyar kormány általi állítólagos illegális lehallgatásról rendeznek vitát Strasbourgban az Európai Parlament e heti plenáris ülésén. A vitán az Európai Bizottság, valamint az Európai Tanács mellett öt magyar EP-képviselő is felszólal majd, négy kormánypárti képviselő mellett a DK-s Molnár Csaba.
Január 21-én, kedden Magyarország adta az egyik témát az Európai Parlament ezúttal Strasbourgban rendezett plenáris ülésén.
Az Európai Bizottság, valamint a tagállamok kompromisszumos álláspontját közvetítő Európai Unió Tanácsa – amelynek jelenlegi soros elnöke Lengyelország – küldöttjeinek társaságában arról vitáztak az EP-képviselők, hogy az Információs Hivatal (IH) illegálisan lehallgathatta az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF nyomozóit, amikor az Elios-ügy miatt Magyarországon jártak tényfeltáró misszión – az erről szóló oknyomozó cikk szerint 2015 és 2017 között összesen négy tényfeltáró missziót szerveztek.
Az IH ekkor még a Miniszterelnökséget vezető miniszter alá tartozott, aminek vezetője akkoriban Lázár János volt.
A vitán először az Európai Unió Tanácsa (röviden: tanács) képviseletében az uniós ügyekért felelős lengyel miniszter, Adam Szlapka szólalt fel, akit az Európai Bizottság képviseletében honfitársa, a költségvetésért, a csalás elleni küzdelemért és a közigazgatásért felelős európai biztos, Piotr Serafin követett.
A 21 magyar EP-képviselő közül mindössze öten jelentkeztek a vita előtt felszólalásra, négy kormánypárti képviselő mellett a DK részéről Molnár Csaba.
Az Európai Unió Tanácsa nevében Szlapka azzal kezdte beszédét, hogy a jelenlegi témán túl az európai intézmények és tagállamok is felelősek azért, hogy az alapszerződésekben meghatározott értékeket betartsák és képviseljék, míg a kémeszközök kapcsán arról beszélt, hogy azoknak nem indokolt és túlzott használata elfogathatatlan.
Szerinte az alapjogokat csak szigorú helyzetben lehet korlátozni, emellett annak használata transzparens kell legyen. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mivel a tanács nevében szól, ezért csak arról beszélhet, amire a tagállamok felhatalmazták, azonban mivel ilyen nincs, emiatt kiemelte, hogy csak a megfelelő nyomozás után szabad véleményt formálni, nem szóbeszédek alapján kell dönteni.
Serafin biztos az Európai Bizottság nevében arról beszélt, hogy ő is olvasta az állítólagos megfigyelésekről szóló híreket és jelentést, majd emlékeztetett, az OLAF munkatársai az Európai Unió által finanszírozott közvilágítás-program miatt jártak Magyarországon, majd hangsúlyozta, az EU-pénzek védelme kötelesség az Európai Bizottság és a tagállamok számára is.
Alapvetően fontos a tagállamok számára, hogy együttműködjenek az OLAF-fal, és munkatársainak minden segítséget megadjanak feladataik ellátásakor. Ami az Elios-ügyet illeti, az OLAF végül azt a következtetést vonta le, hogy sok rendellenességet tapasztalt
– mondta Serfain, aki emlékeztetett, hogy az OLAF azt javasolta, a magyar kormány 17 milliárd forintot fizessen vissza. A biztos elmondta, az OLAF függetlenül végzi a munkáját, célja pedig az, hogy az európai adófizetők pénzét védje, emiatt köszönetet mondott a hivatal munkatársainak, kiemelve azokat, akik az Elios-ügyben részt vettek.
Serafin hozzátette: a bizottság továbbra is elkötelezett, hogy munkatársait és az uniós hivatalok munkatársait védjék az illegális tevékenységekkel szemben. Amennyiben bármilyen kémkedés merül fel, akkor – ígérete szerint – ezzel a bizottság erre szakosodott emberei fognak foglalkozni.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője beszédét azzal kezdte, hogy szerinte Magyarországon a titkosszolgálatokat régóta politikai célokból a kormány ellenfeleivel szemben használják. Emlékeztetett, hogy korábban a Pegasus kémszoftvert használták ellenzéki képviselőkkel és újságírókkal szemben, most pedig az derült ki, hogy az OLAF ellen is kémkedhettek.
Az ok egyszerű volt: az OLAF ugyanis éppen Orbán Viktor vejének az ügyében nyomozott
– fogalmazott a szocialista S&D képviselőcsoport padsoraiban helyet foglaló Molnár, aki szerint ez az ügy alapozta meg Tiborcz István gazdagságát. A DK EP-képviselője azt állította, Orbán veje ellopta az EU-s pénzeket, majd pedig a kormány a titkosszolgálatokkal figyelte meg az EU-s pénzek felhasználása után nyomozó OLAF munkatársait.
Tisztelt képviselőtársaim! Nincs esély arra, hogy Magyarországon ezt az ügyet kivizsgálják, ezért arra kérem a bizottságot, hogy indítson vizsgálatot, és tegye azt az Orbán-kormány ellen zajló jogállamisági vizsgálat részévé!
– szólított fel Molnár, aki felszólalását azzal zárta, ez nemcsak a magyarok, hanem az unió érdeke is lenne.
Ezután Dömötör Csaba, a Fidesz–KDNP EP-képviselője lépett a pulpitushoz, aki beszédét azzal kezdte, hogy a mostani vitára akkor kerül sor, amikor Európát sokféle válság gyötri – példaként a nulla százalék körüli növekedést, az energiaárak emelkedését, a versenyképesség hiányát és a közbiztonság romlását említette.
Jócskán lenne tennivaló, erre mit tesz az Európai Parlament néppárti–baloldali többsége? Napirendre kér egy vitát Magyarországról, nagyjából a 127. alkalommal, mindezt egyetlen újságcikk feltételezései és névtelen forrásai alapján
– fogalmazott a Patrióták Európáért (PE) képviselőcsoportban lévő Dömötör, aki hozzátette, azóta a magyar hatóságok tájékoztatást adtak az ügyről, miszerint a feltételezést semmilyen objektív körülmény és adat nem támasztja alá, valamint az OLAF sem tett arról bejelentést, hogy munkatársaikat megfigyelték volna.
Nem is megyek bele jobban a részletekbe, mert azok úgysem számítanak itt. A lényeg az az, hogy a Magyarország elleni erőltetett boszorkányüldözésre valahogy mindig találnak helyet a napirendben, de a lényegi kérdésekről soha nem akarnak vitatkozni
– kifogásolta a magyar kormánypárti EP-képviselő, aki ezután konkrét példaként az ukrajnai háború újabb fejleményeit hozta fel, miszerint immáron az Egyesült Államok is békét szeretne Donald Trump beiktatása után; szintén említést tett az előző ciklusban biztosként dolgozó Didier Reynders állítólagos pénzmosási botrányáról; valamint a Facebook cenzúrájáról és a migráció következményeiről sem volt még vita az EP-ben.
Akárhányszor veszik napirendre Magyarországot, annyiszor fogjuk elmondani, hogy láttunk már nyomásgyakorlást, de akkor sem fogunk engedni a számunkra fontos ügyekben
– zárta felszólalását Dömötör.
A legnagyobb képviselőcsoport, a jobbközép Európai Néppárt nevében a lengyel Michal Wawrykiewicz szólalt fel elsőként, aki szerint az Orbán-kormány közelebb áll Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerének standardjaihoz, mintsem az Európai Unióhoz.
Szerinte ezt bizonyítja, hogy a magyar kormány tavaly könnyítette meg az orosz és belarusz állampolgárok vízumszerzését, amivel szerinte kémeket enged be az Európai Unióba, majd kritizálta a magyar kormányt, amiért ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, amivel szerinte Oroszországot segíti.
Az Európai Unió integrációjával szemben kritikus, alapvetően jobboldali–konzervatív ECR nevében a román AUR EP-képviselője, Georgiana Teodorescu fejtette ki képviselőcsoportjának álláspontját. A román EP-képviselő szerint mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, ugyanakkor szerinte korrupt az az ország, ahol a korrupciót vizsgáló OLAF munkatársait megfigyelik. Beszédét azzal zárta, hogy a magyarok már Romániába járnak át vásárolni, mert olcsóbb, és szerinte Orbánnak a saját állampolgáraival kellene foglalkoznia.
A liberális Renew EU-s képviselőcsoportjából elsőként a belga Sophie Wilmes beszélt, aki arra szólította fel a tanácsot, hogy amennyiben a vádak igaznak bizonyulnak, akkor szavazzanak a 7. cikkely szerinti eljárás lefolytatásáról.
Molnárhoz hasonlóan a Zöldek nevében a holland Tinerke Strik, valamint a szélsőbaloldali Baloldal EP-képviselője, az olasz Mario Furore is vizsgálat indítását követelte az Európai Bizottságtól.
A Mi Hazánkat is sorai között tudó szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európájának egyik AfD-s képviselője, Arno Bausemer arról beszélt, hogy szerinte az újságírók mindenfélével vádaskodhatnak, ahogy azt megtették Németországban is. Szerinte nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy az állítólagos kémkedés valóban megtörtént, majd felszólalását azzal zárta, hogy szerinte az Európai Parlamentnek tiszteletben kellene tartania a magyar népet, és ezt „a kicsinyeskedő háborúskodást” velük szemben be kell fejezni.