Yaro Patrice Amerika-szakértővel azzal a Trump-bejelentéssel kezdtük a beszélgetést, amely szerint veszélyhelyzetet hirdetett a mexikói határon, és kivezényli a hadsereget. Felmerült a kérdés, hogy vajon a nem határőrizetre kiképzett alakulatok hogyan fogják teljesíteni ezt a feladatot. Yaro Patrice utalt arra, hogy Trump már politikai pályafutása kezdetén – 2015-ben – is megmondta, falat építene a mexikói határra a bevándorlás megállítása érdekében.
Ezeket a választási ígéreteket mindenáron be akarja tartani, ami azt vetíti előre, hogy egy nagyon erősen politikai kormányzás elé nézünk. Belengette az infláció letörését mint prioritást, hiszen az átlag szavazó – annak ellenére, hogy most mindössze 2,9 százalék a pénzromlás – úgy érzi, nehezen tud megélni. Viszont Trump vámháborúra is készül, ám annak eredménye az lesz, hogy drágulnak majd bizonyos külföldi termékek.
Haza akarja küldeni a bevándorlókat, akiknek egy jelentős része mára már az amerikai gazdaság részévé vált, nélkülük nehéz lenne elképzelni az építőipart, a mezőgazdaságot vagy éppen a vendéglátást.
Az elnök a szavazóinak – akik zömében az alsó középosztály harmadából érkeztek – nem fog tudni gazdasági eredményeket szállítani, ezért van szükség a szimbolikára. A Mexikói-öböl vagy éppen a legmagasabb amerikai csúcs átnevezésére.
Átbeszéltük azt is, hogy miért hozott az új elnök annyi rendeletet, és miért használják az utóbbi időben olyan gyakran az elnöki rendelet intézményét.
A szakértő elmondta, mivel az Egészségügyi Világszervezet legnagyobb befizetője jelenleg az USA, ezért félő, hogy ez a lépés a WHO végét is jelentheti. Ez is oda vezethető vissza, hogy Trump elnök 2020-as vereségéért a Covid-járvány kezelését és a járvány megfékezésére tett elégtelen WHO-lépéseket teszi felelőssé.
Nem csupán létszámstopot rendelt el, hanem megtiltotta a home office-t a közigazgatásban, és csökkenteni kell a szövetségi állam méretét. Erre hozta létre a kormányzati hatékonyságot támogató hivatalt, amelynek élére a techmilliárdos Elon Musk került, aki már most olyan lépéseket, kijelentéseket tett, mintha Trump alelnöke lenne. Ezzel együtt ennek a hivatalnak lenne a feladata átalakítani, megrendszabályozni az ún. mélyállamot, a köztisztviselői kasztot, amely – Trumpék szerint – csendben ellehetetleníti a felülről jövő kezdeményezéseket.
Yaro Patrice utalt arra, hogy Donald Trump már a kezdetektől klímaválság-szkeptikus volt, aki nem hisz abban, hogy ami történik, az az emberi tevékenység eredménye. A korábbi klímavédelmi döntések a Trump-szavazóbázis számára gyakran okoztak nehézséget, pl. az e-autó-vásárlást támogatta, amely ennek a szavazóbázisnak bizony gyakran elérhetetlen volt, ezért mondta beszédében, hogy mostantól mindenki olyan kocsit vesz, amilyet akar.
A kérdésre, hogy a perelt rendelkezések megakaszthatják-e azok végrehajtását, a szakértő úgy vélte, hogy nagyon sok esetben leszünk majd ennek szemtanúi.
Egy szóval sem említette a régi-új elnök Európát, a szövetségeseit vagy a NATO-t. A kérdésre, hogy ez mit mutat, Yaro Patrice azt mondta, Donald Trump számára az európai kontinens a közeljövőben leértékelődik. Jelentőségteljes volt az is, hogy az orosz–ukrán háborúról sem szólt, mindössze azt erősítgette, hogy ő a béke embere.
A szakértő szerint összességében más világ jön Amerikában, ahol egyértelműen változni fog az állam és a nagytőke viszonya. Vélhetően az állam vissza fog erősödni, és ennek az akaratnak fognak sok mindent alárendelni. Ehhez ürügyet kell keresni, és ez – első lépésben – a nemzetbiztonság lehet. Az is látszik, hogy az eddig nem kifejezetten a konzervatív gondolatkört támogató technológiai szektor szépen felsorakozik a konzervatív oldalt már régebb óta támogató fegyver- vagy olajlobbi mellé.
A műsorban még szó volt arról is, hogy