Az ukrajnai háborúról és annak lehetséges befejezéséről tartottak panelbeszélgetést Davosban a Világgazdasági Fórumon, amin Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, valamint Jens Stoltenberg, a NATO egykori főtitkára osztották meg gondolataikat. Jermak szerint a háború akkor érhet véget, ha Oroszországra minél nagyobb nyomást gyakorol a nemzetközi közösség, míg Stoltenberg szerint minél drágábbá kell tenni a háborút Vlagyimir Putyin orosz elnök számára.
Január 22-én, szerdán az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak és a NATO egykori főtitkára, a posztot 2014 és 2024 között betöltő Jens Stoltenberg beszélt az ukrajnai háborúról és annak lehetséges végéről a Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon.
Az Euronews ukrajnai újságírója, Szása Vakulina moderálásában a két résztvevő azt járta körbe, hogy véget érhet-e 2025-ben az ukrajnai háború, ehhez milyen feltételeknek kellene teljesülnie, és mit kellene tennie a feleknek, hogy ezt elérjék.
Jermak először arról beszélt, hogy 2024 egy fontos év volt a háború szempontjából, hiszen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először előállt az ukrajnai békeformulával, majd a győzelmi tervével, miközben
AZ ELNÖKI HIVATAL VEZETŐJE SZERINT MÁR TÖBB MINT SZÁZ ORSZÁG TÁMOGATJA UKRAJNA TERVÉT A HÁBORÚ BEFEJEZÉSÉRE.
Elmondta, hogy az ukránoknál senki sem szeretné jobban, ha véget érne a háború, és hangsúlyozta, hogy a Svájcban megrendezett első békekonferencia óta nem álltak le a munkával. Azt ígérte, hogy nemsokára elő fognak tudni állni a Zelenszkij békeformulájában bemutatott tíz pont részletesebb verziójával, amin azóta is dolgoztak.
Zelenszkij hivatalának a vezetője elmondta, hogy a lehetséges béketárgyalások előtt meg kell erősíteni Ukrajna pozícióját, amit szerinte a valódi és erős biztonsági garanciák jelentenék.
Szerinte az olyan megoldások, mint az 1994-ben aláírt budapesti memorandum, ugyan papíron léteznek, de a gyakorlatban nem működnek, annak ellenére, hogy azt Oroszország és Ukrajna mellett például az Egyesült Államok is aláírta.
Jens Stoltenbergtől a moderátor először azt kérdezte, véget érhet-e a háború 2025-ben, amire a NATO egykori főtitkára arra válaszolt, hogy ezt nehéz megjósolni, viszont arról lehet beszélni, mivel lehetne elérni, hogy minél hamarabb véget érjenek a harcok.
Az egykori NATO-főtitkár szerint pedig ennek egyik legegyszerűbb eszköze az Ukrajnának szánt fegyvertámogatások növelése.
Szerinte a háború végéhez minél drágábbá kell tenni a háborút az agresszor Oroszország számára, ami szerinte már most is látszik: Oroszországnak hatalmasak a veszteségei nap mint nap a fronton, a hátországban pedig az infláció egyre nagyobb, miközben az Ukrajnába küldött emberek miatt nagy a munkaerőhiány, ami kihat az orosz gazdaság teljesítményére is.
Nem most jött el az ideje, hogy csökkentsük a nyomást Oroszországon
– fogalmazott Stoltenberg, aki szerint azzal lehet tárgyalóasztalhoz ültetni Vlagyimir Putyint, ha gondolkodása helyett a számításait változtatnák meg.
Az egykori NATO-főtitkár úgy látja, Putyint az a gondolat vezérli, hogy egy bábállamot hozzon létre Kijevben, ezt pedig nem lehet megváltoztatni, ugyanakkor ha minél magasabbá tennék Oroszország számára a háború költségeit (például az inflációval és az orosz gazdaság túlfűtésével), akkor egy idő után úgy láthatja, hogy az túl drága Oroszország számára.
Stoltenberg szerint ezzel lehet tárgyalóasztalhoz ültetni az orosz elnököt. Emlékeztetett, hogy ugyan Oroszország kisebb sikereket elér a frontvonalon, és halad előre, de még így is távol áll a győzelemtől – sőt az eredetei tervei már a háború első hetében megbuktak –, így Putyin jelenleg azzal számolhat, hogy egy idő után leállnak az Ukrajnának szánt fegyverrakományok, ami után folyamatosan csökken majd az ukránok ellenállása, és ezt csak ki kell várnia.
Az egyetlen módja, hogy megváltoztassuk a számítását, ha minél több fegyvert adunk Ukrajnának
– jelentette ki Stoltenberg, aki szerint ha az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, valamint az Európai Unió tagállamai is növelik a hozzájárulásokat, akkor tárgyalóasztalhoz lehet kényszeríteni Putyint, mert egy idő után gazdaságilag tarthatlanná válik számára a háború.
Abban Jermak és Stoltenberg is egyetértett, hogy Putyint csak azzal lehet tárgyalóasztalhoz ültetni, ha javítják Ukrajna helyzetét, amivel az ukrajnai elnöki hivatal vezetője szerint elérhető lenne, hogy a háború lezárásaként ne Ukrajnának kelljen elfogadnia egy ultimátumot, hanem Oroszországnak.
Jermak úgy véli, hogy a Kremlből érkező hírek szerint Oroszország is véget akar vetni a harcoknak, ezért a legfontosabb feladat annak elérése, hogy Ukrajna egyenlő pozícióból induljon egy tűzszüneti tárgyaláson.
Mint kifejtette, ha a békeformulához minél több ország csatlakozik, akkor Oroszországnak végül nem lesz más megoldása, mint hogy azt elfogadja azt. Az szerinte nemzetközi jogon alapszik, ezért abban Kijev semmivel sem kér többet, mint amire a nemzetközi jog szerint jogosult, valamint emlékeztetett, hogy az ukrán elnök ígérete szerint nem fog olyan megállapodást kötni, ami sérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
E téma kapcsán Stoltenberg megismételte korábbi kijelentését, miszerint az Ukrajnának szánt fegyvertámogatások növelésével lehet javítani Ukrajna helyzetét, és visszautalt Donald Trump beiktatott amerikai elnök korábbi kijelentésére, miszerint a békét csak erővel lehet elérni.
Az egykori NATO-főtitkár szerint egy tartós béke alapját az Ukrajnának szánt biztonsági garanciák adhatják.
Mint elmondta, a békéhez először egy tűzszüneti megállapodást kell kötni, amihez első lépésként meg kell határozni, mik a határvonalak, majd pedig második lépésként azt kell garantálni, hogy a harcokat valóban megállítsák, és ezt mindenki tiszteletben tartsa. Ugyanakkor Stoltenberg visszautalt arra, hogy egyik minszki egyezmény sem érte ezt el, hiszen ezeket Oroszország mindkét esetben megszegte.
Mint fogalmazott, egy lehetséges tűzszüneti megállapodás nem lehet egy Minszk 3- vagy egy Minszk 4-megállapodás, hiszen az nem ad valódi biztonsági garanciát, ezáltal hosszú távú békét nem hozna a térségbe – ezzel a gondolattal Jermak is egyetértett.
Stoltenberg utalt arra, hogy a legerősebb biztonsági garanciát Ukrajna NATO-tagsága jelentené.
Szerinte ugyanis a NATO ötödik cikkelye – ami kimondja, hogy a tagállamok megvédik egymást egy külső támadástól – erős biztonsági garanciát jelentene, ráadásul, mint mondta, arról a tagállamok döntenek, hogy meddig terjed ki az ötödik cikkely.
Ugyanakkor azt Stoltenberg megjegyezte, Ukrajna NATO-tagsága nem minden tagállam számára elfogadható, ezért ennek az alternatívája az lehet, ha Ukrajnát még inkább felfegyverzik – az egykori NATO-főtitkár szerint ugyanis Oroszország azért indította el invázióját 2022-ben, mert Putyin nem gondolta, hogy az ukránok eszközök híján valóban meg tudnák állítani az oroszokat.
Visszaemlékezett, hogy 2017–18 környékén nagy vita volt Ukrajna felfegyverzéséről a NATO-ban, és Trump volt az első, aki azt mondta, hogy nemcsak humanitárius segélyeket, hanem halálos fegyvereket és lőszereket is kell adni Kijevnek. A nemrég Washingtonban a kimenő és az új adminisztrációval is informálisan tárgyaló Stoltenberg pedig elmondta, szerinte az új amerikai adminisztráció közel van ahhoz, hogy folytassa a támogatást, de ehhez Európának is növelni kéne a segítséget.
Ehhez a gondolathoz Jermak azzal csatlakozott, hogy a tét most sokkal nagyobb, mint akkor, hiszen immáron észak-koreai katonák is közel vannak a NATO határaihoz, így nem csak Ukrajna, hanem Európa, sőt az egész világ biztonságáról van szó.
A félórás panelbeszélgetés után két rövid kérdést is feltehetett a közönség. Az egyik arra vonatkozott, hogy hiba volt-e Ukrajnának lemondani az atomfegyvereiről a budapesti memorandumban. Ezzel kapcsolatosan Jermak azt mondta, hogyha Ukrajnának atomfegyverei lennének, szerinte nem is tört volna ki a háború, eszerint az ukrán elnöki hivatal vezetője úgy véli, hiba lehetett ezek visszatartó erejéről Kijevnek lemondania.
Stoltenberg szerint ez alapvetően nem volt hibás döntés, viszont azzal egyetért, hogy
ha Oroszország győz, akkor az azt bizonyítja, hogy egy atomfegyverrel nem rendelkező ország nem tudja megvédeni magát egy atomhatalommal szemben.
Szerinte ezért is kell Ukrajnát minél jobban felfegyverezni, hiszen ezzel érhető el ennek elkerülése.
(Borítókép: Ukrán katonák a fronton 2025. január 10-én. Fotó: Wolfgang Schwan / Anadolu / Getty Images)