A többpólusú globális rend kialakításáról, elsősorban pedig Oroszország és Kína kapcsolatának elmélyítéséről tárgyalt a két államfő az amerikai elnök beiktatásának másnapján. Moszkvában azt állítják: a videóbeszélgetésnek semmi köze sincs Trump hivatalba lépéséhez, bár a várható amerikai lépések nagy teret kaptak a párbeszédben.
A miheztartás végett az orosz külügyminisztérium ugyanezen a napon kemény hangú üzenetben figyelmeztette az új washingtoni kormányzatot, hogy ne kísérelje meg katonai vagy gazdasági beavatkozással elfoglalni a Panama-csatornát, amelyre Donald Trump már megválasztott elnökként szemet vetett. Úgy véli ugyanis, hogy inkább kínai, mintsem amerikai érdekeket szolgál.
A konkrét kérdés nem, a kapcsolatok alakulása az Egyesült Államokkal azonban a terítéken volt Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping több mint másfél órás beszélgetésében – hivatkozott a Kreml közleményére az AP.
A két elnök már korábban erős, személyes kapcsolatot alakított ki, amely csak szorosabbá vált azok után, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Kína az orosz olaj és földgáz egyik kulcsfontosságú vevője, miközben fejlett technológiával látja el a nyugati szankciókkal elszigetelt Oroszországot.
Az orosz–kínai kapcsolatok „nem függenek a belső politikai tényezőktől és a jelenlegi nemzetközi környezettől”, hanem a közös érdekeken, az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön alapulnak – hangoztatta az orosz elnök.
Közösen támogatjuk egy igazságosabb, többpólusú globális rend kialakítását, és azon fáradozunk, hogy szavatoljuk az oszthatatlan biztonságot Eurázsiában és a világ egészében
– mondta Putyin. A „biztonság” kicsit visszásan hangzik az ukrajnai háború függvényében.
Hszi készen áll arra, hogy „magasabb szintre emelje Kína és Oroszország kapcsolatát”, hogy együtt „birkózzanak meg a külső környezet bizonytalanságával”. A kínai elnök szerint határozottan kell támogatniuk egymást, hogy megvédjék a „két ország jogos érdekeit”.
Név szerint egyikük sem említette Trumpot, a Kreml azonban közölte, hogy szóba került az új amerikai kormányzattal való kapcsolatfelvétel. A kínai elnök három nappal a beiktatás előtt beszélt a Fehér Ház új vezetőjével, és reményét fejezte ki, hogy együttműködésük jól alakul.
Trump korábban azzal fenyegetőzött, hogy második ciklusában vámmal és egyéb intézkedésekkel sújtja Kínát, ugyanakkor arra is utalt, hogyan tudnák megtalálni a közös nevezőt a regionális konfliktusok kezelésében vagy a kínai fentanilexport visszaszorításában.
A korábban megtervezett Putyin–Hszi-eszmecsere nem kötődött az amerikai elnök beiktatásához – mondta az orosz elnök külügyi tanácsadója.
Mindketten készen állnak arra, hogy a kölcsönös előnyök és tisztelet alapján kapcsolatba lépjenek Washingtonnal, ha ez iránt Trump csapata is érdeklődést tanúsít – tette hozzá Jurij Usakov.
Vlagyimir Putyin még nem beszélt a másodszor megválasztott amerikai elnökkel, csupán gratulált hivatalba lépéséhez, ugyanakkor üdvözölte, hogy Trump párbeszédet kíván kezdeményezni Moszkvával.
Az amerikai elnök azt is jelezte: Volodimir Zelenszkij készen áll a békekötésre. Reményét fejezte ki, hogy Vlagyimir Putyin is követi példáját, mert ellenkező esetben „tönkretenné” Oroszországot.
Moszkva nyitott a párbeszédre a Trump-adminisztrációval Ukrajnáról – ezt viszont Putyin mondta, miközben leszögezte, hogy tiszteletben kell tartani Oroszország érdekeit. „A legfontosabb a válság kiváltó okainak megszüntetése” – tette hozzá az orosz elnök.
A rendezés kapcsán – szavai szerint – nem rövid fegyverszünetre törekszik, amely lehetőséget teremt az erők átcsoportosítására, majd a konfliktus folytatására, hanem hosszú távú békére a „térségben élő összes ember és nemzet jogos érdekeinek tiszteletben tartásával”.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping 2025. január 21-én. Fotó: Gavriil Grigorov / AFP)