„Magas kockázatúnak” minősítette az unió szabályozó hatósága Nyugat-Oroszország légterét, és azt javasolta, hogy a légitársaságok kerüljék el a térséget. Mások azonban fittyet hánynak a figyelmeztetésre, és az Európát Ázsiával összekötő legrövidebb, ezáltal leggazdaságosabb útvonalat választják.
Ne repüljenek Oroszország felett – szorgalmazza az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége, az EASA azok után, hogy tavaly karácsony napján lelőtték az azeri légitársaság 8243-as járatának gépét. Nem ez volt az első eset a térségben, hogy légvédelmi rakétával céloztak meg egy utasszállítót: egy maláj gépet, a fedélzetén 298 utassal a szakadárok által elfoglalt ukrajnai terület felett pusztítottak el 2014 nyarán.
Az azeri gép lelövése után Vlagyimir Putyin bocsánatot kért Ilham Alijevtől, Azerbajdzsán elnökétől, és ezzel közvetve elismerte Oroszország felelősségét.
Jóllehet az EASA figyelmeztetését a biztonság indokolta, az európai légitársaságok arra panaszkodnak, hogy képtelenek versenyezni az ázsiai célállomásokra repülő, nem európai légitársaságokkal, mert azok a kockázatosabb, de olcsóbb utazást választják Oroszország felett – írta a Politico.
Az Ukrajna orosz megszállását követő konfliktus a polgári-katonai koordináció hiányosságai és az esetleges téves azonosítás miatt azzal a kockázattal jár, hogy a polgári utasszállítókat nem szándékosan célba veszik az Orosz Föderáció légterében – áll az EASA közleményében attól függetlenül, hogy mások mellett az európai és amerikai légitársaságokat a viszonosság elve alapján már 2022 óta kitiltották az orosz légtérből.
A javaslat inkább intelem, és nem kötelező érvényű.
A riválisok számára kimondottan előnyös a figyelmeztetés – ők ugyanis a veszélyekkel nem törődve a leggazdaságosabb útvonalat választják.
„Abszurdnak” nevezte a korlátozást az orosz légügyi hatóság. A Rosszavijacija szerint ugyanis az európai ügynökség megkísérli redukálni az Oroszország felett átrepülő ázsiai légitársaságok számát azzal a nem titkolt szándékkal, hogy „egyszerűen visszaszerezze a versenyelőnyt”.
Az EASA által kijelölt tiltott övezet egész Nyugat-Oroszországra, azaz Moszkva, Szentpétervár, Kazany és Szamara légikikötőire terjed ki. Itt él az ország lakosságának 80 százaléka.
A minden magasságon működőképes orosz légvédelmi rendszerek az ukrán támadásokra válaszul közvetlenül befolyásolhatják a repülési műveleteket több helyen, köztük a főbb nemzetközi repülőtereken – érvelt az EASA.
A török, közel-keleti és kínai légitársaságok élnek a helyzettel, és növelik piaci részesedésüket – állítja Wouter Dewulf, az Antwerpeni Egyetem légi közlekedési közgazdásza.
Az uniós székhelyű légitársaságok hátrányba kerülnek, mert Oroszország kiterjedt légterének elkerülése az Európa és Ázsia közötti járatokon sokkal többe kerül.
Óránként nagyjából tízezer dollárba
– jegyezte meg Dewulf, aki szerint ez nagy kiadás, és magyarázat arra, hogy az uniós légitársaságok miért mellőzik az ázsiai célállomásokat, illetve miért csökkentik járataik gyakoriságát.
Szerinte az EASA ajánlása „inkább egyfajta politikai lépés, mintsem tényleges biztonsági intézkedés”.
A szakértő arra emlékeztetett, hogy az európai légitársaságok most is repülnek Irán, Afganisztán, sőt bizonyos időszakokban még Izrael felett is.
Az EASA abban a reményben jelölt ki tiltott zónát Nyugat-Oroszország felett, hogy megszüntesse a versenyellenes gyakorlatot.
Más légitársaságok azonban soha nem fogják elkerülni a térséget
– tette hozzá Dewulf.
Véleményével egyetért a kereskedelmi repülés biztonsági elemzésével foglalkozó JACDEC vállalat vezérigazgatója.
Lehet, hogy Kína mérlegelni fogja az intő jeleket, de „a végén valószínűleg a gazdaságosság fog győzni” – mondta Jan-Arwed Richter.
Közvetlenül az azeri gép tragédiája után néhány légitársaság, köztük az Azerbaijan Airlines, a kazah Qazaq Air és az izraeli El Al korlátozta az Oroszországba irányuló járatokat. Az EASA közleménye után eltelt egy hétben azonban egyetlen légitársaság sem közölte, hogy követné az ügynökség ajánlását.
(Borítókép: Az Azerbaijan Airlines egyik repülője lezuhant a kazahsztáni Aktau város közelében 2024. december 25-én. Fotó: Issa Tazhenbayev / Anadolu / Getty Images)