Az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke szerint az amerikai egységek mellett uniós tagországok csapatait is érdemes lenne állomásoztatni Grönlandon. Robert Brieger a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjúban fejtette ki, hogy egy ilyen lépés hozzájárulna a térség stabilitásához. A jégsapkák olvadásával ugyanis felértékelődik a stratégiai fontosságú sziget, ahol nemzetközi kereskedelmi útvonalak és drága nyersanyagok is találhatók.
Korábban rámutattunk, hogy a vezető hatalmak figyelmét régóta leköti az Arktisz. A globális felmelegedés miatt ugyanis a térség egyre inkább hajózhatóvá válik, ráadásul a 2030-as évek közepétől olyan napok is előfordulhatnak majd, amikor a Jeges-tengeren egyáltalán nem lesz jég. Ez pedig nemcsak kereskedelmi és gazdasági lehetőségeket rejt, hanem katonai veszélyeket is hordoz. A térségben található Grönlandra több nagyhatalomnak is fáj a foga.
Donald Trump amerikai elnök január elején „abszolút szükségszerűségnek” nevezte, hogy a föld legnagyobb szigete felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárt ki ennek érdekében katonai vagy gazdasági lépéseket, így például Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem (mivel Dániához tartozik Grönland).
Mint megírtuk, Grönlandra egyébként nem csak az Egyesült Államoknak fáj a foga: Kína már évek óta próbál nagyobb fizikai jelenlétet kialakítani a térségben, mivel Peking most csak Oroszországnak köszönhetően van jelen a Jeges-tengeren. Amikor a grönlandi kormány új repülőteret akart építeni Nuukban, a fővárosban, akkor Kína be is jelentkezett, hogy kínai hitelből, kínai cégekkel megépítik azt Grönlandnak, azonban végül az Egyesült Államok közbelépésével ezt megakadályozták.
Grönland miniszterelnöke bejelentette, hogy nincs ellenére a kapcsolatok szorosabbra fűzése Washingtonnal, de Donald Trump nem veheti meg a szigetet. Elmondása szerint ők grönlandiak, és nem akarnak amerikaiak lenni.
Robert Brieger, az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke szerint az éghajlatváltozás miatt növekvő feszültségek alakulhatnak ki Oroszországgal és Kínával a stratégiai jelentőségű térségben.
A katonai vezető határozott álláspontot fogalmazott meg a grönlandi katonai jelenléttel kapcsolatban:
Úgy gondolom, teljesen érthető lenne, ha nemcsak az Egyesült Államok lenne jelen csapatokkal Grönlandon, hanem megfontolnánk az uniós tagországok katonáinak az állomásoztatását is a szigeten.
Hangsúlyozta, hogy egy ilyen horderejű lépést politikai döntésnek kell megelőznie, ugyanakkor jelentősen hozzájárulna a térség stabilitásához.
Brieger rámutatott, hogy bár Grönland – Dánia tengerentúli területeként – nem része az Európai Uniónak, az európaiaknak és az Egyesült Államoknak egyaránt jelentős érdekei fűződnek a szigethez.
A terület stratégiai elhelyezkedése kulcsfontosságú, különös tekintettel a nemzetközi kereskedelmi útvonalakra. Az elnök kiemelte a szigeten található értékes nyersanyagok jelentőségét is, amelyek további stratégiai előnyt jelentenek.
A katonai bizottság elnöke figyelmeztetett a térségben várható geopolitikai kihívásokra is.
„Az éghajlatváltozás nyomán megolvadó jégsapkák miatt elképzelhető a feszültség Oroszországgal és talán Kínával is”
– fogalmazott Brieger. A klímaváltozás következtében megnyíló új útvonalak és hozzáférhetővé váló erőforrások várhatóan fokozzák majd a nagyhatalmi versengést a térségben.
A grönlandi helyzet diplomáciai szinten is aktív párbeszéd tárgyát képezi. Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter pénteken telefonon egyeztetett az újonnan kinevezett amerikai külügyminiszterrel, Marco Rubióval a sziget ügyében. A dán diplomácia vezetője konstruktívnak nevezte a megbeszélést.
Fontos megjegyezni, hogy az EU Katonai Bizottsága, amelynek Brieger az elnöke, az Európai Tanács legfelsőbb katonai hivatalaként működik, azonban csak konzultatív jogkörrel rendelkezik. Ez abból adódik, hogy az Európai Uniónak nincs saját hadserege. Ennek ellenére a bizottság álláspontja és javaslatai jelentős súllyal bírnak az EU védelempolitikai döntéseinek meghozatalában.
Az MTI híradása szerint Brieger külön kitért a nemzetközi jogi szempontokra is. Hangsúlyozta, bízik abban, hogy az Egyesült Államok – az ENSZ tagországaként – tiszteletben tartja a határok sérthetetlenségének elvét, amelyet az ENSZ alapokmánya is rögzít.