A külföldi kriptovalutatőzsdék elérését tiltó kambodzsai rendelkezés az állami felügyelet megerősítését, a nemzeti valuta népszerűsítését és a kiberbűnözés elleni küzdelmet célozza. A tilalom indokolt, azonban hibás és jórészt hatástalan, mert figyelmen kívül hagyja a kriptopiac adottságait.
A kambodzsaiak élen járnak a digitális fizetések terén: eddig több mint 10 millió e-pénztárcát nyitottak a központi bank idén ötéves Bakong digitális fizetési rendszerében, amelyen keresztül 2023-ban 200 millió tranzakciót bonyolítottak le, az előző évi 40 millióhoz képest. A 17 millió lakosú délkelet-ázsiai ország a kriptovaluták 2024-es adaptációja tekintetében a világrangsor 17. helyén áll.
2024 novemberében a kambodzsai kormány azonban elrendelte a hozzáférés blokkolását 16 nagy, külföldi kriptotőzsde weboldalaihoz, köztük a Binance és a Coinbase felületeihez, és több mint 102 online domaint tiltott le. A kriptopiac szabályozására tett legújabb kísérlet zavart ugyan kelt, ám kevés hatást gyakorol a kriptoforgalomra, mert az helyben szerves keresletre és valós alkalmazásokra épül.
De mi motiválta a tilalom bevezetését?
Először is, az állami felügyelet megerősítése: jelenleg csak két belföldi kriptovalutaplatform – a Royal Group Exchange (RGX) és a Cambodian Network Exchange (CNX) – működhet a központi bank felügyelete alatt.
A második motiváció a helyi valuta iránti kereslet ösztönzése. Kambodzsa gazdasága kettős valutarendszerben működik, és a kormány csökkenteni kívánja a külföldi valutáktól való függőséget azáltal, hogy korlátozza az elsősorban amerikai dollárban kereskedett digitális eszközökhöz való hozzáférést.
A harmadik ok, hogy Kambodzsa szabadulna a kiberbűnözők menedékhelyének hírnevétől. 2024-ben Kambodzsa a bűnözés terén 193 ország közül a 20. helyen állt, és a 146. helyen a bűnözéssel szembeni ellenállóképesség tekintetében. A kiberbűnözés évente mintegy 7,5-12,5 milliárd dollárt termel, ami az ország hivatalos GDP-jének közel felét teszi ki.
Az új szabályozás meglehet aligha fog célt érni. A tilalom eleve csak a kriptovalutatőzsdék weboldalaihoz való hozzáférésre vonatkozik, a mobilalkalmazásokat működőképesen hagyja. Emellett a felhasználók a legális virtuális magánhálózatok (VPN) segítségével megkerülhetik a korlátozásokat. Az is kérdéses, hogy a tilalom képes-e megfékezni a kiberbűnözést.
Valutaváltók tucatjai hirdetik továbbra is nyilvánosan a bankjegyek Tetherre, az amerikai dollárral súlyozott stabilcoinra történő váltását és forgalmazását, amely a kambodzsai online szerencsejáték- és kiberkémkedési vállalkozások elsőszámú fizetőeszköze. Következésképpen a tilalom aránytalanul nagy mértékben a kis tételben spekulálókat és a külföldön élő kambodzsaiakat érinti, akik a kriptovalutákra támaszkodnak a befektetéseik és az átutalásaik során.
Az állami felügyelet és a bűnüldözés tényleges hatékonyságnöveléséhez, illetve a gazdaságfehérítéshez a kormánynak a tilalom helyett érdemes lenne az engedélyezési keretét a tengerentúli platformokra is kiterjesztenie, Szingapúr példáját követve. A nemzeti valuta hosszú távú stabilitásának biztosítása érdekében a helyi platformokat a külföldi tőzsdék életképes alternatívájaként is népszerűsíthetné, például a Bakong rendszer és a helyi kriptotőzsdék fizetési módként való integrálásával; ehhez pedig Thaiföld lehet a minta. Céljai eléréséhez Kambodzsának tehát valójában egy új, átfogó stratégiára van szüksége. A kidolgozottabb megközelítéshez bevett gyakorlatokat pedig a szomszédos országokban is tud találni.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.